Az egész világ retteg, Irán miként fogja megtorolni Izrael csapását
![GettyImages-1741519506](https://kep.index.hu/1/0/5755/57558/575588/57558815_ae84726e1421ee22cadea9feaceb968d_wm.jpg)
További Külföld cikkek
- Szakadékba zuhant egy busz Bolíviában, sokan meghaltak
- Razziákat tartanak Brazíliában az Amazonas-vidéken az illegális erdőirtás csökkentésére
- Volodimir Zelenszkij megszólalt a lemondásáról, elárulta, mikor válna meg tisztségétől
- Trump és Putyin is igazi nehézfiúkat küld a mai sorsdöntő tárgyalásra Ukrajnáról
- Több ember megsérült a torontói légiszerencsétlenségben
Az elmúlt napokban több eset is megrázta a Közel-Keletet, ami nagyban befolyásolhatja a térségben zajló, Izrael és Hamász közötti háború lefolyását, valamint az egész régió stabilitását.
- Július 27-én vélhetően a Hezbollah terrorszervezet egy rakétatámadás során 12 fiatallal végzett egy focimeccsen az Izrael által megszállt Golán-fennsíkon.
- Július 31-én Teherán azzal vádolta meg Izraelt, hogy a zsidó állam gyilkolta meg Hamász terrorszervezet politikai vezetőjét, az új iráni elnök beiktatásán tartózkodó Iszmail Haníjét, ráadásul iráni földön;
- illetve szintén ezen a napon derült ki, hogy a Libanon déli részén működő Hezbollah egyik rangidős parancsnoka ellen is merényletet követtek el – vélhetően Izrael.
Izrael egyik merényletet sem vállalta magára, ugyanakkor nem is cáfolják, hogy közük lenne a két, Irán által támogatott terrorszervezet elleni akcióhoz. Eközben a Hamász és a Hezbollah mellett a jemeni húszik is megtorlást helyeztek kilátásba a merényletekért,
míg Irán azt ígérte, a Haníje halála nem marad büntetlenül.
Ezek az esetek azzal a veszéllyel járnak, hogy miközben a – több mint negyvenezer, többségében civil palesztin áldozattal járó – Gázai övezet elleni offenzíva folytatódik, a Hamász és Izrael közötti, október 7-én kezdődő háború tovább eszkalálódhat, sőt akár ki is szélesedhet.
Haníje hátán már október 7-e óta ott volt a céltábla
Iszmail Haníje már régóta a Hamász egyik kulcsfigurája – 2006-ban még a Palesztin Nemzeti Hatóság vitatott miniszterelnöke is volt, de 2014 és 2017 között a Gázai övezetben volt a Hamász vezetője, 2017-től egészen 2024. július 31-i haláláig pedig a Hamász politikai szárnyának volt az elnöke.
Emiatt pedig már régóta Izrael egyik fontos célpontjának számított.
Kaiser Ferenc biztonság- és védelempolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint Haníjére már lényegében október 7-e óta „vadászik Izrael”, a – nem hivatalos izraeli – merényletre pedig azért most került sor, mert egyrészt tudták, hol tartózkodik, másrészt pedig nem az Egyesült Államok szövetségeseinél vagy Oroszországban volt.
Iránban végeztek a legfőbb Hamász-vezérrel, egy izraeli rajtaütésben halt meg Iszmail Haníje
Az új iráni elnök beiktatása után vették célba.
Mint arra a szakértő az Indexnek rámutatott, a Hamász politikai vezetője már 2019 óta külföldön élt, általában Katarban, az Egyesült Arab Emírségekben vagy Törökországban, de sokszor fordult meg Moszkvában is – Izrael pedig nem akarja rontani a viszonyát Washingtonnal, emiatt használta ki azt, hogy Haníje Iránban volt az új iráni elnök, Maszúd Peszeskján beiktatásán.
