Az Orbán–Zelenszkij-találkozó több volt, mint gesztus, két fontos hozadéka is lehet

A Magyarország és Ukrajna közötti kapcsolatok normalizálását várja az Orbán–Zelenszkij-találkozótól Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.

A szakértő szerint azzal, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök váratlanul július 2-án Kijevben találkozott, a 2023 decemberében elkezdő normalizálódási folyamat eljutott a legmagasabb fokra. A két ország között megvalósult a legmagasabb diplomáciai találkozó annak ellenére, hogy az elmúlt egy évtizedben rendkívül megromlott kapcsolat jellemezte a 2015-ös ukrán nyelvtörvény előtt egyébként az egyik legjobb szomszédi viszonyt.

Orbán Viktor ezt megelőzően 2014-ben járt Ukrajnában, Petro Porosenko előző ukrán elnöknek a beiktatási ceremóniáján, viszont utána radikálisan romlottak a kapcsolatok és éveken keresztül folytak a politikai üzengetések

– mondta az Indexnek Bendarzsevszkij, aki hozzátette, Volodimir Zelenszkij 2019-es megválasztása után sokan abban reménykedtek, hogy az új ukrán adminisztráció valahogy korrigálja, vagy legalább kompromisszumos irányba viszi a kapcsolatok megromlásáért felelős, még az elődje idején bevezetett nyelvtörvényt, azonban ez nem történt meg – hogy más témák prioritása vagy a kompromisszumkészség hiánya miatt, ezt nem tudhatjuk.

Ráadásul még az utóbbi években is diplomáciai odamondogatások jellemezték a két ország közötti kapcsolatokat – elég ha csak Zelenszkij a 2022-es magyar parlamenti választások előtti szerencsétlen beszólására, majd a választás után Orbán Viktor győzelmi beszédében tett visszaszólására gondolunk, amikor az ukrán elnököt az ellenfeleként határozta meg a magyar miniszterelnök. A szakértő szerint az addigra lényegében már negatív spirálba került kommunikációval tovább nehezítették a magyar–ukrán kapcsolatok rendezését.

Két hozománya lehet Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij találkozójának

Azonban a mostani találkozót az tette lehetővé, hogy a kapcsolatok normalizálása felé még korábban lépett mindkét fél. Bendarzsevszkij szerint egy régóta érő folyamat eredménye ez, a háttérben pedig komoly diplomáciai munka is folyt ennek megszervezésére.

Ukrajna 2023 decemberében a nyelv-, az oktatás- és a médiatörvény hatálya alól kivételi körbe helyezte az EU-s kisebbségeket, megnyitotta a lehetőséget a párbeszédre, amit aztán Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter Ungváron tett látogatása követett, miközben a két ország között a különböző munkacsoportok aktívan dolgoztak a vitás pontokon és a kapcsolatok rendezésén.

A szakértő szerint a két vezető által tartott sajtótájékoztató alapján a mostani találkozónak jelenlegi tudásunk szerint két hozománya lehet:

• egyrészt új együttműködési megállapodás születhet a két ország között, amelynek részeként a korábbi problémás pontokat rendezik, valamint a 2015-öt megelőző jó barátsági és szomszédsági viszonyra törekszenek a felek;
• másrészt pedig nagy változás lehet a kommunikációban, hiszen mint fentebb is jeleztük, a két ország egymás irányába nem túl barátságos kijelentéseket tett az elmúlt bő egy évtizedben.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója emellett hozzátette, a gyakorlatban az új, leendő együttműködési megállapodás, valamint

ami már 2023 decembere óta megkezdődött. Ezek a lépések folytatódnak – ezzel a szakértő szerint a 2015 előtti kisebbségi jogok illethetik majd meg a kárpátaljai magyarságot, de akár még ennél is több jogot kaphatnak.

A kiszivárgott hírek szerint szerepel valamilyen politikai képviselet a magyar kisebbségek számára az ukrán belpolitikában, valamint a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok is élénkülhetnek. Mint arra a szakértő rámutatott, a megromlott jószomszédi viszony, a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború ellenére is egyébként évről évre nőtt a két ország közötti kereskedelem.

A jószomszédi viszony ismételt kialakítása a szakértő szerint azzal járhat, hogy a háborút követően magyar cégek is részt vehetnek Ukrajna újjáépítésében, amire nagyon sok nyugati ország komoly lehetőségként és befektetésként tekint, azaz a kapcsolatok normalizálása a magyarországi vállalatok számára is pozitívummal járhat.

Nem csak szimbolikus gesztus volt a találkozó

Bendarzsevszkij szerint a találkozó nemcsak a másik fél felé tett gesztus volt, hanem egy tavaly december óta érő folyamat is, amire nagy szükség volt a két ország közötti kapcsolatok egyre sürgetőbb rendezése miatt.

A szakértő szerint a találkozónak elsősorban két célja volt:

• a régóta érett kapcsolatjavítás, ami szerinte a jövőben is folytatódik;
• valamint a biztonsági kihívások és a béke kérdése.

