Ursula von der Leyen: Putyin háborúja miatt Európának újra kellett gondolnia a céljait

Az ezúttal Prágában rendezett GLOBSEC biztonságpolitikai konferencia után a szlovéniai Bledi Stratégiai Fórumon tartott beszédet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

A szlovén állam által szervezett rendezvényt már 2006 óta rendezik meg, a fórumon Európa és a világ vezető politikusai mellett szakértők ötletelnek Európa és a világ legfontosabb kérdéseiről – az idei téma a párhuzamos valóságok világa.

Az idei fórumot többek között Ursula von der Leyen nyitotta meg, akinek ez volt a második nyilvános beszéde azóta, hogy az Európai Parlament az idei európai parlamenti választások után a tagállamok vezetői javaslatára újabb öt évre őt választotta az uniós végrehajtó intézmény élére.

Ursula von der Leyen beszédét azzal kezdte, hogy megköszönte Robert Golob szlovén miniszterelnök meghívását, hogy személyesen nézze meg az áradás miatt nagy károkat szenvedett Crnát, amelynek helyreállításához von der Leyen még korábban uniós segítséget ígért.

Az EB-elnök szerint a Bledi Stratégiai Fórum egy hagyomány, és Szlovénia akaratának megnyilvánulása, hogy részt szeretne venni a világpolitika alakításában. Ezzel kapcsolatban diplomatikusan gratulált, hogy szeptemberben Ljubljana az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnöke, ami szerinte további példája, hogy Szlovénia szerepe a világpolitikában is kiemelkedő.

Ezután rátért a fórum idei témájára, miszerint Európa és a világ is súlyos kihívásokkal néz szembe.

A jelenlegi idő egy kijózanító értékelése az új környezetnek, amelyben élünk. Ez a megosztottság pillanata, és az egyik fő törésvonal a kontinensünkön húzódik. Oroszország úgy döntött, hogy felégeti a hídjait európai szomszédaival, hogy megtámadjon egy békés országot. Putyin és haverjai megmutatták, hogy nem hisznek a szabályokon alapuló globális rendben. Azt hiszik, bármit megtehetnek, amit csak akarnak

– fogalmazott von der Leyen, aki ezután megemlékezett az idén elhunyt Alekszej Navalnijról, illetve szóba hozta a munkásságát átvevő feleségét, Julia Navalnaját is. Mint fogalmazott, a Kreml hiába harcolt, börtönözte be, majd ölte meg Navalnijt, az álma, a független és szabad Oroszország tovább él.

Prioritás lesz az Európai Unió nyugat-balkáni bővítése

Az EB-elnök ezután gondolatmenetét a Nyugat-Balkánra vezette át, ahol szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnök régi konfliktusokat szeretne feléleszteni és újakat kialakítani a térség országai között, valamint Nyugat-Balkán és az Európai Unió között.

Szerinte azonban ezzel a térség állampolgárainak a túlnyomó többsége nem ért egyet, mivel úgy látja, a Nyugat-Balkán új generációja meg akarja haladni a korábbi nyugat–kelet, valamint észak–dél közötti hídszerepét, és helyette az Európai Uniót választják.

„[A Nyugat-Balkán új generációjának képviselői] azt választották, hogy Európa családjához tartoznak, úgy döntöttek, hogy együtt utaznak, kereskednek, és együtt boldogulnak az európai szomszédaikkal” – vitte tovább gondolatát von der Leyen, aki ezután kijelentette:

A Nyugat-Balkán hatalmas többsége nem töredezettséget, hanem integrációt szeretne, amit nekünk teljesíteni kell.

Ezután az EB-elnök elmondta, első ciklusában az unió bővítése prioritás volt, és szerinte az, hogy Oroszország 2022. február 24-én megtámadta Ukrajnát, olyan fordulópont Európa történelmében, mint a Szovjetunió 1989-es bukása volt.

Ursula von der Leyen szerint az ukrajnai háború kitörése óta egy más világban élünk, ami arra kényszerítette Európát, hogy újragondolja politikáját és céljait.

Ha Európát gazdaságilag versenyképessé és önmagát megvédeni képessé tesszük, akkor a nyugat-balkáni integrációt kritikus fontosságúnak látom

– jelentette ki von der Leyen, majd hozzátette, a geopolitikai rivalizálás korszakában egy nagyobb Európai Unió erősebb hangot jelentene a világban, emiatt is tartja fontosnak az Európai Unió nyugat-balkáni bővítését.

A bővítés befektetés a közös erőnkbe és biztonságunkba. Egy erős, versenyképes és biztonságos Európát akarunk, nos, ebbe a Nyugat-Balkán is úgy beletartozik, mint Ukrajna és Moldova, és mindenki, aki Európához szeretne csatlakozni

– véli az EB-elnök, aki szerint emiatt új életet kell lehelni az EU bővítéspolitikájába.

Felsorolta, hogy az elmúlt években Észak-Macedónia mellett Ukrajnával és Moldovával is megkezdték a csatlakozási tárgyalásokat, a következő pedig Bosznia és Hercegovina lehet, majd gratulált a többi nyugat-balkáni ország elmúlt években elért eredményeiért.

Ez a kijelentés egyébként úgy is értelmezhető, hogy az előző ciklusban e biztosi posztot betöltő Vásárhelyi Olivér szolgálataira nem számít, akinek a múltban a többi biztossal és az Európai Parlamenttel is voltak konfliktusai.

Beszéde zárásaként hozzátette, a bővítésnek olyan hamar kell végbe mennie, amint csak lehet, az ugyanakkor nem lesz egyszerű. Emiatt mind az Európai Uniónak, mind az EU-csatlakozásra váró nyugat-balkáni országoknak olykor kemény döntéseket kell majd meghozniuk. 

De ilyen időben élünk. Az elhalasztott döntések rossz döntéseknek számítanak. Azonban a döntéshozás és az előrelépés azt jelenti, hogy átvesszük a vezetést, alakítjuk a jövőnket, és a saját sorsunk uraivá válunk. De ez Európa lényege. Ez az a szellem, amelyre szükségünk van ahhoz, hogy navigálni tudjunk a töredezett világ kihívásai között

– zárta gondolatait von der Leyen, aki beszédét végül az „Éljen Európa!” felkiáltással fejezte be.

Az idei nem az első felszólalása volt az EB-elnöknek a minden évben megrendezett Bledi Stratégiai Fórumon. Ursula von der Leyen legutóbb két éve szólalt fel, akkor az ukrajnai háborút illetően arról beszélt, meg kell védeni a demokráciát, az alapvető európai értékeket és – Ukrajnára utalva – az ezt támogató szövetségeseket – von der Leyen akkori beszédével az első EB-elnök volt, aki felszólalt a fórumon.

A kétnapos fórumon egyetlen magyar meghívottként Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn vesz részt egy panelbeszélgetésen, ahol több külügyminiszterrel és szakértővel a gázai helyzetről fog beszélni a tárcavezető.

(Borítókép: Ursula von der Leyen a 2024-es Bledi Stratégiai Fórum megnyitóján Szlovéniában, szeptember 2-án. Fotó: Borut Zivulovic / Reuters)