Azzal, hogy Haníjét Iránban sikerült likvidálni, Izrael azt a jól bevált szürke zónás módszert alkalmazta, hogy nem ismerte el, de nem is cáfolta [hogy köze lenne hozzá], tehát hivatalosan nem nyilatkozott semmit
– fogalmazott Kaiser, aki aláhúzta, a Haníje elleni, nagyon valószínűen Izrael által végrehajtott merényletnek nincs köze a Golán-fennsíki támadáshoz, hiszen egyrészt a Hamász-vezetőt már régóta szerette volna likvidálni Izrael, másrészt pedig a focipálya elleni rakétatámadásért Izrael a Libanonban működő Hezbollahot tette felelőssé.
Akár regionális háborúvá is válhatnak a mostani konfliktusok
Kaiser szerint azonban a Hezbollah katonai parancsnoka elleni merénylet egyértelmű következménye volt a Golán-fennsík elleni támadásnak.
Ez már egy régóta zajló eszkaláció – sajnálatos módon – logikus következő lépése volt, hiszen az október 7-i Izrael elleni terrortámadástól kezdve a Hezbollah folyamatosan támad izraeli célpontokat
– emlékeztetett Kaiser, aki ugyan leszögezte, hogy jelenleg nem tudni, valóban sikeres volt-e a merénylet, hiszen erről ellentmondó információk láttak napvilágot (azóta megtalálták a holttestet), de nem zárható ki, hogy ettől függetlenül a jelenlegi, Izrael és Hezbollah közötti konfliktus intenzívebbé válik, hiszen a Benjamin Netanajhu vezette kabinet sajtóhírek szerint már régóta vizsgálja a Libanon elleni szárazföldi invázió lehetőségét.
Jöhet még egy háború a nyáron
Évtizedek óta megy az adok-kapok hol kisebb, mostanában egyre nagyobb intenzitással.
Az NKE docense szerint ez nagyságrendjét és pusztítását tekintve is jóval véresebb háború lenne, mint a Hamász és Izrael közötti,
mivel a Hezbollahnak sokkal komolyabb erőforrásai vannak, ráadásul Szírián és a tengeren keresztül is könnyebben jut közvetlen iráni támogatáshoz, mint a Hamász.
Emellett figyelembe kell venni Iránt is, aminek a területén elkövetett merényletre mindenképpen reagálnia kell. Jelenleg azonban csak találgatni lehet, hogy az új, egyébként progresszív elnök milyen ellenlépést dolgoz ki.
Most minden szem Teheránra szegeződik
Kaiser szerint ugyanis a Haníje elleni merénylet iráni földön komolyabb támadás volt, mint az Irán damaszkuszi konzulátusa elleni, ami után áprilisban Teherán több mint háromszáz rakéta- és drón kilövésével reagált – igaz, a válaszcsapást előre jelezte, hogy arra legyen ideje Izraelnek és szövetségeseinek felkészülni.
A szakértő szerint ennél most akár erősebb választ is adhat Teherán.
A merénylet iráni földön történt, ráadásul Teherán nézete szerint egy diplomáciai úton lévő magas rangú vendéget likvidáltak. Irán Haníjét nem terroristaként tartotta számon, mint Izrael.
Most Teherán oldalán van a labda, és szerintem az egész világ rettegve várja, hogy mi lesz ebből. Ráadásul az új elnök kényszerhelyzetben van: ha nem lép fel keményen Izraellel szemben, akkor a jobboldal meg a vallási vezetés rögtön Izraellel való kollaborációval vádolja, ha pedig keményen lép fel, akkor Nyugattal eszkalálja tovább Irán viszonyát
– mutatott rá Kaiser, aki szerint emiatt is nehéz megjósolni, hogyan fog dönteni a nemrég beiktatott Maszúd Peszeskján.
Ráadásul a biztonságpolitikai szakértő szerint a Közel-Kelet már a szerdai merényletek előtt is „egy igazi puskaporos hordó” volt, ahol „mindenki azt várja, mi lesz a következő lépés”.
