A múlt héten, miután 19 hónapig tartó nyomozás után kiderült, hogy ki robbantotta fel 2022 szeptemberében az Oroszország és Németország közötti Északi Áramlat gázvezetéket, Berlin elfogatóparancsot adott ki egy ukrán búvároktató ellen. Miközben Európa a bizonyítékokra vár − és arra, hogy megtudja, milyen következményei lesznek, ha lesznek egyáltalán, Kijev állítólagos érintettségének, Petr Pavel cseh elnök azt mondta, hogy a vezeték jogos célpont lehetett. Már ha egyáltalán Ukrajna állt a szabotázs mögött, írta meg a Politico.
Amikor fegyveres konfliktust vívnak, azt nemcsak katonai célok ellen vívják, hanem stratégiai jellegűek ellen is. A csővezetékek pedig stratégiai célt jelentenek
− mondta a cseh elnök.
Az ENSZ tisztviselői áprilisban azt mondták, hogy az ENSZ nincs abban a helyzetben, hogy ellenőrizze az Északi Áramlat felrobbantásával kapcsolatos állításokat, de több küldött is elítélte azokat mint a polgári infrastruktúra elleni támadásokat, amelyek Európa gazdasági és energiabiztonságát fenyegetik. Az Európai Unióban a nagykereskedelmi gáz- és villamosenergia-árak 2022 második felében rekordszintet értek el, ami nagyrészt az Oroszországból érkező üzemanyag-szállítások megszakadásának volt köszönhető.
„Nincs egyértelműen terhelő információm arról, hogy valóban Ukrajna állt a támadás mögött”, hangsúlyozta Petr Pavel. A cseh elnök úgy vélekedett, hogy „ha a támadás célja az volt, hogy elvágják az Európába irányuló gáz- és kőolaj-szállításokat és az Oroszországba visszaáramló pénzt, akkor ez legitim cél lenne”.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!