![](https://kep.index.hu/1/0/5815/58154/581544/58154405_4302893_66e94a4e12aee3258b1b46cae2288f46_wm.jpg)
A mai napon kétoldalú biztonsági megállapodást írtunk alá Ukrajna és Írország között, ami lehetővé teszi számunkra, hogy teljes mértékben kiaknázzuk az országaink közötti együttműködésben rejlő lehetőségeket, valamint partnereinkkel a biztonsági megállapodások teljes keretén belül – írta Volodimir Zelenszkij az X-en.
Az elnök közölte: a megállapodás biztosítja a humanitárius és infrastrukturális szükségleteik folyamatos támogatását is, erre az évre mintegy 170 millió eurót különítettek el. Ez 10 éves kötelezettségvállalás.
Külön hálámat fejezem ki Írországnak a területeink aknamentesítésében tett közös erőfeszítésért, amellyel számtalan életet mentettünk meg
– írta Zelenszkij, aki azt is leszögezte, hogy továbbra is együtt fognak dolgozni Ukrajna, Írország és egész Európa ellenálló képességének erősítése érdekében, többek között olyan területeken is, mint a kiberbiztonság.
Today, we signed a bilateral security agreement between Ukraine and Ireland, which will enable us to fully realize the potential of cooperation between our countries, as well as with our partners within the entire framework of security agreements.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 4, 2024
The agreement also ensures… pic.twitter.com/BpYmCUTR8f
A keddi Kína–Afrika-csúcstalálkozó előestjén Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök támogatását fejezte ki Hszi Csin-ping kínai elnök orosz–ukrán háborúval kapcsolatos békejavaslatával kapcsolatban, emellett felszólították a feleket, hogy kezdjenek béketárgyalásokba. Így ő a második, ezelőtt Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök értett egyet a kínai államfővel – írja a Kommerszant.
A lap szerint a dél-afrikai elnök azt mondta, hogy a békejavaslat a tárgyalások mellett három fő pontra hívja fel a háborús országok figyelmét:
A szeptember 4. és 6. között, Pekingben megrendezésre kerülő találkozó előtt Ramaphosa azt mondta, hogy a két ország között hatalmas a politikai egyetértés, és „mély, hagyományos barátság” van. A vezetők azt is kiemelték, hogy az atomfegyvereket egyik fél sem vetheti be, el kell kerülni a nukleáris válságot.
A kínai (vagy ahogy most már emlegetik, kínai–brazil) béketerv kezd az egyedülivé válni, ugyanis egyre többen, a kínai külügyminisztérium szerint már 110 ország reagált pozitívan a felsoroltakra. Volodimir Zelenszkij viszont úgy gondolja, Kína valójában nem javasol semmit, csak politikai nyilatkozatot tett. Ennek ellenére engedélyezte egy békecsúcs összehívását az utóbbi hónapokban, ahová Oroszországot is meghívhatják.
Szeptember 3-án orosz légicsapások rongálták meg a felsővezetékeket a zaporizzsjai atomerőmű környékén. Az áramfejlesztő központot 2-án is támadás érte, jelenleg más vezetékek bevonásával látják el – írja a The Kyiv Independent.
Ha további támadások érik a vezetékeket, vészhelyzet alakulhat ki a külső ellátás elvesztése miatt, amire szükség van, hogy a reaktorokat hűteni tudják
– közölte az ukrán Enerhoatom állami vállalat. Az ukrán szakértők egyelőre nem tudják megkezdeni a javítási munkálatokat a folyamatos orosz ágyúzás miatt.
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője nemrég Kijevben találkozott Volodimir Zelenszkijjel, hogy a kurszki és a zaporizzsjai atomerőműről beszéljenek. Amikor felmérte az utóbbi áramfejlesztő állapotát, azt mondta, az augusztus 17-i dróntámadás nem okozott súlyos kárt, viszont a nukleáris reaktorok megvédése a legfontosabb feladat.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!