Döntött az Európai Parlament, Orbán Viktor új frakciójának helyzete is eldőlhet

Július 16-án ült össze az Európai Parlament, ezúttal a franciaországi Strasbourgban, hogy az uniós intézmény megkezdje 10. ciklusát.

A június 6. és 9. között tartott európai parlamenti választások óta ez az első plenáris ülése az egyedüli, közvetlenül választott uniós intézménynek, ahol első napirendi pontként arról döntöttek, ki legyen az EP elnöke a következő 2,5 évben.

A posztért ketten indultak, egyikük a posztot már 2022. január 11-e óta betöltő európai néppárti (EPP) Roberta Metsola – aki elődje, a szocialista David Sassoli halála miatt először ideiglenes jelleggel, majd pedig megválasztva kapta meg a posztot –, illetve kihívója, a szélsőbaloldali képviselőcsoport (GUE/NGL) frissen megválasztott EP-képviselője, a spanyol Irene Montero.

Az eredményt illetően semmi meglepetés nem történt, hiszen

A 720 fős parlamentben végül 699 szavazatot adtak le, amiből 562 Metsolát támogatta, kihívójára, Montere-re 61 voks érkezett, miközben volt 76 érvénytelen szavazat.

Mivel Roberta Metsola nagy népszerűségnek örvend az Európai Parlamentben, valamint az EU legfőbb pozícióiról szóló megállapodásnak az EP-elnök posztja is részét képezte az Európai Néppárt, a szociáldemokrata S&D és a liberálisok között, így egy pillanatra sem volt kétséges, hogy a parlamentet a továbbiakban is Metsola fogja vezetni.

A titkos szavazás miatt nem tudni, hogy a különböző képviselőcsoportok – összesen nyolc van – pontosan mennyire támogatták Metsolát. Az viszont biztos volt, hogy az előző ciklusban is az EP-t uraló informális koalíció tagjai, az EPP, az S&D, valamint a liberális Renew meg fogja szavazni, de sajtóhírek szerint a jobboldali-konzervatív, az európai integrációval szemben kritikus Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) fele, illetve a Zöldek egy része is támogatni fogja a máltai politikus újrázását.

A szavazást megelőző kortesbeszédében Metsola egyébként azt hangsúlyozta, hogy számára mindig is sokat jelentett az Európai Unió és megtisztelő számára, hogy a parlamentben lehet képviselő, és továbbra is szeretne mindenkivel jó munkakapcsolatot kialakítani, és fáradhatatlanul fog dolgozni azért, hogy az embereket minél közelebb hozza egymáshoz.

Programként külön kiemelte, hogy szeretne javítani az EP kezdeményezési jogán – jelenleg csak határozatban kérheti ezt az Európai Bizottságtól, az EP funkcióiról bővebben itt írtunk –, megerősíteni eddigi jogköreit és funkcióit, illetve gyorsítani a jogalkotás folyamatát. Ezenkívül továbbra is kiállt Ukrajna támogatása mellett.

Az alelnökök miatt több lesz az izgalom

Szintén az alakuló ülésen szavaznak a parlament 14 alelnökéről is, amit általában a képviselőcsoportok nagysága alapján szoktak szétosztani, bár a politikai megállapodások miatt nem mindig arányosan. Ugyanakkor, mint ahogy arról a Politico hírlevele beszámolt,

A Politico szerint elképzelhető, hogy az EPP–S&D–Renew informális koalíció leszavazza az ECR egyik jelöltjét, az olasz kormányfő, Giorgia Meloni-féle Fratelli d’Italia színében mandátumot szerző Antonella Sbernát – az S&D nem akar együttműködni a szerintük szélsőjobboldali ECR-rel –, míg az Orbán Viktor, Andrej Babis és Herbert Kickl által életre hívott jobboldaltól a szélsőjobboldalig terjedő Patrióták Európáért (PfE) egyik alelnökjelöltjével, a Marine Le Pen fémjelezte Nemzeti Tömörülés EP-képviselőjével, Fabrice Leggerivel szemben összezárhat a balközéptől jobbközépig terjedő koalíció, és ellehetetleníthetik a megszavazását.

A képviselőcsoport-alakítások határideje július 4-e volt, míg a PfE csak július 8-án alakult meg, így az ő esetükben még az azóta megszűnt Identitás és Demokrácia (ID) arányát vehetik majd figyelembe.

Idén a nyolc képviselőcsoport összesen 17 jelöltet állított: az Európai Néppárt 3, az S&D 5, a Patrióták Európáért, az ECR és a Renew 2–2–2, a szélsőjobboldali-populista Szuverén Nemzetek Európája (ESN), a Zöldek és szélsőbaloldali GUE/NGL 1–1–1 alelnököt próbál adni a parlament elnökségébe.

Az alelnökjelöltek egy szavazólapon szerepelnek, és azt a 14 jelöltet választják meg, akiket a parlament többsége megszavazott. Amennyiben az első fordulóban nem mindegyik alelnöki széket osztják ki, akkor tartanak egy másodikat, ahol továbbra is a többség szükséges, ha pedig még ezután is van fennmaradó hely, akkor a harmadik fordulóban azt a jelölt szerzi, aki a legtöbb szavazatot kapja.

Az alelnökökről szintén még kedden fognak dönteni. Metsola helyettesítőiről a szavazás első fordulója kedden 15 órakor kezdődik – erről később itt írtunk cikket –, de szerdán fognak még szavazni a képviselőket érintő adminisztratív és pénzügyekért felelős öt kvesztorról, csütörtökön pedig Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság jelenlegi elnökének sorsáról fognak dönteni, amit megelőzően meghallgatják magát a jelöltet, és vitát is fognak rendezni a sorsáról.

Mint korábban bemutattuk, utóbbi nem olyan egyszerű feladat, hiszen még saját pártcsaládjából is vannak olyanok, akik kritizálták Ursula von der Leyen elmúlt ötéves teljesítményét, így nem magától értetődő, hogy az Európai Parlament megszavazza – emiatt egyébként az utóbbi hetekben nagyon sok képviselővel találkozott az egykori német honvédelmi miniszter, hogy meggyőzze őket a támogatásukról.

Amikor a rotációs elven változó tisztjét új tagállam tölti be – ez jelenleg július 1-je óta Magyarország – az eddigi szokás szerint meghívják az elnökségének kezdete utáni első plenárisra, hogy prezentálja tervét az elnökség idejére szóló hat hónapra.

Az Euronews még korábban úgy értesült, a parlament elnöksége nem talált helyet az alakuló plenáris ülései egyikén, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök bemutassa a magyar soros elnökség programját, így arra vélhetően majd csak szeptemberben kerülhet sor.

(Borítókép: Roberta Metsola,  az Európai Parlament elnöke részt vesz az újonnan megválasztott Európai Parlament első plenáris ülésén Strasbourgban, Franciaországban 2024. július 16-án. Fotó: Johanna Geron / Reuters)