Tűzszünet helyett akár eszkaláció is jöhet a Közel-Keleten

Antony Blinken amerikai külügyminiszter még augusztus 17-én kezdte közel-keleti látogatását, hogy reményei szerint végre sikerüljön megkötni a tűzszüneti megállapodást Izrael és a Hamász terrorszervezet között.

Az amerikai külügyminiszter az ötnapos látogatása során tárgyalt Izraelben, Egyiptomban, valamint a tűzszüneti tárgyalásoknak helyet adó Katarban is. Annak ellenére, hogy elmondása szerint Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt sikerült meggyőzni, hogy fogadja el a tűzszüneti megállapodást,

Amerikai és izraeli diplomaták szerint a tűzszüneti megállapodás az összeomlás szélén áll, és hiába történtek az elmúlt négy hétben előrelépések, még így is nagy a szakadék az álláspontok között.

A helyzetet továbbá az sem segíti, hogy miközben a Hamász politikai vezetése Dohából egyeztet a tűzszünetről, a Gázai övezetben tartózkodó középvezetők nem biztos, hogy azt hajlandóak lennének betartani a saját helyzetük miatt, ezért még a terrorszervezeten belüli kommunikáció is akadozik.

A tűzszünetet tárgyalók egyik nem titkolt célja, hogy a tűzszünettel elkerülhetnék a térségben jelen lévő konfliktusok eszkalációját – reményeik szerint egy tűzszünet után a Hezbollah, a jemeni hutik is felhagynak a támadásokkal, míg Irán nem fog tervezni megtorlást amiatt, mert vélhetően izraeli csapás végzett az iráni elnök beiktatására ellátogató, a Hamász politikai vezetőjével iráni földön.

Egyre több az incidens a Hezbollah és Izrael között

Miközben Blinken épp Egyiptomban próbálja megmenteni a tűzszüneti megállapodást, addig az éjszaka folyamán Izrael vadászrepülőgépekkel végzett csapást a Libanon keleti részén, a libanoni–izraeli határtól több száz kilométerre lévő Beeka völgyben.

Az izraeli légierő közlése szerint a vadászrepülők egy lőszerraktárt lőttek szét – szerintük az, hogy a rakéták becsapódása után újabb erőteljes robbanás történt, erre utal. Izrael emellett a Libanonban működő terrorszervezet több állása ellen is támadást hajtott végre. A támadás szerint az al-Dzsazíra pánarab televízió, valamint az izraeli The Times of Israel szerint is legalább egy ember vesztette életét, míg mintegy húszan megsebesültek.

Ezzel majdnem egy időben Libanon legalább 30, de az IDF közleménye szerint 50 rakétát lőtt ki az Izrael által megszállt Golán-fennsíkra, ott is az annektált területének kvázi fővárosának számító Katrzin nevű izraeli kolóniát célozva. Az IDF közlése szerint ugyan a legtöbb rakétát megfogta az izraeli légvédelmi rendszer, a Vaskupola, de így sem tudták megállítani az összes kilőtt rakétát.

Ugyanakkor a felvételek szerint nem kizárólag katonai célpontokat érhettek el a rakéták, hanem lakóházakat is – igaz, ez attól is lehet, ha az izraeli légvédelmi rendszer lövi le a rakétákat, amelyeknek a darabjai nem mindig lakatlan területen landolnak.

A legkritikusabb a helyzet továbbra is Gázában van, Jeruzsálemben ismét tüntetnek

Mivel a tűzszüneti megállapodást nem sikerült még megkötni, ezért továbbra is zajlanak az Izraeli Védelmi Erők szárazföldi műveletei a Gázai övezetben, miközben a harcokban az izraeli légierő is részt vesz.

Jelenleg pontos adatok még nincsenek, hogy a támadás során mennyien sérülhettek meg, de az al-Dzsazíra szerint már biztos, hogy Rafahban legalább négyen, a Dzsabalia menekülttáborban pedig egy ember esett az izraeli légicsapás áldozatául.

Miután Izrael válaszul a Hamász október 7-i terrortámadására és foglyok ejtésére megindította szárazföldi invázióját a palesztin enklávéban, a helyzet egyre rosszabb: miközben gyakran nincs elég étel, víz és áram az ott lévőknek, múlt héten a WHO bejelentette, hogy

A két szervezet szerint összesen hét nap kellene, hogy két körben beoltsanak mindenkit – a vírust még idén júliusban detektálták először, és a WHO közleménye szerint 95 százalékos átoltottság lenne szükséges ahhoz, hogy megállítsák a vírus terjedését. Ehhez pedig összesen 1,6 millió adag, szájon át beadható vakcinát szállítanának a palesztin enklávéba.

Jeruzsálemben ezúttal a sorozás ellen tüntetnek

Ugyanakkor nem kizárólag harci események történtek az elmúlt 24 órában, mivel

A tüntetők megpróbálták elzárni az utcát, hogy így állják az útjukat azoknak az ultraortodoxoknak, akik még korábban kaptak behívót a hadseregbe, és augusztus 21-én kellene megjelenniük az IDF irodájában.

Az ultraortodox vallási vezetők ellenzik a katonai szolgálatot, mert attól tartanak, hogy a szolgálat szekularizálja őket, emiatt az ultraortodox zsidóknak nem is ajánlják a katonai szolgálatot. Ezért egyébként nem sok ultraortodox zsidó jelent meg, aki igen, azt pedig a tüntetők próbálták ellehetetleníteni, hogy eljuthasson a toborzóirodába.

A Times of Jerusalem tudósítása szerint a tüntetők többek között azt skandálták, hogy nácik, illetve hogy meg fognak halni, de a börtönben és nem a hadseregben.

A lap szerint eddig csak kisebb összecsapások voltak a tüntetők és a rendőrök között, de amennyiben tömegoszlatásra lenne szükség, a rendőrség vízágyúkkal van jelen – a rendőrség egyébként bejelentette, hogy a tüntetést illegálisnak tartja.

A Times of Jerusalem szerint más toborzóirodáknál is vannak kisebb tüntetések, de azok jóval kisebb méretűek.