Mészárlástól, vérfürdőtől tartanak az orosz határnál élő ukránok a kurszki offenzíva miatt – Ez lehet a második Mariupol

Miközben a kijevi erők a múlt heti meglepetésszerű behatolásukat követően egyre beljebb nyomulnak Oroszországba, a határ közelében élő ukránok vegyes érzésekkel figyelik az eseményeket – írja a CNN.

Sok szó esik arról, hogy mit gondol az ukrán és az orosz vezetés a múlt héten indított nagy erejű ukrán offenzíváról, arról azonban már kevesebbet hallani, hogy a közelben lakó ukránok mit éreznek. Nos, a CNN utánajárt, és megállapította, hogy az igazságérzet félelemmel vegyül bennük.

„Ez a következménye annak, hogy az oroszok a mi földünkre jöttek” – mondta a lapnak Hanna Fedorkovszka egy evakuációs központban, a határtól délre fekvő Szumiban.

Nem azért léptünk a területükre, mert mi azt akartuk, hanem mert eljöttek az otthonunkba, és elvették a békés életünket. Most ezzel kell megbirkózniuk. Remélem, hogy nem lesz hiábavaló, és megkapjuk a békét

– tette hozzá.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden arról beszélt, hogy Kijev erői egyre beljebb nyomulnak Oroszországba, miután több száz négyzetkilométernyi területet foglaltak el. Kijev közölte, hogy csapatai egy Oroszországon belüli „ütközőzónán” terjeszkednek, amely szerintük jobban megvédi az észak-ukrajnai közösségeket.

A 21 éves Fedorkovszka a 72 éves nagymamájával érkezett az evakuációs központba, aki vigasztalhatatlan, amióta elhagyta férjét és az 52 éve közös otthonukat. A két nő azon több száz ukrán között van, akiket az elmúlt napokban evakuáltak a határ menti területekről. Fedorkovszka elmondta, hogy 85 éves nagyapja ragaszkodott ahhoz, hogy otthon maradjon, és a következőt mondta neki: „Te mentsd meg a nagymamádat, én pedig vigyázok arra, ami a miénk.”

„Ez lesz a második Mariupol”

A szerző szerint a meglepetésszerű ellentámadás megadta a szükséges lökést az ukrán hadseregnek, de néhány ukrán, köztük Fedorkovszka és nagymamája is aggódik amiatt, hogy mi fog történni, ha Oroszország elegendő csapatot gyűjt ahhoz, hogy bosszút álljon.

Sok szerencsét kívánok a mieinknek, mert ha nem tartják meg a most elfoglalt területeket, akkor szerintem sok baj lesz Szumi térségében. Ez lesz a második Mariupol, azt hiszem

– vélekedett Szergej Zemljakov egykori katona, aki 2014-ben és 2015-ben a kelet-ukrajnai háborúban harcolt.

A Donyecki területen található Mariupol hónapokig tartó ostrom és bombázás, több ezer bejelentett haláleset, valamint rengeteg horrorisztikus történet után 2022-ben került orosz ellenőrzés alá.

A szumi területi közigazgatás szociális védelmi osztályán dolgozó Nila Buhajova elmondta, hogy az elmúlt napokban több száz ember lépte át a központ ajtaját.

„Az evakuálás az elmúlt héten fokozódott… Amikor elkezdődött a Szumi járás bombázása, az emberek nem tudtak tovább maradni, ezért elmentek. Pénteken 270 ember volt, szombaton 382, vasárnap pedig 250” – mesélte a szociális tisztviselő.

A számok eltörpülnek a határ orosz oldalán történt evakuálások mellett. A Kurszki terület helyi tisztviselői azt mondták, hogy ott mintegy 180 ezer embert helyeztek evakuálási parancs alá, ráadásul további több ezer embert evakuáltak a szomszédos orosz régiókból. Sok ukrán számára azonban nehéz sajnálatot érezni a szomszédok iránt.

