Az egész világ retteg, Irán miként fogja megtorolni Izrael csapását

GettyImages-1741519506
2024.08.02. 15:07
Tovább eszkalálódik Közel-Keleten az arab országok és Izrael közötti konfliktus, miután július 27-én egy rakétatámadás 12 izraeli fiatallal végzett, majd Izrael válaszcsapásként két fontos terrorista ellen hajtott végre merényleteket – az egyiket ráadásul Irán területén. Jelenleg mindenki azt várja, Teherán miként fog erre reagálni. Legrosszabb esetben akár regionális háborúvá is szélesedhet a jelenlegi konfliktus, amibe az Izraelt támogató Egyesült Államok is belesodródhat.

Az elmúlt napokban több eset is megrázta a Közel-Keletet, ami nagyban befolyásolhatja a térségben zajló, Izrael és Hamász közötti háború lefolyását, valamint az egész régió stabilitását.

  • Július 27-én vélhetően a Hezbollah terrorszervezet egy rakétatámadás során 12 fiatallal végzett egy focimeccsen az Izrael által megszállt Golán-fennsíkon.
  • Július 31-én Teherán azzal vádolta meg Izraelt, hogy a zsidó állam gyilkolta meg Hamász terrorszervezet politikai vezetőjét, az új iráni elnök beiktatásán tartózkodó Iszmail Haníjét, ráadásul iráni földön;
  • illetve szintén ezen a napon derült ki, hogy a Libanon déli részén működő Hezbollah egyik rangidős parancsnoka ellen is merényletet követtek el – vélhetően Izrael.

Izrael egyik merényletet sem vállalta magára, ugyanakkor nem is cáfolják, hogy közük lenne a két, Irán által támogatott terrorszervezet elleni akcióhoz. Eközben a Hamász és a Hezbollah mellett a jemeni húszik is megtorlást helyeztek kilátásba a merényletekért,

míg Irán azt ígérte, a Haníje halála nem marad büntetlenül.

Ezek az esetek azzal a veszéllyel járnak, hogy miközben a  több mint negyvenezer, többségében civil palesztin áldozattal járó – Gázai övezet elleni offenzíva folytatódik, a Hamász és Izrael közötti, október 7-én kezdődő háború tovább eszkalálódhat, sőt akár ki is szélesedhet.

Haníje hátán már október 7-e óta ott volt a céltábla

Iszmail Haníje már régóta a Hamász egyik kulcsfigurája – 2006-ban még a Palesztin Nemzeti Hatóság vitatott miniszterelnöke is volt, de 2014 és 2017 között a Gázai övezetben volt a Hamász vezetője, 2017-től egészen 2024. július 31-i haláláig pedig a Hamász politikai szárnyának volt az elnöke.

Emiatt pedig már régóta Izrael egyik fontos célpontjának számított.

Kaiser Ferenc biztonság- és védelempolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint Haníjére már lényegében október 7-e óta „vadászik Izrael”, a – nem hivatalos izraeli – merényletre pedig azért most került sor, mert egyrészt tudták, hol tartózkodik, másrészt pedig nem az Egyesült Államok szövetségeseinél vagy Oroszországban volt.

Mint arra a szakértő az Indexnek rámutatott, a Hamász politikai vezetője már 2019 óta külföldön élt, általában Katarban, az Egyesült Arab Emírségekben vagy Törökországban, de sokszor fordult meg Moszkvában is – Izrael pedig nem akarja rontani a viszonyát Washingtonnal, emiatt használta ki azt, hogy Haníje Iránban volt az új iráni elnök, Maszúd Peszeskján beiktatásán.

Azzal, hogy Haníjét Iránban sikerült likvidálni, Izrael azt a jól bevált szürke zónás módszert alkalmazta, hogy nem ismerte el, de nem is cáfolta [hogy köze lenne hozzá], tehát hivatalosan nem nyilatkozott semmit

– fogalmazott Kaiser, aki aláhúzta, a Haníje elleni, nagyon valószínűen Izrael által végrehajtott merényletnek nincs köze a Golán-fennsíki támadáshoz, hiszen egyrészt a Hamász-vezetőt már régóta szerette volna likvidálni Izrael, másrészt pedig a focipálya elleni rakétatámadásért Izrael a Libanonban működő Hezbollahot tette felelőssé.