Emlékeztetett: miközben továbbra is zajlik a Gázai övezet elleni invázió, a Hezbollah és Izrael között továbbra is gyakoriak az egymás elleni kisebb támadások, sőt sajtóhírek szerint az izraeli kabinet épp a Libanon elleni szárazföldi invázió lehetőségét vizsgálja. A jemeni húszik továbbra is aktívak a térségben. A szerdai események után egy iráni eredetű fegyverrel sikerült is eltalálniuk egy izraeli célpontot. Ez volt az első olyan eszközük, amit az izraeli vaskupola nem tudott semlegesíteni.
Emellett a napokban Recep Tayyip Erdogan török elnök is kijelentette, hogy akár katonailag is fellépne a Gázai övezet védelméért.
Kaiser ugyanakkor Erdogan kijelentéseiről úgy látja, annak valódi katonai lehetősége minimális, miközben a török elnök ezzel a nyilatkozatával bejelentkezett a régió arab országainak a „kegyeiért”, ami Teheránt akár erőteljesebb reakcióra is kényszerítheti a mostani merénylet miatt.
![Az új iráni elnök, Maszúd Peszeskján beiktatása 2024. július 30-án](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5755/57558/575587/57558739_48d6df353714ca39ecf62655e09e813c_wm.jpg)
Hogy ez mi lehet, jelenleg nem tudni. Az NKE docense szerint elképzelhető, hogy a legutóbbi, áprilisi támadáshoz képest ezúttal Teherán nem fogja közvetetten bejelenteni a légitámadását Izraelnek, de az is lehet, hogy a Hezbollah vagy a húszik számára szervezi ki ezt a feladatot.
Nehéz lesz lezárni a konfliktusokat a Közel-Keleten
Annak ellenére, hogy egyszerre négy különböző aktor is válaszcsapást helyezett kilátásba Izrael ellen, paradox módon ez még rövid távon jó is Netanjahuéknak,
mivel a két merénylet, valamint a konfliktusok addig is elterelik a figyelmet az izraeli belpolitikai gondokról.
A héten ugyanis kilenc izraeli katonát vett őrizetbe az izraeli katonai rendőrség, mert azzal vádolják őket – ráadásul erős tárgyi bizonyítékokkal –, hogy a genfi egyezményeket megszegve bántak palesztin hadifoglyokkal: a verések és a kínzás mellett nemi erőszakot követhettek el palesztin foglyokkal szemben, majd az így elszenvedett sérüléseik után megtagadták az orvosi ellátást tőlük.
Az izraeli politika szélsőjobboldali része a kilenc katonát hősökként, őrizetbe vételüket követően pedig mártírokként kezeli. A letartóztatásukat a tüntetők eleve megpróbáltak megakadályozni, sőt az őrizetbe vétel után több száz radikális tüntető még be is tört abba az intézménybe, ahol a kilenc katonát kihallgatták.
![Tüntetés a Sde Teiman Base-nél július 29-én Izraelben](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5755/57558/575587/57558785_b43ae6f92fe235a1d28796937788788e_wm.jpg)
Kaiser szerint ez is jól mutatja az izraeli kormány jelenlegi törékenységét, amiről szerinte sokat elárul, hogy amikor Netanjahu először miniszterelnök lett 1996-ban, akkor még ő számított radikális politikusnak, miközben ma már mérsékeltként tartják számon, pedig nézetei nem sokat változtak.
A szakértő szerint jelenleg nem tudni, hogy mikor és egyáltalán miként lehetne véget vetni a Közel-Keleten a konfliktusoknak, és tartós békét teremteni a régióban. Ehhez szerinte a felek mellett Moszkvának, Pekingnek és a nyugati országoknak is közvetítenie kellene, de Oroszország számára Irán kiemelt partner az ukrajnai háború miatt. Kína továbbra is a kiváró politikát folytat a régió kapcsán, míg a nyugati országok alapvetően Izrael-pártiak, így az arab országok nem fogadnák el őket pártatlan közvetítőként.
