Atomerőművet támadhatnak az ukránok Oroszországban?

Az oroszországi Kurszki területre való közelmúltbeli ukrán betörés aggodalmat keltett a fenyegető potenciális kockázatokkal kapcsolatban, és Oroszország a közelmúltban igyekezett is olyan képet festeni, hogy az orosz területre való ukrán katonai behatolás miatt közvetlen veszély fenyegeti a Kurszki Atomerőművet (KNPP). Azonban Moszkva vádjainak, miszerint Ukrajna a KNPP ellen tervez támadást, semmi alapjuk nem volt. A világ legrégebbi, ma is aktív hadászati kutatóintézete, az 1831-ben alapított Brit Királyi Hadtudományi Intézet (Royal United Services Institute, RUSI) elemzése szerint úgy tűnik, hogy az orosz narratíva Moszkva újabb erőfeszítése arra, hogy egy esetleges nukleáris katasztrófától való félelmet kihasználva politikai és operatív előnyökre tegyen szert az Ukrajna elleni háborújában. Jelen állás szerint Ukrajnának kevés operatív vagy stratégiai indítéka van arra, hogy veszélyeztesse a létesítmény biztonságát.

Amióta Ukrajna néhány héttel ezelőtt megkezdte előrenyomulását a Kurszki területen, Oroszország megfújta a riadókürtöt a KNPP megtámadására irányuló, szerintük nyilvánvaló – bár a valóságban teljességgel megalapozatlan – ukrán szándék miatt. Augusztus 17-én a Roszatom és az orosz védelmi minisztérium azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy hamis zászlós támadások egész sorozatával tervez támadást mind a KNPP, mind az oroszok által megszállt Zaporizzsjai Atomerőmű (ZNPP) ellen. Néhány nappal később Oroszország arról számolt be, hogy a KNPP területén egy drón maradványait találták meg, amit Vlagyimir Putyin az erőmű elleni ukrán támadási kísérletnek tulajdonított. Ukrajna a maga részéről tagadta, hogy a létesítményt célba akarták volna venni, az orosz állításokat „őrültségnek” nevezte, és megjegyezte, hogy „Ukrajnának nincs szándéka vagy képessége ilyen akciókat végrehajtani”.

A Roszatom vezérigazgatója, Alekszej Likacsov meghívására és „a súlyos helyzetre” hivatkozva Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója kedden a KNPP-be látogatott. A vizitet követő sajtótájékoztatón Grossi kiemelte a reaktorok sebezhetőségét, és figyelmeztetett arra, hogy az erőmű elleni támadás „rendkívül súlyos” következményekkel járhat. Megerősítette, hogy drónok maradványait mutatták meg az erőműben, de nem nyilatkozott arról, hogy azok milyen eredetűek lehetnek. Noha Grossi nem volt hajlandó kijelenteni, hogy a KNPP sebezhetőségeit az ukránok ki is kívánják használni, a látogatást és Grossi megjegyzéseit az orosz vezetés és a média máris úgy állítja be, mint

Mihail Uljanov, Oroszország képviselője a NAÜ-nél „elsősorban Ukrajnának címzett egyértelmű jelzésnek” nevezte Grossi figyelmeztetését az atomerőművek elleni támadásokkal szemben.

Régóta ez Oroszország taktikája

Ez nem új taktika Oroszország részéről. Az elmúlt két és fél évben Moszkva többször is azzal vádolta Kijevet, hogy veszélyezteti a ZNPP biztonságát, amelyet Oroszország már a teljes körű invázió kezdetén elfoglalt. Oroszország 2022 őszén odáig ment, hogy azzal vádolta Kijevet „piszkosbomba” bevetését tervezi – ezeket az állításokat a NAÜ kivizsgálta, és alaptalannak találta. Azzal, hogy Oroszország a nemzetközi figyelmet a KNPP megtámadására irányuló állítólagos ukrán tervekre irányítja, azt reméli, hogy a nukleáris biztonság kérdésében – annak ellenére, hogy Oroszország továbbra is megszállva tartja a ZNPP-t – némi erkölcsi előnyt szerez Ukrajnával szemben, és politikai nyomást gyakorol Kijevre a kurszki katonai tevékenysége miatt. 

Természetesen minden eshetőséget fenntartva jó okunk van arra, hogy Kijev nem tervezi a KNPP célba vételét – véli elemzésében Darya Dolzikova, a RUSI Nukleáris Leszerelési Programjámak tudományos munkatársa. A KNPP kívül esik azoknak a nem irányított tüzérségi rendszereknek a hatótávolságán, amelyeket Ukrajna a Kurszki területen használ, míg az irányított tüzérség valószínűleg nem fogja eltalálni a létesítményt, kivéve ha azt kifejezetten célba veszik, vagy ha az orosz erők oly módon zavarják meg az ukrán lövedékek irányítórendszerét, hogy azzal befolyásolják azok röppályáját. Így nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy véletlenül ukrán tüzérségi csapás érné az üzemet.

Amint azt Dmitrij Gorcsakov, a Bellona környezetvédelmi szervezet munkatársa a The Moscow Timesban részletesen kifejtette, a KNPP alacsony energiatermelési potenciállal rendelkezik Ukrajna számára, és egy támadás nem fenyegetné érdemben az orosz energiatermelést sem.