„Nagyon örülünk, de félünk”

Fedorkovszka nagyszülei a háború kitörése után, 2022-ben annak ellenére maradtak a miropilljai otthonukban, hogy a falut három oldalról is körülöleli az oroszországi Kurszki terület, és gyakori támadásoknak van kitéve, amióta Moszkva megkezdte teljes körű invázióját Ukrajnában.

De a terület túlságosan veszélyessé vált, most, hogy Ukrajna megkezdte meglepetésszerű betörését.

„A kurszki hadművelet megkezdése után a tüzérségi és aknavetős támadások megszűntek, mert a mieink elkergették őket a határtól. De az irányított bombákkal és repülőgépekkel végrehajtott támadások felerősödtek. Most már nem tudnak elérni minket tüzérséggel, ezért a repülőgépekről lőnek” – mondta Fedorkovszka, megmagyarázva ezzel, miért döntött végül nagymamája az evakuálás mellett.

Szeretnénk, ha az emberek megértenék, milyen érzés állandó bombázás alatt élni, egy olyan helyen élni, ahol egész életedben éltél, egy olyan helyen, amibe a szívedet-lelkedet beletetted, ahol felnevelted a gyermekeidet, iskolába jártál… és most kénytelen vagy elhagyni és máshová költözni, mert most már állandóan bombáznak

– folytatta a fiatal lány.

A könyvelőként dolgozó Olena Lozko az orosz határtól körülbelül négy kilométerre található Velika Ribicja faluból származik. Az elmúlt napokban a moszkvai erők egyre erősödő támadásai közepette ő is elhagyta szeretett települését.

„Nagyon örülünk, hogy a katonáink támadnak, de nagyon félünk. Nincs hová mennünk, és nagyon félünk ezektől az irányított légibombáktól. A helyzet egyre rosszabb” – fogalmazott a lapnak.

Az orosz FAB–1500-as irányított légibomba egy másfél tonnás fegyver, amelynek csaknem fele erős robbanóanyagból áll. Vadászrepülőgépek juttatják célba körülbelül 60-70 kilométeres távolságból, számos ukrán légvédelem hatótávolságán kívülről.

„Ha ti támadtok, akkor mi is támadunk”

A frontvonaltól távolabb élők abban reménykednek, hogy ha az oroszokat a saját fegyverükkel próbálják meg legyőzni, az segíthet a konfliktus lezárásában.

Ez egy jelzés Oroszországnak, hogy bármilyen akció reakciót válthat ki. Ha ti támadtok, akkor mi is támadunk

– mondta Borisz Lomako harkivi kávézótulajdonos.

Szerinte az ellentámadás segít a hónapok óta folyamatos bombázás alatt álló Harkivnak fellélegezni kicsit. „Életerősítő számomra, hogy harcolni fogunk a határunkért, és többet teszünk annál, mint hogy visszaszorítjuk őket a frontvonalhoz. Ha ti beléptek a mi területünkre, mi is belépünk a tiétekbe. Lélektanilag ez egy pozícióváltás ebben a háborúban” – mondta el véleményét.

Andrij Legin, Kijev lakosa arról beszélt, hogy fél Vlagyimir Putyin orosz elnök válaszától. A 40 éves fővárosi polgár az orosz elnököt csak „őrült diktátornak” nevezi.

Oroszország bármilyen módon válaszolhat, kezdve egy teljesen háborodott katonai válasszal. Vagy talán valamiféle elmozdulás fog történni az orosz nép körében, mert a háború orosz területre költözött. Meglátjuk, hogyan reagálnak erre az oroszok

– tette hozzá.

Egy dologban azonban biztos: „Nem hiszem, hogy jót fog tenni, ha mi, ukránok élvezzük ezt. Mégis, ha ez az egyetlen módja annak, hogy békére szólítsunk fel, akkor talán mégis működik.”