Mint emlékeztetett, a magyar kormánypártok mind az EP-, mind a két évvel ezelőtti országgyűlési választások során az ukrajnai háborút és a béke kérdését állították kampányuk középpontjába. Bendarzsevszkij szerint várható volt, hogy a magyar kormány az uniós soros elnökség idején e béke elérésének az irányába lépéseket is szeretne tenni.

Maga az EU soros elnökségének a megkezdése nagyon jó időzítési alkalmat adott a magyar kormánynak, hogy az EU elnökségi felhatalmazásával utazzon Ukrajnába és felajánlja a szolgálatait kvázi mediátorként, közvetítőként

– véli Bendarzsevszkij, aki emlékeztetett, hogy az Európai Unión belül nem sok tagállam hagyta nyitva a kommunikációs csatornákat Oroszország felé, Magyarország viszont a soros elnökséggel és ezzel a találkozóval bejelentkezett a Kijev és Moszkva közötti közvetítő feladatára.

Mediátor szerepbe helyezné magát a magyar soros elnökség

Ugyanakkor a posztszovjet térség szakértője szerint jelenleg még nem tudni, hogy a magyar diplomácia ezt ténylegesen el is tudja-e érni. Míg ugyanis az ukránok a béketárgyalások feltételeként azt szabták, hogy előtte az orosz hadseregnek helyre kell állítania a 2022 februárja – tehát az orosz invázió – előtti állapotot, és csak azután ülnének tárgyalóasztalhoz, addig a magyar logika ezt felcserélve először fegyverszünetet kötne, és utána tárgyalna a konkrét béke feltételeiről.

Ez az ajánlat egyébként működhet is, de ehhez két partner kell. Az nem elég, hogy Ukrajna leteszi a fegyvert, és kijelenti, hogy készen áll a tárgyalásokra, ezt ugyanúgy meg kell tenni a másik oldalon is

– jelentette ki Bendarzsevszkij, tehát ehhez az agresszor Oroszországnak is el kellene fogadnia egy ilyen ajánlatot.

Az Orbán-kormány álláspontja pragmatikus, azonban ha Oroszország részéről süket fülekre talál ez a fajta ajánlat, és nem nyitottak semmilyen ehhez hasonló megoldásra sem, akkor annak nem lesz realitása, így a magyar állásponton változtatni kell majd.

Könnyen el tudom képzelni, hogy ezek a diplomáciai kísérletek megtörténnek a következő időszakban Moszkva irányába is

– fogalmazott, majd hozzátette, az, hogy a találkozó közben Szijjártó Péter felhívta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot, az még nem ennek a kísérletnek lehetett a része.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója szerint a két külügyminiszter közötti beszélgetésnek az oka vélhetően az orosz kormány tájékoztatása volt, arról ugyanis előzetesen nem tudtak Moszkvában. Az orosz sajtóban megjelent reakciókból legalábbis ez olvasható ki.

A hívás vélhetően arról szólt, hogy az orosz diplomácia tudtára hozzák, miért történt ez a találkozó, és hogy egyáltalán megtörtént – fogalmazta meg következtetéseit Bendarzsevszkij, aki szerint Szijjártó hívása egyfajta óvatossági lépés volt.

Gyakorlati előrelépések kellenek, hogy megváltozzon a magyar kormányról alkotott álláspont

Arra a kérdésünkre, hogy a mostani találkozó eredményeként miként változhat Orbán Viktor és kormánya megítélése Európában, a külpolitikai elemző szerint drasztikus fordulatra nem lehet számítani.

Ugyan csökken a magyar kormányon lévő nyomás, hogy végre találkozzanak Zelenszkijjel, de a találkozó nem állítja meg, hogy az európai lapokban továbbra is oroszbarát országként keretezzék Magyarországot. Hozzátette, ez a jelző sok esetben túlzó, mivel szerinte az Orbán-kormány pragmatikus, realista külpolitikát folytat.

A szakértő úgy látja, a magyar kormány megtette az első lépést, amit ha olyan továbbiak követnek, amiket az európai döntéshozók pozitívan értékelnek, akkor a magyar kormányról alkotott kép is változhat.

Arra ugyanakkor Bendarzsevszkij nem számít, hogy az Európai Unióban a magyar kormány a közeljövőben feladná a vétóit Ukrajna ügyében – jelenleg többek között csaknem 6,6 milliárd eurónyi, Kijevnek szánt támogatást tart vissza a magyar diplomácia uniós szinten.

A magyar vétó egyébként inkább Magyarországról szól, mintsem Ukrajnáról. A vétók mögötti logika leginkább az, hogy a magyar kormány minden eszközt felhasznál arra, hogy a jogállamisági és egyéb kérdések miatt a Magyarországnak járó, ám jelenleg felfüggesztett uniós forrásokat elérhetővé tegyen. Ehhez számára az ukrán kérdés is csak egy eszköz, véli Bendarzsevszkij Anton.

(Borítókép: Volodimir Zelenszkij és Orbán Viktor 2024. július 2-án. Fotó: Orbán Viktor / Facebook)