Irán meggondolhatja magát az Izrael elleni megtorlást illetően

Irán a Hamász politikai vezetője, Iszmail Haníje meggyilkolása után újragondolhatja az Izrael elleni tervezett megtorlás mértékét és formáját, de valószínűleg nem fogja elriasztani, hogy a muszlim államok nem támogatják kifejezetten az iráni katonai választ − írja a The Guardian.

Úgy tűnik, Irán inkább a támadás felelőseit, konkrétan a Moszadot és annak ügynökeit próbálja célba venni, mint a civileket. Az Iszlám Együttműködési Szervezet (OIC) e heti dzsiddai ülésén egyhangúlag elítélték Haníje meggyilkolását, kijelentve, hogy az durván sérti a nemzetközi jogot, valamint Irán szuverenitását, területi integritását és nemzetbiztonságát.

De nem adtak kollektív támogatást egy Izrael elleni iráni támadáshoz, és a pakisztáni külügyminiszter-helyettes, Ishaq Dar az OIC-hez fűzött megjegyzéseiben hideg fejre és a diplomáciai úton való maradásra szólított fel, mondván, hogy a merényletet meg kell bosszulni, de „nem szabad teljesítenünk Benjamin Netanjahu szélesebb körű háborúra irányuló tervét”. Szerinte az izraeli miniszterelnök csapdát akar állítani.

Szerdán Netanjahu a Tel Hasomer katonai toborzóbázison tett látogatásán a katonáknak azt mondta, hogy Izrael „felkészült a védekezésre, valamint a támadásra... Eltökéltek vagyunk, hogy megvédjük magunkat”. Az ország felkészült Irán és a Hezbollah válaszlépéseire, amelynek katonai vezetőjét, Fuad Sukrt a múlt héten ölték meg Bejrútban.

Az észak-izraeli és libanoni kórházak felkészültek a sebesültek esetleges beáramlására. Az izraeli belügyi parancsnokság a héten kutató-mentő zászlóaljakat küldött a nagyobb városokba, és Észak-Izraelben betiltották a nagy szabadtéri összejöveteleket.

Csütörtökön folytatódtak a találgatások arról, hogy Irán milyen mértékben igyekszik összehangolni akcióit a Hezbollahhal. Izraeli tisztviselők úgy értékelik, hogy a Hezbollah eltökélt egy megtorló támadás végrehajtására, amely elsőként fog bekövetkezni, míg Irán még nem döntötte el, hogyan válaszoljon a legjobban − jelentette több izraeli hírügynökség.

A várakozás a válaszunk része... a harc pszichológiai jellegű is

− állította a Hezbollah főtitkára, Hasszán Naszrallah egy hét eleji beszédében.

Jordánia hozzáállása a háború folytatásához

A jordániai külügyminiszter, Ajmán Szafadi és a megbízott iráni külügyminiszter, Ali Bageri között Dzsiddában tartott találkozón, amely néhány napon belül már a második volt, Jordánia ragaszkodott ahhoz, hogy lelője az iráni rakétákat vagy drónokat, ha azok Izrael felé tartva belépnek a jordániai légtérbe.

„Az üzenetünk egyértelmű volt az irániaknak és az izraelieknek, hogy nem leszünk csatatér senki számára. Nem fogjuk megengedni, hogy bárki megsértse a légterünket. Elsődleges felelősségünk a saját népünkkel szemben, országunk szuverenitásának és népünk biztonságának védelme. Tehát a mi álláspontunk az, hogy senki sem használhatja a légterünket, senki sem teheti ki a népünket annak a veszélynek, hogy bármilyen lövedék a területünkre hulljon, és kárt okozzon a népünknek, és ezt az álláspontot egyértelműen közöltük mind az irániakkal, mind az izraeliekkel” − nyilatkozta Ajmán Szafadi a CNN-nek.

Bageri pedig az AFP-nek adott interjújában azzal vádolta Izraelt − amely nem kommentálta Haníje halálát, hogy „ki akarja terjeszteni a háborút” a térségben.

Irán és a nyugati államok kommunikációja a további eszkaláció elkerüléséről

Az iráni sajtó azt állítja, hogy egy bosszúállástól tartózkodó döntés növelné Irán presztízsét a térségben, és fokozná Izrael elszigeteltségét, sőt még azt is jelentené, hogy Iránnak tulajdonítják a béke megteremtését.

Az Egyesült Államok azt üzente Iránnak, hogy egy támadás kontraproduktív lenne, és leszögezte, hogy újra felállította az Izrael védelmét szolgáló katonai szövetséget, amely áprilisban, az Irán és Izrael közötti konfliktus idején is működött. Hozzátette, hogy a tűzszüneti megállapodás, melyről folyamatosan tárgyalnak, még mindig nem került tető alá.

A francia elnök, Emmanuel Macron másodszor is felhívta az új iráni elnököt, Maszúd Peszeskjánt, hogy kérje mindkét felet, ne eszkalálódjon tovább a konfliktus. Peszeskján azonban ragaszkodott ahhoz, hogy Irán „soha nem marad csendben az érdekei és biztonsága ellen irányuló agresszióval szemben”.

Továbbá elmondta Macronnak, hogy a nyugati országoknak többet kellene tenniük Izrael nyomásgyakorlásáért. „Ha az Egyesült Államok és a nyugati országok valóban meg akarják akadályozni a háborút a térségben, akkor rá kell kényszeríteniük ezt a rezsimet, hogy hagyja abba a népirtást és a Gáza elleni támadásokat, és fogadja el a tűzszünetet” − hangsúlyozta Peszeskján.

Iránt dühíti, hogy az Egyesült Királyság, Franciaország és az Egyesült Államok nem volt hajlandó elítélni a merényletet, és iráni diplomaták nem látják semmi jelét annak, hogy Izrael újabb engedményeket tenne a tűzszüneti megállapodással kapcsolatban. Irán azzal is érvel, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa képtelen arra, hogy közös nyilatkozattal ítélje el a merényletet, azt jelenti, hogy Iránnak nem maradt más választása, mint az egyoldalú katonai lépések megtétele.

De ahogy egyre több idő telik el a merénylet és a lehetséges válaszcsapások között, egyre többen hangoztatják, hogy Iránnak nem áll szándékában regionális háborút provokálni vagy tömeges polgári áldozatokat okozni Izraelben.