Ráadásul jelenleg sem Izrael, sem az arab országok részéről nincs nyitottság a béke felé.
Egyrészt mindegyik fél az abszolút győzelmet célozta meg, emiatt a nyugati országok hiába próbálják mérsékelni a feleket, „az hamvába holt történet” Kaiser szerint. Az NKE docense úgy látja, hogy most Izrael eszkalálta a helyzetet, emiatt Tel-Avivra kéne nyomást gyakorolni, viszont Izrael és az arab országok között nagy a bizalmatlanság.
Kaiser szerint a konfliktusokat egyféle módon lehetne lezárni:
Izraelnek hosszabb távon ki kéne dolgoznia a környező országokkal egy olyan megállapodáscsomagot, aminek a keretében normalizálódhatna a viszonya a szomszédjaival. Azonban az, hogy Izrael elkezd területeket foglalni és betelepíteni, nem a normalizáció irányába mutat, pedig Izrael nem tudja leigázni az összes arab országot
– zárta gondolatát Kaiser Ferenc, biztonság- és védelempolitikai szakértő, az Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, aki szerint Izrael ilyen irányú lépései (a célzott likvidálások) csak még inkább fokozzák az iszlám világban már eleve meglévő gyűlöletet a zsidóság ellen.
(Borítókép: Katonák utaznak 2023. október 17-én Be'eriben, Izraelben. Fotó: Alexi J. Rosenfeld / Getty Images)
Ehhez a cikkhez ajánljuk
- Külföld
Távolsági busz és egy teherautó ütközött Mexikóban, több halálos áldozat is van
Négy embert nem találnak.
február 12., 06:44
- Külföld
Bűnösnek vallotta magát Donald Trump egykori jobbkeze, de mégsem megy börtönbe
Steve Bannont csalással vádolták.
február 12., 06:49
- Külföld
Még akkor is nagyon rosszul járhat Oroszország, ha viszi az ukrán területeket
Putyin már nem számíthat stratégiai győzelemre.
február 11., 20:49
- Külföld
Új megvilágításba kerülhet a Kennedy-gyilkosság, több ezer titkos FBI-irat került elő
Donald Trump elrendelte a merénylet titkosított iratainak feloldását.
február 12., 07:10
- Külföld
Meglepő indokkal tiltották ki az egyik legismertebb amerikai lapot a Fehér Házból
Nem hajlandóak végrehajtani Donald Trump egyik rendeletét.
február 12., 08:24
- Külföld
Donald Trump telefonon beszélt Putyinnal, megkezdődhet a béketárgyalás Ukrajnával
február 12., 06:11
- Külföld
Benjamin Netanjahu ultimátumot adott a Hamásznak, véget vet a tűzszünetnek, ha szombatig nem adják át a túszokat
Mintegy 100 túsz van még Gázában.
február 11., 20:22
- Külföld
Magyar hatóságok által körözött embercsempészt fogtak el
Egy bűnszervezet vezetőjeként azonosították.
február 12., 10:30
- Külföld
Örökre elnyelte a föld a szerencsétlenül járt japán kamionsofőrt
A hatóságok nem keresik tovább.
február 11., 07:19
- Címlapon
Trump és Putyin is igazi nehézfiúkat küld a mai sorsdöntő tárgyalásra Ukrajnáról
Óriási a várakozás, hogy mire jut a kedden először tárgyaló orosz és amerikai küldöttség.
