Macron a szélsőjobbot megállította, de most a szélsőballal is meggyűlhet a baja

Franciaországban egy drámai választáson a baloldali szövetség szerezte meg a képviselői helyek többségét a parlamentben, meglepő csapást mérve Marine Le Pen szélsőjobboldali pártjára. A szavazás egy héttel korábban megtartott első fordulójában Le Pen Nemzeti Tömörülése végzett az élen, és vasárnapig úgy tűnt, a párt történetében először a legtöbb mandátumot fogja megszerezni a francia törvényhozásban. Azonban jelen esetben is világossá vált, hogy Franciaországban

A taktikus szavazás és Le Pen ellenfeleinek együttműködése jelen esetben is kifizetődött. 

A választások azonban úgy tűnik, hogy az országot egy politikailag kiszámíthatatlan időszakba taszítják, ugyanis egyetlen csoport sem jutott közel ahhoz, hogy elegendő mandátumot szerezzen a parlamenti többséghez.

Egy héttel ezelőtt még úgy tűnt, hogy Macron a katasztrófa felé tart. A világsajtó a brexithez vezető népszavazáshoz hasonlította az elnök által kiírt választásokat. Az előzetes felmérések azt mutatták, hogy Macron szívességet tesz Le Pennek, ugyanis a számok a szélsőjobboldal nagyarányú győzelmét jósolták. Azonban ismét kiderült, hogy Franciaországban az igazi politikai törésvonal nem a bal- és a jobboldal, hanem a szélsőjobb és a köztársaságpártiak között húzódik. 

Kihívás lesz a kormányalakítás

Az 577 fős Nemzetgyűlés, a francia törvényhozás alsóháza azonban a választás után nem tűnik kormányzóképesnek. Komoly megosztottság van a baloldal, a centrum és a szélsőjobboldal között. Egyik frakció sincs többségben, egyikük létszáma sem éri el a 200 képviselőt.

Franciaországot nem lehet kormányozni, ha nincs valaki mögött 240-250 törvényhozó

– mondta Sylvain Maillard, Macron pártjának képviselője. 

Bár a baloldali szövetség és Macron liberálisai megegyeztek az együttműködésben és a taktikus szavazásban, hogy megakadályozzák Le Pen Nemzeti Tömörülésének a győzelmét, egy mélyebb koalíció a két csoport között valószínűtlennek tűnik. A veterán szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchon pártja, amely a legnagyobb a baloldali szövetségen belül, kizárta, hogy az elnök liberális pártjával közösen kormányozzon. 

Bárki kerülne is kormányra ezek után, nem valószínű, hogy a kormányzás sokáig stabil marad. Az őszi költségvetési tárgyalások jelentik a legközelebbi szakítópróbát. Franciaországra nyomás nehezedik, hogy csökkentse a hiányt, miután az év elején nem teljesítette a kitűzött célokat. Azonban abban, hogy ezt a helyzetet miként kezeljék, a baloldal, a liberálisok és a szélsőjobboldal soha nem fognak egyetérteni. 

Le Pen még mindig itt van 

A szavazás első fordulója után Le Pen Nemzeti Tömörülése története során először esélyesnek látszott a hatalom megszerzésére. Ez az álom vasárnap este szertefoszlott, miután Macron centristái és a baloldali szövetség együttműködése nyomán a választók összezártak a szélsőjobboldal ellen. Jordan Bardella, a párt elnöke a centrum és a baloldal szövetségét „természetellenesnek” nevezte, és úgy hivatkozott rá, mint az establishment összeesküvésére – írja a Politico. 

Minden keserűség ellenére azonban a párt drámaian növelte törvényhozóinak számát a Nemzetgyűlésben. Így felmerül az a kérdés, hogy meddig tudja még az establishment távol tartani őket a hatalomtól?

A francia politika a feje tetejére állt, még akkor is, ha végül nem a Nemzeti Összefogás fogja vezetni az országot

– mondta Benjamin Morel, a párizsi Panthéon-Assas Egyetem politikai elemzője.

Le Pen mozgalma „a választás nagy nyertese” – mondta Morel. „A több millió új szavazat komoly anyagi előnyt jelent” – mondta az eredményt követő állami támogatásra utalva.