Akár regionális háborúvá is válhatnak a mostani konfliktusok

Kaiser szerint azonban a Hezbollah katonai parancsnoka elleni merénylet egyértelmű következménye volt a Golán-fennsík elleni támadásnak.

Ez már egy régóta zajló eszkaláció – sajnálatos módon – logikus következő lépése volt, hiszen az október 7-i Izrael elleni terrortámadástól kezdve a Hezbollah folyamatosan támad izraeli célpontokat

– emlékeztetett Kaiser, aki ugyan leszögezte, hogy jelenleg nem tudni, valóban sikeres volt-e a merénylet, hiszen erről ellentmondó információk láttak napvilágot (azóta megtalálták a holttestet), de nem zárható ki, hogy ettől függetlenül a jelenlegi, Izrael és Hezbollah közötti konfliktus intenzívebbé válik, hiszen a Benjamin Netanajhu vezette kabinet sajtóhírek szerint már régóta vizsgálja a Libanon elleni szárazföldi invázió lehetőségét.

Kapcsolódó
Jöhet még egy háború a nyáron

Jöhet még egy háború a nyáron

Évtizedek óta megy az adok-kapok hol kisebb, mostanában egyre nagyobb intenzitással.

Az NKE docense szerint ez nagyságrendjét és pusztítását tekintve is jóval véresebb háború lenne, mint a Hamász és Izrael közötti,

mivel a Hezbollahnak sokkal komolyabb erőforrásai vannak, ráadásul Szírián és a tengeren keresztül is könnyebben jut közvetlen iráni támogatáshoz, mint a Hamász.

Emellett figyelembe kell venni Iránt is, aminek a területén elkövetett merényletre mindenképpen reagálnia kell. Jelenleg azonban csak találgatni lehet, hogy az új, egyébként progresszív elnök milyen ellenlépést dolgoz ki.

Most minden szem Teheránra szegeződik

Kaiser szerint ugyanis a Haníje elleni merénylet iráni földön komolyabb támadás volt, mint az Irán damaszkuszi konzulátusa elleni, ami után áprilisban Teherán több mint háromszáz rakéta- és drón kilövésével reagált – igaz, a válaszcsapást előre jelezte, hogy arra legyen ideje Izraelnek és szövetségeseinek felkészülni.

A szakértő szerint ennél most akár erősebb választ is adhat Teherán.

A merénylet iráni földön történt, ráadásul Teherán nézete szerint egy diplomáciai úton lévő magas rangú vendéget likvidáltak. Irán Haníjét nem terroristaként tartotta számon, mint Izrael.

Most Teherán oldalán van a labda, és szerintem az egész világ rettegve várja, hogy mi lesz ebből. Ráadásul az új elnök kényszerhelyzetben van: ha nem lép fel keményen Izraellel szemben, akkor a jobboldal meg a vallási vezetés rögtön Izraellel való kollaborációval vádolja, ha pedig keményen lép fel, akkor Nyugattal eszkalálja tovább Irán viszonyát

– mutatott rá Kaiser, aki szerint emiatt is nehéz megjósolni, hogyan fog dönteni a nemrég beiktatott Maszúd Peszeskján.

Ráadásul a biztonságpolitikai szakértő szerint a Közel-Kelet már a szerdai merényletek előtt is „egy igazi puskaporos hordó” volt, ahol „mindenki azt várja, mi lesz a következő lépés”.

Emlékeztetett: miközben továbbra is zajlik a Gázai övezet elleni invázió, a Hezbollah és Izrael között továbbra is gyakoriak az egymás elleni kisebb támadások, sőt sajtóhírek szerint az izraeli kabinet épp a Libanon elleni szárazföldi invázió lehetőségét vizsgálja. A jemeni húszik továbbra is aktívak a térségben. A szerdai események után egy iráni eredetű fegyverrel sikerült is eltalálniuk egy izraeli célpontot. Ez volt az első olyan eszközük, amit az izraeli vaskupola nem tudott semlegesíteni.

