NATO-csúcs: visszafordíthatatlan Ukrajna útja, Orbán Viktor Joe Bidennel találkozott

Ukrajna útja a NATO-tagság felé visszafordíthatatlan – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán Washingtonban a tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Észak-atlanti Tanács ülése után a szervezet 75. évfordulós csúcstalálkozóján.  

A főtitkár az Ukrajnát érintő szerdán hozott döntésekről elmondta, hogy azok a támogatás növeléséről szólnak. Beszámolt arról, hogy a nemzetközi biztonsági támogatás legnagyobb részének összehangolása a NATO kezébe kerül, amelyet németországi központból irányítanak egy altábornagy parancsnoksága alatt. A központot kiegészítik a keleti tagállamokban létesítendő elosztóközpontok, ahonnan a szállítmányokat eljuttatják Ukrajnába – tette hozzá Jens Stoltenberg.

Ugyancsak a NATO koordinálja majd az ukrán erők kiképzését a tagországok területén. Hangsúlyozta, hogy az Ukrajna támogatására hozott döntések nem teszik a szövetséget a konfliktus részesévé, de segítenek abban, hogy az ország élni tudjon az önvédelem jogával.

Közölte, hogy 40 milliárd eurós kiindulási összeggel pénzügyi ígéret is született Ukrajna számára, hogy olyan katonai erőt tudjon kiépíteni, amely győzelemre képes és el tudja hárítani az orosz agressziót, valamint elrettentést jelent a jövőben. Jens Stoltenberg szavai szerint ezek az eszközök arra szolgálnak, hogy a háború lezárható legyen, és úgy fogalmazott, hogy „minél hitelesebb és minél tartósabb a támogatás, Moszkva annál gyorsabban felismeri majd, hogy nem tud bennünket kifárasztani”.

A NATO-ba való hivatalos meghívóval kapcsolatban a közleményben az olvasható, hogy az akkor történhet meg, amikor a szövetségesek között erről egyetértés születik és Ukrajna teljesíti a feltételeket. Az állam- és kormányfők által elfogadott közös dokumentum egyben azt is hangsúlyozza, hogy a NATO nem keres konfliktust Oroszországgal, és nem jelent rá veszélyt, valamint tartalmazza a kommunikációs csatornák nyitva tartásának fontosságát a kockázat csökkentése és eszkaláció megelőzése érdekében – számolt be az MTI.

Történelmi mértékben növelték a védelmi kiadásokat a tagországok

A szerdai ülésnapot követő sajtótájékoztatón Jens Stoltenberg azt is elmondta, hogy döntések születtek a NATO erősítése és tagjai biztonságának növelése érdekében, valamint szó volt a biztonság fenntartását szolgáló költségek megosztásáról. Beszámolt a védelmi szövetség keleti tagállamaiba telepített harckész egységekről, és arról, hogy jelenleg több mint 500 ezer katona áll készenlétben a szövetség területén. Hozzátette, hogy a NATO az elmúlt időszakban a hidegháború óta legátfogóbb védelmi tervet volt képes életbe léptetni.

Ismét rámutatott arra, hogy amikor 2014-ben megfogalmazták a GDP 2 százalékának megfelelő előírást a tagállamok védelmi kiadásaira vonatkozóan, akkor csupán 3 szövetséges tudta azt teljesíteni, míg jelenleg 23.

Beszámolt arról, hogy a NATO állam- és kormányfőinek ülésén megállapodás született a védelmi ipari együttműködésről a termelés fokozása érdekében. Jens Stoltenberg sajtótájékoztatóján hozzátette, hogy a szövetségesek a lég- és rakétavédelem megerősítéséről is döntést hoztak, aminek része egy új támaszpont kialakítása Lengyelországban.

Magyarország is támogatja Ukrajna csatlakozását a NATO-hoz

Ukrajna jövőre mintegy 40 milliárd eurónyi támogatásra számíthat a NATO-tagállamoktól, amivel fokozni tudja védelmi képességeit a háborúban. Noha konkrét dátum nem szerepel a csúcstalálkozó végén kiadott nyilatkozatban, a BBC beszámolója szerint a tagországok egyöntetűen támogatják Ukrajna csatlakozását.

A nyilatozatot Orbán Viktor is aláírta, amelyben az is szerepel, hogy a szövetségre nézve tobábbra is Oroszország jelenti a legnagyobb biztonsági kockázatot. A tagországok egyúttal azt is kijelentették, hogy Kínának érdemi szerepe van Moszkva háborús törekvéseinek előmozdításában, ami az eddigi legélesebb kritika NATO-részről Pekinggel szemben. Kínai részről nem kellett sokat várni a reakcióra, Peking ugyanis felszólította a NATO-t, hogy fejezze be a konfrontációt, a fenyegetést és a rivalizálást.

Orbán Viktor szerint nem a háborút, hanem a békét kell megnyerni

A NATO-nak nem a körülötte zajló háborúkat, hanem a békét kellene megnyernie – jelentette ki a washingtoni csúcstalálkozó előtt a Facebookra feltöltött videójában Orbán Viktor. A miniszterelnök Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral és Joe Bidennel, az Amerikai Egyesült Államok elnökével is találkozott, a kézfogásról készült felvétel a magyar kormányfő közösségi oldalára is felkerült.

Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy a szervezet 75 évvel ezelőtt azzal a céllal indult, hogy megvédje a tagjai biztonságát. Mára azonban elmozdulni látszik az eredeti céljától, egyre inkább háborús szervezetként viselkedik. Ennek egyik jele, hogy a NATO egyre aktívabb szerepet vállal az orosz–ukrán háborúban – tette hozzá.

„Ez szerintünk veszélyes, sőt felelőtlen, mert senki sem látja, mi lesz ennek a vége, hova is fogunk kilyukadni” – fogalmazott a magyar kormányfő. Kijelentette, hogy a találkozón amellett fog érvelni, hogy a NATO-nak vissza kellene térnie az eredeti szellemiségéhez.

A NATO-nak nem a körülötte zajló háborúkat, hanem a békét kellene megnyernie. Ehhez elsősorban saját védelmi képességeinket kellene fejleszteni. Magyarország nevében ezért a mai napon meg fogom erősíteni, hogy továbbra sem fogunk részt venni a NATO Ukrajna-missziójában, a magyar védelmi képességek fejlesztésére vonatkozó kötelezettségeinknek azonban maradéktalanul eleget teszünk

– mondta a kormányfő szerdai Facebook-videójában.

A NATO washingtoni csúcstalálkozója csütörtökön folytatódik, amikor a tagországok állam- és kormányfőihez csatlakoznak az Európai Unió képviselői, valamint az indiai- és csendes-óceáni térség több vezetője, ezt követően pedig összeül a NATO–Ukrajna Tanács is, amelyen részt vesz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is folyamatosan követi, csütörtöki élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.

(Borítókép:  Joe Biden, Orbán Viktor és Jens Stoltenberg 2024. július 10-én. Fotó:  Jakub Porzycki / NurPhoto / Getty Images)