Le Pen így erős pozícióba kerül a francia elnöki posztért folytatott küzdelem előtt, ami Macron 2027-es leköszönésekor jön el. „Nagyszerű narratívájuk van 2027 előtt: azt mondhatják, hogy a győzelmüket ellopták, és ők a valódi alternatíva” – fogalmazott.

Macron játéka visszafelé sült el, de lehetett volna rosszabb is

Egy héttel ezelőtt még úgy tűnt, hogy Macron a katasztrófa felé tart, mivel az előrehozott választások nemhogy nem tudták megállítani Le Pent, de pártja egy lépésre került a hatalomtól.

Vasárnap estére centrista koalíciója elhárította a legrosszabb lehetőséget, és megmaradt parlamenti erőnek, bár ereje csökkent, míg Le Pen pártja alulmaradt. Mindez azonban nem fedheti el a valóságot, hogy a szélsőjobb most erősebb, a liberálisok pedig gyengébbek lettek, 2027-ben pedig jön az elnökválasztás.

Az előrehozott választások előtt az elnök a legnagyobb frakciót irányította a parlamentben. Most valószínűleg kisebbségben kell majd kormányoznia. Belföldön a tekintélye, és külföldön a hitelessége is sérült.

Alberto Alemanno, a HEC Paris professzora szerint azonban Macron helyesen tette, hogy kiírta az előrehozott választásokat, még ha azok zűrzavarral is végződtek. „Sok lappangó feszültséget látok Franciaországban, sok olyan kérdést, amelyeket a szőnyeg alá söpörtek” – mondta. „Kinyitotta Pandóra szelencéjét. Az ország nem elégedett a macronizmussal, és új politikai összetartozásért kiált.”

Nem a választás győztese fogja vezetni az országot

Ha volt győztes, akkor az a veterán baloldali radikális Mélenchon volt, aki megnyerte a versenyt, és pártja gyűlésén követelte Macrontól egy baloldali miniszterelnök kinevezését. A háromszoros elnökjelölt már jelezte, hogy nem bánná, ha ez a kormányfő ő maga lenne.

Ez azonban nem fog megtörténni.

A karakteres politikus ugyanis sokak számára elfogadhatatlan a latin-amerikai vezetők iránti rajongásával, dühkitöréseivel és az ellenfelei elleni kegyetlen támadásaival. Legutóbb kritikusai azzal vádolták, hogy antiszemitizmussal kacérkodik, amikor lekicsinyelte a zsidók elleni franciaországi támadásokat.

Mélenchon még az általa alkotott laza baloldali szövetségen belül sem tudja meggyőzni a többi pártot, hogy őt segítsék hatalomra.

A szélesebb baloldali koalíció máris szétesőben van. Vezetői vasárnap este egymásnak ellentmondó üzeneteket küldtek céljaikról.

Mi sülhet ki ebből a káoszból?

Erre nincs egyszerű válasz. Mivel egyik párt sem nyert egyértelműen, lehetséges, hogy az elnök egy türelmi időszakot szeretne, amely időt ad a pártoknak a koalíciós tárgyalások lefolytatására.

Macron ezután egy baloldali politikust is felkérhetne a kormányalakításra, ugyanis a baloldal kapta a legtöbb szavazatot a választáson. A Szocialista Párt például nem zárta ki teljes mértékben egy szélesebb koalíció létrehozását, de nem valószínű, hogy Mélenchon beleegyezne programja felhígításába.

Valószínűleg az fog történni, hogy alternatív megoldásként Macron kinevez egy ügyvivő kormányt. Az elnök Attalt már felkérte arra, hogy maradjon ő a miniszterelnök. 

A franciák tömegesen szavaztak a centrum ellen, és ha ez úgy végződik, hogy Attal marad a miniszterelnök, az nem tesz jót a francia demokráciának

– figyelmeztetett Morel. 

(Borítókép: Emberek gyülekeznek és ünnepelnek a franciaországi parlamenti választások második fordulójának első eredményeit követő választási esti rendezvényen a párizsi Republique téren 2024. július 7-én. Fotó: Jerome Gilles / NurPhoto / Getty Images)