Emellett a napokban Recep Tayyip Erdogan török elnök is kijelentette, hogy akár katonailag is fellépne a Gázai övezet védelméért.

Kaiser ugyanakkor Erdogan kijelentéseiről úgy látja, annak valódi katonai lehetősége minimális, miközben a török elnök ezzel a nyilatkozatával bejelentkezett a régió arab országainak a „kegyeiért”, ami Teheránt akár erőteljesebb reakcióra is kényszerítheti a mostani merénylet miatt.

Hogy ez mi lehet, jelenleg nem tudni. Az NKE docense szerint elképzelhető, hogy a legutóbbi, áprilisi támadáshoz képest ezúttal Teherán nem fogja közvetetten bejelenteni a légitámadását Izraelnek, de az is lehet, hogy a Hezbollah vagy a húszik számára szervezi ki ezt a feladatot.

Nehéz lesz lezárni a konfliktusokat a Közel-Keleten

Annak ellenére, hogy egyszerre négy különböző aktor is válaszcsapást helyezett kilátásba Izrael ellen, paradox módon ez még rövid távon jó is Netanjahuéknak,

mivel a két merénylet, valamint a konfliktusok addig is elterelik a figyelmet az izraeli belpolitikai gondokról.

A héten ugyanis kilenc izraeli katonát vett őrizetbe az izraeli katonai rendőrség, mert azzal vádolják őket – ráadásul erős tárgyi bizonyítékokkal –, hogy a genfi egyezményeket megszegve bántak palesztin hadifoglyokkal: a verések és a kínzás mellett nemi erőszakot követhettek el palesztin foglyokkal szemben, majd az így elszenvedett sérüléseik után megtagadták az orvosi ellátást tőlük.

Az izraeli politika szélsőjobboldali része a kilenc katonát hősökként, őrizetbe vételüket követően pedig mártírokként kezeli. A letartóztatásukat a tüntetők eleve megpróbáltak megakadályozni, sőt az őrizetbe vétel után több száz radikális tüntető még be is tört abba az intézménybe, ahol a kilenc katonát kihallgatták.

Kaiser szerint ez is jól mutatja az izraeli kormány jelenlegi törékenységét, amiről szerinte sokat elárul, hogy amikor Netanjahu először miniszterelnök lett 1996-ban, akkor még ő számított radikális politikusnak, miközben ma már mérsékeltként tartják számon, pedig nézetei nem sokat változtak.

A szakértő szerint jelenleg nem tudni, hogy mikor és egyáltalán miként lehetne véget vetni a Közel-Keleten a konfliktusoknak, és tartós békét teremteni a régióban. Ehhez szerinte a felek mellett Moszkvának, Pekingnek és a nyugati országoknak is közvetítenie kellene, de Oroszország számára Irán kiemelt partner az ukrajnai háború miatt. Kína továbbra is a kiváró politikát folytat a régió kapcsán, míg a nyugati országok alapvetően Izrael-pártiak, így az arab országok nem fogadnák el őket pártatlan közvetítőként.

Ráadásul jelenleg sem Izrael, sem az arab országok részéről nincs nyitottság a béke felé.

Egyrészt mindegyik fél az abszolút győzelmet célozta meg, emiatt a nyugati országok hiába próbálják mérsékelni a feleket, „az hamvába holt történet” Kaiser szerint. Az NKE docense úgy látja, hogy most Izrael eszkalálta a helyzetet, emiatt Tel-Avivra kéne nyomást gyakorolni, viszont Izrael és az arab országok között nagy a bizalmatlanság.

