A cseh miniszterelnöknek Adolf Hitlert juttatta eszébe Orbán Viktor békemissziója

Petr Fiala cseh miniszterelnök szerint Orbán Viktor béketeremtési erőfeszítései – miközben magas szintű béketeremtőnek állítja be magát azzal, hogy Vlagyimir Putyinnal találkozik – „helytelenek” és „nem szolgálják Európa érdekeit” – írja a The Guardian.

Mint írják, a magyar miniszterelnök az elmúlt hetekben rengeteg vitát váltott ki azzal, hogy „békemisszióba” kezdett, miközben országa tölti be az Európai Tanács soros elnökségét. Felidézték, hogy a nemzetközi utazások során olyan vállalhatatlan vagy megosztó politikusokkal találkozott, mint Vlagyimir Putyin, Hszi Csin-ping és Donald Trump.

Orbán Viktor diplomáciai útjáról Petr Fiala cseh kormányfő egy prágai lapnak adott interjújában mondta el véleményét, hangsúlyozva, hogy a magyar kormányfő erőfeszítései „csak a Kremlt segítik”. „Amit Orbán Viktor csinál, az nem szolgálja sem Európa, sem az én országom, sem az ukrán nép érdekeit. Sajnos ez Vlagyimir Putyinnak segít ebben a helyzetben, és ez helytelen” – fogalmazott a cseh politikus.

Petr Fiala, aki 2021 óta tölti be a miniszterelnöki tisztséget, hangsúlyozta a történelemből való okulás fontosságát, rámutatva, hogy „a veszélyes rezsimek megbékítésére tett történelmi kísérletek eddig sem váltak be”. Felidézte, hogy sokan azt hitték, ha területeket adunk át Adolf Hitlernek, az megakadályozza a háborút, de végül ennek az ellenkezője volt igaz.

A béke csak akkor lehetséges, ha az agresszív állam, az agresszív rezsim megérti, hogy vagyunk annyira erősek, hogy annak a bizonyos agresszív rezsimnek sem kifizetődő a katonai agresszió. Szóval nagyon-nagyon világos: a múlt mindannyiunk tanítója

– mondta Fiala.

A lap felidézte, hogy Magyarország Csehországgal, Lengyelországgal és Szlovákiával együtt tagja volt a Visegrádi Négyek csoportosulásának, és szoros partnerségben álltak egymással, de az elmúlt években eltávolodtak egymástól. A The Guardian szerint ennek oka, hogy Magyarország a másik három állammal szemben nem áll ki Ukrajna mellett.

Ezzel szemben Csehország a Fiala-kormány alatt annak a mintegy 20 országot érintő kezdeményezésnek állt az élére, amelynek célja, hogy sürgősen lőszert szerezzenek Ukrajna számára az Európai Unión kívülről, miközben az EU a termelés fokozásán dolgozik. A politikus szerint Európának fokozottabban kell segítenie Ukrajnának, és saját védelmét is erősítenie kell.

Többet kell költeni a védelmi kiadásokra

Arra a kérdésre, hogy aggódik-e a közelgő amerikai választások lehetséges hatása miatt, beleértve azt is, hogy a republikánusok alelnökjelöltje J. D. Vance lesz, Fiala emlékeztetett az amerikai törvényhozókkal Washingtonban folytatott megbeszéléseire. Elmondása szerint biztos abban, hogy a következő amerikai kormány is ki fog állni Ukrajna mellett.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Európának többet kell tennie. „Ez talán a legfontosabb: politológusként és politikusként is biztos vagyok abban, hogy Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia saját biztonságáért” – fogalmazott.

Ebben a kérdésben nem annyira fontos, hogy a következő elnök Joe Biden vagy Donald Trump lesz-e, mert az Egyesült Államoknak más és más érdekei vannak... És az sincs rendben, ha mi Európában mindig abban reménykedünk vagy azt hisszük, hogy a biztonságunkat az Egyesült Államok garantálja

– figyelmeztetett.

Úgy gondolja, hogy a transzatlanti együttműködés fontos az egész nyugati világ, a nyugati demokráciák számára, de „felelősségteljesebbnek kell lennünk, többet kell törődnünk a védelmünkkel, növelnünk kell a védelmi kiadásainkat”.

A politikus figyelmeztetett Oroszországnak az európai társadalmak gyengítésére irányuló erőfeszítéseire is. „Ez egy klasszikus hibrid háború” – mondta, dezinformációra és az infrastruktúrát célzó támadásokra hivatkozva. Szerinte az orosz rezsim azt akarja elérni, hogy az európaiak „elégedetlenek legyenek a kormányaikkal, a politikával, a demokratikus társadalom struktúráival”.

Orbán Viktor békemissziója

Magyarország július 1-jén vette át a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsának a soros elnökségét, így a következő fél évben szimbolikusan Magyarország vezeti az Európai Uniót.

Orbán Viktor ezt követően indított békemissziót, melynek első állomása egyből a soros elnökség második napján Kijev volt, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt. Ezután a kormányfő Moszkvába repült, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnök fogadta, és az ukrajnai háború lehetséges lezárásáról is szót váltottak.

Ezt követte a magyar miniszterelnök váratlan útja Pekingbe, ahol Hszi Csin-ping államfővel tárgyalt, majd onnan indult a jubileumi NATO-csúcs helyszínére, ahol Recep Tayyip Erdogan török elnökkel folytatott egyeztetéseket.

A tárgyaláson a két politikus megvitatta az orosz–ukrán háború ügyét, ugyanis Orbán Viktor kiemelt szerepet szán Törökországnak a konfliktus rendezésében. Ennek oka, hogy a miniszterelnök szerint a konfliktusban Törökország az eddigi egyetlen sikeres közvetítő, ugyanis török közvetítéssel sikerült tető alá hozni a fekete-tengeri gabonamegállapodást. 

Ezt követően tárgyalt Donald Trump amerikai elnökjelölttel, akivel egy villámtalálkozó keretén belül beszélte meg a háború fejleményeit.

Orbán Viktor békemissziója azonban nem arat osztatlan sikert az Európai Unióban, mi több, Szlovákia kivételével az összes tagállam elítéli Orbán Viktor magánakcióját. A tagországok vezetői szerint a soros elnökség egyáltalán nem arról szól, amit Magyarország csinál, a magyar kormányfő pedig túllépte hatáskörét. Ezt jelezvén több tagállam is úgy döntött, hogy bojkottálják a magyar soros elnökséget. Svédország, Finnország, Lengyelország és a három balti állam, Észtország, Lettország és Litvánia mellett úgy tűnik, hogy Németország sem vesz részt a magyar elnökség informális ülésein.

Az Európai Unió biztosai ugyancsak bojkottálják a soros elnökség magyarországi eseményeit, sőt augusztusban saját brüsszeli találkozót szerveznek. Közben 63 európai parlamenti képviselő már Magyarország szavazati jogának felfüggesztését javasolta.

Orbán Viktor később levelet írt Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének, amelyben részletezte, hogy ha Donald Trump győz az ősszel esedékes amerikai elnökválasztáson, akkor azonnal béketárgyalásokat fog követelni Oroszország és Ukrajna között.