3 órája
- Külföld
Földrengést észleltek Horvátország északnyugati részén
A kezdeti becslések szerint 4,9-es erősségű volt.
február 11., 20:07
- Mindeközben
Széki Attila Curtis: Tényleg jó nagy f*szságokat csináltam, amik biztos, hogy nem követendő példák
tegnap, 20:32
- Külföld
Koppenhága visszavág: Dánia megvenné Kaliforniát
A dánoknak több napsütésre van szükségük.
február 12., 08:40
- Külföld
Mexikó joggal tart egy amerikai inváziótól, a vámokat sem tudta megállítani
Trump beváltotta fenyegetését.
február 12., 09:41
- Külföld
Előkerült a szerencsétlenül járt japán kamion
Még nem azonosították a benne levő holttestet.
február 12., 09:25
- Mindeközben
Kálloy Molnár Péter az Eddie Redmayne-nel való forgatásról: Nagyon jókat tudtunk beszélgetni, öröm volt a közös munka
tegnap, 19:32
- Külföld
Ferenc pápa figyelmeztette Donald Trumpot: Ennek nem lesz jó vége
A katolikus egyházfő élesen kritizálta az amerikai elnök bevándorlási politikáját.
február 11., 15:43
- Külföld
Felfedte a tervét Ukrajna elnöke, így állítaná maga mellé Donald Trumpot
Zelenszkij úgy látja, hogy Amerika nélkül Európa nem tudja garantálni országa biztonságát.
február 11., 19:48
- Mindeközben
Hatalmas feltűnést keltett Vera Wang a BAFTA-gálán, nem sokat takart a 75 éves divattervező ruhája
tegnap, 17:02
- Külföld
A skót rendőrség megerősítette, az eltűnt magyar ikrek holttestét találták meg
A halál pontos okát még vizsgálják, de az idegenkezűséget kizárták.
február 11., 17:27
- Külföld
Schmidt Mária: Merkel gyáva, bosszúálló hatalompolitikus volt, nem épített semmit
A Terror Háza Múzeum főigazgatója éles kirohanást intézett a volt német kancellár ellen.
február 11., 12:08
- Külföld
Egy játszótér alatt leltek rá a több mint 170 második világháborús bombára Angliában
A területet anno a hadsereg használta kiképzésre.
február 11., 08:15
- Külföld
Vámháborúba keveredhet Európa, kemény üzenetet küldött a bizottság elnöke
Donald Trumpnak üzent Ursula von der Leyen.
február 11., 11:00
- Címlapon
Volodimir Zelenszkij megszólalt a lemondásáról, elárulta, mikor válna meg tisztségétől
3 órája
- Mindeközben
Friss felvételek készültek a 87 éves Jack Nicholsonról, akit évek óta nem láthattunk
tegnap, 14:57
- Külföld
Az Egyesült Államok nem írta alá a nyilatkozatot az etikus mesterséges intelligenciáról Párizsban
A találkozó célja a közös álláspont kialakítása volt.
február 11., 17:18
- Külföld
Április közepétől ismét fizetős lesz a belépés Velence történelmi városközpontjába
A tömegturizmus problémájával küszködik a város.
február 11., 08:03
- Külföld
Szintet léptek a telefonos csalók, már Giorgio Armanit is célba vették
Röpködnek a milliók egy hongkongi számlára.
február 11., 07:57
- Címlapon
Lázár János kilátásba helyezte a Strabag Magyarországról történő kitiltását
A nagy vihart kavart M30-as autópálya verte ki a biztosítékot.
tegnap, 20:06
- Külföld
Tragédia Dél-Koreában: tanár szúrta halálra a nyolcéves diáklányt
A tanúvallomásában elhangzott, hogy mindegy volt, melyik gyerek az.
február 12., 07:34
- Külföld
Kigyulladt egy felhőkarcoló Argentínában
Buenos Aires egyik luxusnegyedében történt az incidens.
február 12., 08:21
- Külföld
Szakadékba zuhant egy busz Bolíviában, sokan meghaltak
Négy kiskorút az intenzív osztályon ápolnak, két felnőttet pedig azonnal meg kellett műteni.
49 perce
- Címlapon
Bicske polgármestere: veszélyben van a város közbiztonsága
A lakosságot arra szólította fel, hogy ne kezdjenek önbíráskodásba.
1 órája