Kaiser szerint a konfliktusokat egyféle módon lehetne lezárni:

Izraelnek hosszabb távon ki kéne dolgoznia a környező országokkal egy olyan megállapodáscsomagot, aminek a keretében normalizálódhatna a viszonya a szomszédjaival. Azonban az, hogy Izrael elkezd területeket foglalni és betelepíteni, nem a normalizáció irányába mutat, pedig Izrael nem tudja leigázni az összes arab országot

– zárta gondolatát Kaiser Ferenc, biztonság- és védelempolitikai szakértő, az Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, aki szerint Izrael ilyen irányú lépései (a célzott likvidálások) csak még inkább fokozzák az iszlám világban már eleve meglévő gyűlöletet a zsidóság ellen.

(Borítókép: Katonák utaznak 2023. október 17-én Be'eriben, Izraelben. Fotó: Alexi J. Rosenfeld / Getty Images)

Ehhez a cikkhez ajánljuk

  • Külföld
Bűnösnek vallotta magát Donald Trump egykori jobbkeze, de mégsem megy börtönbe

Bűnösnek vallotta magát Donald Trump egykori jobbkeze, de mégsem megy börtönbe

Steve Bannont csalással vádolták.

február 12., 06:49

  • Külföld
Még akkor is nagyon rosszul járhat Oroszország, ha viszi az ukrán területeket

Még akkor is nagyon rosszul járhat Oroszország, ha viszi az ukrán területeket

Putyin már nem számíthat stratégiai győzelemre.

február 11., 20:49

  • Külföld
Új megvilágításba kerülhet a Kennedy-gyilkosság, több ezer titkos FBI-irat került elő

Új megvilágításba kerülhet a Kennedy-gyilkosság, több ezer titkos FBI-irat került elő

Donald Trump elrendelte a merénylet titkosított iratainak feloldását.

február 12., 07:10

  • Külföld
Meglepő indokkal tiltották ki az egyik legismertebb amerikai lapot a Fehér Házból

Meglepő indokkal tiltották ki az egyik legismertebb amerikai lapot a Fehér Házból

Nem hajlandóak végrehajtani Donald Trump egyik rendeletét.

február 12., 08:24

  • Külföld
Magyar hatóságok által körözött embercsempészt fogtak el

Magyar hatóságok által körözött embercsempészt fogtak el

Egy bűnszervezet vezetőjeként azonosították.

február 12., 10:30

  • Külföld
Örökre elnyelte a föld a szerencsétlenül járt japán kamionsofőrt

Örökre elnyelte a föld a szerencsétlenül járt japán kamionsofőrt

A hatóságok nem keresik tovább.

február 11., 07:19

  • Címlapon
Trump és Putyin is igazi nehézfiúkat küld a mai sorsdöntő tárgyalásra Ukrajnáról

Trump és Putyin is igazi nehézfiúkat küld a mai sorsdöntő tárgyalásra Ukrajnáról

Óriási a várakozás, hogy mire jut a kedden először tárgyaló orosz és amerikai küldöttség.

3 órája

  • Külföld
Földrengést észleltek Horvátország északnyugati részén

Földrengést észleltek Horvátország északnyugati részén

A kezdeti becslések szerint 4,9-es erősségű volt.

február 11., 20:07

  • Külföld
Koppenhága visszavág: Dánia megvenné Kaliforniát

Koppenhága visszavág: Dánia megvenné Kaliforniát

A dánoknak több napsütésre van szükségük.

február 12., 08:40

  • Külföld
Mexikó joggal tart egy amerikai inváziótól, a vámokat sem tudta megállítani

Mexikó joggal tart egy amerikai inváziótól, a vámokat sem tudta megállítani

Trump beváltotta fenyegetését.

február 12., 09:41

  • Külföld
Előkerült a szerencsétlenül járt japán kamion

Előkerült a szerencsétlenül járt japán kamion

Még nem azonosították a benne levő holttestet.

február 12., 09:25

  • Külföld
Ferenc pápa figyelmeztette Donald Trumpot: Ennek nem lesz jó vége

Ferenc pápa figyelmeztette Donald Trumpot: Ennek nem lesz jó vége

A katolikus egyházfő élesen kritizálta az amerikai elnök bevándorlási politikáját.

