Lengyel elnök: a második világháborús károkért járó német jóvátétel ügye még mindig nem rendeződött

Még mindig nem rendeződött a Lengyelországnak okozott második világháborús károkért járó német jóvátétel ügye, a lengyelek elvárják ezt – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök vasárnap a háború kitörésének 85. évfordulója alkalmából a közép-lengyelországi Wielunban tartott megemlékezésen.

A lengyel államfő vasárnap hajnalban Wielunban megemlékezett arról, hogy a kisvárost a német légierő 1939. szeptember 1-én lebombázta. A városban élő lakosok voltak a német invázió első civil áldozatai. 

„Lényegében megbocsátottunk, bár emlékezünk” – fogalmazott Duda. Felidézte: még mindig élnek lengyelek tízezrei, akiket személyesen ért a háborús német üldöztetés.

Meggyőződését fejezte ki, hogy erre sor kerül. Ez „nemcsak lehetséges, de jár is, mi lengyelek elvárjuk ezt” – fogalmazott Duda. „Ugyanígy elvárjuk mi és az egész szabad világ is, hogy Oroszország fizessen az ukrajnai bűntettekért az Ukrajnában ma okozott károkért” – tette hozzá.

Az előző lengyel kormány 6,2 ezer milliárd zlotyra (569 ezer milliárd forint) becsülte a Németország okozta háborús károkat. Donald Tusk jelenlegi lengyel kormányfő viszont februárban úgy ítélte meg: formális szempontok szerint a jóvátétel ügye lezárult, „az erkölcsi, pénzügyi, anyagi elégtételre viszont soha nem került sor”.

Öt évvel ezelőtt, 2019-ben Wielunban Andrzej Dudával együtt Frank-Walter Steinmeier is jelen volt a megemlékezésen. A német elnök akkor bocsánatot kért a második világháborús német bűntettekért, ezt a gesztust idén július 31-én, az 1944-es varsói felkelés előestjén is megismételte Varsóban. Ez alkalomból közölte: a német és a lengyel kormány párbeszédet folytat a berlini Német-Lengyel Ház tervéről, amely a második világháborús lengyel áldozatok emlékhelyeként épülne. „Folyamatban van több egyéb dolog is, a megszállás még élő áldozatai érdekében is” – tette hozzá.

Vasárnap hajnalban megemlékezést tartottak a hitleri Németország által szintén szeptember 1-jén megtámadott, a második világháború első európai ütközete helyszíneként számon tartott Westerplatte-félszigeten is. A rendezvényen Donald Tusk hangsúlyozta: nem elég a megbocsátásról beszélni, „nem elég, ha azok, akik megtámadták Lengyelországot, és kirobbantották a második világháborút, bűnbánóan fejet hajtanak”.

A történelmi tanulság levonása ma a leginkább abban áll, hogy „az egész nyugati világ, Európa, a NATO kész kiállni és védekezni azon agresszió ellen, amelynek ma Ukrajna csataterein vagyunk tanúi” – fogalmazott a lengyel kormányfő az MTI szerint.

A lengyel kezdeményezés

2023 januárjában a lengyel kormány tárgyalásokat próbált kezdeményezni Németországgal a jóvátételek megfizetésével kapcsolatban. A lengyel külügyminisztérium akkor úgy fogalmazott,

A német kormány szerint a háborús veszteségek miatti kárpótlás és jóvátétel ügye lezárt kérdés, és a német kormány nem kíván tárgyalásokba bocsátkozni a kérdésben.

A kérdésben az ENSZ világszervezet vezetésének együttműködését és támogatását is kérték, hogy „Lengyelország háborús jóvátételt kaphasson Németországtól”.

A szovjet befolyás

Az 1945 utáni új világrendben a Szovjetuniónak fizetett német háborús jóvátétel egy része a lengyeleknek ment volna, valószínűleg azonban ebből nem lett semmi, és a szovjetek az ötvenes években le is mondtak arról, hogy az NDK-t ezen a címen tovább szipolyozzák. Ekkor Lengyelország is lemondott a jóvátételről – ezt azonban most a lengyel jobboldal érvénytelennek tekinti, mondván, az akkori Lengyelország szovjet bábállam volt, azt nem lehet szuverénnek tekinteni.