Ursula von der Leyen nyomást gyakorol a tagállamokra, hogy nőket jelöljenek biztosoknak

Két uniós tisztviselő rámutatott arra, hogy „kínos helyzetbe kerülhet” az intézmény, amely nyilvánosan támogatja a nemek közötti egyenlőséget, és amelyben szerepet kap egy egyenlőségi biztos is, ha Von der Leyen jelentősen elmarad a paritásos aránytól − írja a Politico. 

Szerintük egy ilyen kudarc azzal a kockázattal járna, hogy beárnyékolja azt a tényt, hogy az EU három legfontosabb posztját nők töltik majd be: Von der Leyen az Európai Bizottság elnöke lesz, az észt Kaja Kallast jelölik az EU diplomáciájának vezetőjévé, valamint Roberta Metsola lesz az Európai Parlament elnöke.

Von der Leyen az Európai Unió végrehajtó testületének élén töltött első hivatali ideje alatt számos válsággal nézett szembe, többek között egy világjárványt és Oroszország teljes körű ukrajnai invázióját kellett kezelni. Most Európa legbefolyásosabb politikusa váratlan kihívással néz szembe, amikor össze kell állítania az Európai Unió tagállamaiból származó 26 biztosból álló csapatát − a nemek közötti egyenlőség megteremtésével. Eddig csupán kilenc női jelöltet állítottak a tagállamok. 

A Von der Leyen kérésével egyetértő szakértők és politikusok szerint a Bizottság kevésbé kollegiálisnak és végső soron kevésbé hatékonynak bizonyulhat, ha nem ül elég nő az asztalnál.

Annak jeleként, hogy Von der Leyen keményen törekszik arra, hogy a lehető legközelebb kerüljön a paritáshoz, Belgium hétfőn közölte, hogy női biztost küld, míg Románia beleegyezett, hogy a korábban javasolt férfi biztost női jelöltre cserélje.

A Politico-nak nyilatkozó három diplomata elmondta, hogy von der Leyen legalább öt kisebb uniós országra − köztük Szlovéniára és Máltára − gyakorol nyomást, hogy fontolják meg az általuk javasolt férfi jelöltek nőkkel való helyettesítését. A diplomaták - a cikkben idézett többi diplomatához hasonlóan - névtelenséget kaptak, hogy szabadon beszélhessenek a von der Leyen kabinetje és kormányaik közötti bizalmas megbeszélésekről.

Von der Leyen sürgette Máltát, hogy a jelenlegi uniós biztos, Helena Dalli mandátumának meghosszabbítását javasolja, ahelyett, hogy a Robert Abela máltai miniszterelnök által javasolt Glenn Micallefet küldené − mondta a két forrás. Abela azonban nem szeretné megfontolni Micallef lecserélését, mert „ez aláásná a tekintélyét” − mondta egy harmadik uniós diplomata. 

Önbeteljesítő jóslat

Több diplomata, uniós tisztviselő és szakértők is felhívta rá a figyelmet, hogy von der Leyen maga teremtett olyan helyzetet, amelyből úgy tűnik, hogy a tagállamok direkt szembeszállnak a tekintélyével, amikor figyelmen kívül hagyják a kérését, hogy több nőt küldjenek Brüsszelbe. Von der Leyen ugyani nyíltan kérte az uniós vezetőkhöz intézett levelében, hogy minden egyes biztosi posztra két jelölt nevét nyújtsák be, egy férfit és egy nőt. 

Úgy tűnik, ez a kérés visszafelé sült el, mivel a legtöbb ország elutasította von der Leyen kérését, és csak egy nevet küldött (csak Bulgária jelölt nyilvánosan egy férfit és egy nőt). 

„Itt nem arról van szó, hogy a tagállamok direkt keresztbe akarnak tenni a bizottság elnökének. Nehéz dolog két nevet megadni, mert valaki veszíteni fog, és a politikában az rosszul mutat” − mondta a napnak névtelenséget kérve egy olyan ország uniós diplomatája, amely kizárólag férfi jelöltet terjesztett elő.

A forrás szerint néha intenzív belpolitikai megfontolásokból fakad a választás, hogy kit küldjenek Brüsszelbe. Lehet hogy valakitől meg akarnak szabadulni a belpolitikában, vagy éppen ellenkezőleg, meg akarják jutalmazni az adómentesen több mint 25 ezer eurós fizetéssel járó állással. Belgiumból például azért küldték a posztra Hadja Lahbib külügyminisztert, mert egyetlen más politikai párt sem akart emiatt egy miniszteri posztot feladni a leendő kormányban.  

Végső soron ezek a kinevezések nemzeti logika alapján történnek, nem pedig brüsszeli logika alapján

− tette hozzá a diplomata.

Egy másik európai diplomata a lapnak hozzátette, hogy támogatják Von der Leyen törekvését a nemek közötti egyensúly kérdésében, de ennek elérése az ő problémája.

„Végső soron Von der Leyen feladata, hogy megoldja ezt a rejtvényt, és kényszerítse, meggyőzze vagy kifizesse a tagállamokat, hogy több női jelölttel álljanak elő” − mondta a forrás. 

(Borítókép: Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke beszél az Európai Parlament plenáris ülésén2024. július 08-án. Fotó: Philipp von Ditfurth / picture alliance / Getty Images)