február 11., 15:43

  • Külföld
Felfedte a tervét Ukrajna elnöke, így állítaná maga mellé Donald Trumpot

Felfedte a tervét Ukrajna elnöke, így állítaná maga mellé Donald Trumpot

Zelenszkij úgy látja, hogy Amerika nélkül Európa nem tudja garantálni országa biztonságát.

február 11., 19:48

  • Külföld
A skót rendőrség megerősítette, az eltűnt magyar ikrek holttestét találták meg

A skót rendőrség megerősítette, az eltűnt magyar ikrek holttestét találták meg

A halál pontos okát még vizsgálják, de az idegenkezűséget kizárták.

február 11., 17:27

  • Külföld
Schmidt Mária: Merkel gyáva, bosszúálló hatalompolitikus volt, nem épített semmit

Schmidt Mária: Merkel gyáva, bosszúálló hatalompolitikus volt, nem épített semmit

A Terror Háza Múzeum főigazgatója éles kirohanást intézett a volt német kancellár ellen.

február 11., 12:08

  • Külföld
Egy játszótér alatt leltek rá a több mint 170 második világháborús bombára Angliában

Egy játszótér alatt leltek rá a több mint 170 második világháborús bombára Angliában

A területet anno a hadsereg használta kiképzésre.

február 11., 08:15

  • Külföld
Vámháborúba keveredhet Európa, kemény üzenetet küldött a bizottság elnöke

Vámháborúba keveredhet Európa, kemény üzenetet küldött a bizottság elnöke

Donald Trumpnak üzent Ursula von der Leyen.

február 11., 11:00

  • Külföld
Az Egyesült Államok nem írta alá a nyilatkozatot az etikus mesterséges intelligenciáról Párizsban

Az Egyesült Államok nem írta alá a nyilatkozatot az etikus mesterséges intelligenciáról Párizsban

A találkozó célja a közös álláspont kialakítása volt.

február 11., 17:18

  • Külföld
Április közepétől ismét fizetős lesz a belépés Velence történelmi városközpontjába

Április közepétől ismét fizetős lesz a belépés Velence történelmi városközpontjába

A tömegturizmus problémájával küszködik a város.

február 11., 08:03

  • Külföld
Szintet léptek a telefonos csalók, már Giorgio Armanit is célba vették

Szintet léptek a telefonos csalók, már Giorgio Armanit is célba vették

Röpködnek a milliók egy hongkongi számlára.

február 11., 07:57

  • Címlapon
Lázár János kilátásba helyezte a Strabag Magyarországról történő kitiltását

Lázár János kilátásba helyezte a Strabag Magyarországról történő kitiltását

A nagy vihart kavart M30-as autópálya verte ki a biztosítékot.

tegnap, 20:06

  • Külföld
Tragédia Dél-Koreában: tanár szúrta halálra a nyolcéves diáklányt

Tragédia Dél-Koreában: tanár szúrta halálra a nyolcéves diáklányt

A tanúvallomásában elhangzott, hogy mindegy volt, melyik gyerek az.

február 12., 07:34

  • Külföld
Kigyulladt egy felhőkarcoló Argentínában

Kigyulladt egy felhőkarcoló Argentínában

Buenos Aires egyik luxusnegyedében történt az incidens.

február 12., 08:21

  • Külföld
Szakadékba zuhant egy busz Bolíviában, sokan meghaltak

Szakadékba zuhant egy busz Bolíviában, sokan meghaltak

Négy kiskorút az intenzív osztályon ápolnak, két felnőttet pedig azonnal meg kellett műteni.

49 perce

  • Címlapon
Bicske polgármestere: veszélyben van a város közbiztonsága

Bicske polgármestere: veszélyben van a város közbiztonsága

A lakosságot arra szólította fel, hogy ne kezdjenek önbíráskodásba.

1 órája

  • Címlapon
Vörös kódot adott ki a Belügyminisztérium

Vörös kódot adott ki a Belügyminisztérium

Egészen péntekig érvényben lesz.

tegnap, 20:05