Több mint harminc alkatrészét azonosították a kijevi gyermekkórházba csapódott rakétának

Több mint harminc alkatrészét azonosították a Kijevi Igazságügyi Szakértői Tudományos Kutatóintézetének (KNDISZE) szakemberei a kijevi gyermekkórházba hétfőn becsapódott H–101-es rakétának – írja az ukrán igazságügyi minisztérium Facebook-oldalán, melyet az ATV szemlézett.

A közlemény szerint a kutatócsoport tagjai a helyszínen vizsgálták a széthullott darabokat. Azonosítani tudták a rakétaszárny, a farokrész és a motor külső burkolatának darabjait. Emellett a szakértők a rendelkezésükre álló videófelvételek alapján hozzávetőlegesen kiszámították a cirkálórakéta méretét is.

Andrij Hajcsenko igazságügyi miniszterhelyettes szerint egy sajátos orosz rakéta csapódott be a fővárosba.

A talált roncsok sajátos mérnöki és tervezési jellemzői, valamint a megfelelő szabványos jelölések arra utalnak, hogy az Oroszország fegyveres erői H–101-es típusú stratégiai, légi indítású cirkálórakétát használtak, amelynek hossza 7,5 méter, robbanófeje körülbelül 400 kilogramm, maximális sebessége óránként 720 kilométer, repülési hatótávja pedig akár ötezer kilométer

– mondta.

Az ukrán katasztrófavédelem szerint a támadásban 33-an vesztették életüket, közülük ketten a gyermekkórházban, rajtuk kívül pedig 121-en sérültek meg.

Egy ukrán portál szerint az önkéntes adakozók mintegy 300 millió hrivnya (2,8 milliárd forint) értékű adományt gyűjtöttek össze a kijevi gyermekkórház számára. A gyűjtéshez 55 országból, több mint 320 ezer ember, valamint több vállalat is csatlakozott.

Keir Starmer, Nagy-Britannia új miniszterelnöke a Bloombergnek azt mondta, hogy Ukrajna használhatja a brit Storm Shadow rakétákat az oroszországi katonai célpontok ellen. Hozzátette, hogy az általuk adományozott rakéták felhasználási módja Ukrajnán múlik.

A gyermekkórház igazgatója is reagált

Korábban már beszámoltunk arról, hogy Volodimir Zsovnir, a kijevi gyermekkórház igazgatója is reagált a történtekre. „Gyerekek és felnőttek sikoltoztak a félelemtől, sebesültek a fájdalomtól a kijevi Ohmadit kórházban” – mondta Volodimir Zsovnir kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsának.

Az igazgató elmondta, hogy a kórházban több mint 1200 beteg és a személyzet tartózkodott ekkor, és három szívműtétet hajtottak végre. Két felnőtt meghalt, és több mint 300 ember megsérült, köztük gyerekek is voltak. Oroszország azt állította, hogy a robbanást egy rosszul elsült ukrán légvédelmi rakéta okozta, de az ENSZ szerint nagyon valószínű, hogy Moszkva áll a támadás mögött.

A támadást világszerte elítélték, Joe Biden amerikai elnök szerint ez „szörnyű emlékeztetője Oroszország brutalitásának”. Joe Biden, aki egyben a NATO-csúcstalálkozó házigazdája Washingtonban, ígéretet tett Kijev légvédelmének megerősítésére.

Egy gyermekkórházat ért brutális rakétatámadás

Korábban az Index is írt arról, hogy Ukrajna legnagyobb gyerekkórháza is azok között az épületek között volt, amelyek egy csaknem 40 rakétával végrehajtott brutális orosz támadás áldozatai lettek. A támadásban az eddigi információk alapján 31 ember vesztette életét. 

Volodomir Zelenszkij ukrán elnök megtorlást ígért a kijevi ohmatditi kórházat – az ország első számú gyermekonkológiai központját, amely kulcsszerepet tölt be az ország legbetegebb gyerekeinek ellátásában – ért közvetlen rakétatalálatért.

El kell számoltatni Oroszországot ezért a terrorcselekményért, Putyint pedig a csapások elrendeléséért. Ukrajna az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését kezdeményezi a polgári infrastruktúrát, köztük a gyermekkórházat ért orosz csapás miatt

– közölte az ukrán elnök az X-en. 

Nem működnek a szankciók

A háború kezdete óta Oroszország titkosította a statisztikai adatai jelentős részét, többek között a részletes kereskedelmi és a vámhivatali adatokat is. A „Versztka” független orosz oknyomozó portál hozzájutott a 2023. június végéig szóló zárt vámadatbázisokhoz. Ebből kiderül, hogy Oroszország mely országokon keresztül milyen eredetű termékeket hozott be: lényegében mindent, amit csak akartak.

Univerzális megoldás Oroszország szankciómegkerülésére egyelőre nincs, és úgy tűnik, hogy az üzleti érdekek megtalálják a kiskapukat. Amíg ezt viszonylag kockázatmentesen megtehetik, a nyugati cégek is szemet hunynak a közvetítőkön keresztül történő értékesítésre, hiszen ez a bevételeiket növeli. Ha hivatalosan nem tudnak a problémáról, a probléma nem is létezik.

A megoldás a kiskapuk bezárása, a szürkeimport feletti szigorúbb kontroll, és másodlagos szankciók alkalmazása lenne, de erre aligha van lehetőség a globális gazdasági viszonyok és üzleti érdekeltségek fényében.

Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is folyamatosan követi, csütörtöki élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.