Gorcsakov megjegyzi, hogy a Kurszki területen kívül a KNPP orosz energiatermelésének esetleges kiesését alternatív forrásokkal lehetne kompenzálni. Eközben a KNPP-ből származó villamos energia Ukrajnába történő átviteléhez az erőművet az ukrán hálózatra kellene csatlakoztatni – ez időigényes és költséges vállalkozás lenne, és a siker valószínűsége is csekély. Az átviteli vezetékek és az alállomások rendkívül sérülékenyek lennének az orosz támadásokkal szemben. Magát az erőművet is veszélyeztetnék az áramkimaradások és más biztonsági problémák, ami valószínűleg arra késztetne, hogy leállítsák, így pedig nem lenne képes energiát termelni.

Nem meggyőzőek azok a felvetések sem, amelyek szerint Ukrajna azért akarja megszerezni a KNPP-t, hogy a Moszkvával folytatott jövőbeli tárgyalásokon – esetleg a ZNPP-ért cserébe – „túszként” használhassa azt fel. Először is, nem világos, hogy Ukrajna a kurszki bevonulást arra tudja vagy szándékozik-e felhasználni, hogy a jövőbeli tárgyalásokon jól jövő előnyt teremtsen. Ehhez Ukrajnának elég sokáig kellene megtartania az elfoglalt területet ahhoz, hogy Oroszország beleegyezzen a tárgyalások megkezdésébe, ami kihívást jelenthet. Ráadásul ahhoz, hogy a KNPP kereskedelmi záloggá váljon, Ukrajnának jelentősen ki kellene terjesztenie a behatolás mélységét, mivel az erőmű körülbelül 40 kilométerre van a frontvonaltól. 

Kontraproduktív lenne a támadás

A KNPP biztonságának veszélyeztetése a létesítmény teljes elfoglalásától eltekintve operatív és stratégiai szempontból is kontraproduktív lenne Kijev számára. Bármely ilyen támadás – amennyiben Ukrajnának tulajdonítanák – a NAÜ, a nemzeti kormányok és a nukleáris biztonsággal foglalkozó szakértők részéről erős kritikát váltana ki, így Kijev elveszítené a közvélemény és a politika támogatását. Kritikus, hogy Kijev veszélybe sodorhatja a nyugati partnerek katonai felszereléseinek jövőbeni szállítását – vagy a nyugati fegyverek használatának kiterjesztett engedélyezését –, ha kiderülne, hogy felelőtlenül járt el, vagy egy atomerőmű megtámadásával átlépte a nemzetközi jog határait. Bár az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság úgy ítélte meg, hogy Ukrajnának jogában áll bizonyos adományozott fegyvereket orosz területen használni önmaga védelme érdekében, egy atomerőmű elleni támadás aláásná az ukrán erőfeszítéseket, hogy a nyugati partnerek előtt bizonyítsa, az adományozott technológiát felelősségteljesen használja. 

Végül pedig az erőmű teljes elfoglalása azt eredményezné, hogy Ukrajnának egy rendkívül sérülékeny infrastruktúrát kellene kezelnie háborús körülmények között. Még a létesítmény vagy a támogató infrastruktúra elleni korlátozott támadások is jelentős kockázatot jelentenének. A háborús övezetekben lévő nukleáris létesítményekre leselkedő kockázatokat a ZNPP és Ukrajna más nukleáris létesítményei már számos alkalommal szemléltették. A KNPP sebezhetősége még nagyobb, ha figyelembe vesszük a reaktorok RBMK (reaktor bolsoj moscsnoszti kanalnji, azaz nagy teljesítményű, csatorna típusú reaktor) kialakítását, amelyek rendelkeznek néhány eredendő biztonsági hiányossággal, és nem bírnak olyan megerősített szigetelőszerkezetekkel, mint amilyen a ZNPP-ben.

Mindazonáltal a NAÜ-nek ügyelnie kell arra, hogy ne adjon Oroszországnak további muníciót egyik leghatékonyabb fegyveréhez – a dezinformációhoz. A NAÜ jelenléte a KNPP-nél hasznos, és az ügynökség látogatása az erőműben önmagában nem volt rossz ötlet. A NAÜ szakértői pártatlan és műszakilag megalapozott értékelést adhatnak az erőmű nukleáris biztonságának állapotáról egy egyébként erősen átpolitizált helyzetben. Ez önmagában is hasznos lehet a félretájékoztatás és a dezinformáció ellensúlyozására. Dolzikova tanácsa szerint a jövőbeni delegációkat nem szabad kizárni, azonban azokat műszaki szakértőkre kell korlátozni. Az ügynökség vezetőjének látogatása politikai jelentőséggel és jelentős propagandaértékkel bír. Bár Grossinak igaza lehet abban, hogy a konfliktus nem „a NAÜ felelőssége”, ugyanakkor annak elismerése, hogy az ügynökség munkája nem légüres térben zajlik, az kellene, hogy legyen. 

(Borítókép: A Kurszki Atomerőmű (KNPP) a Kurszki területen lévő Kurcsatov városából nézve 2024. augusztus 27-én. Fotó: Maxim Shemetov / Reuters)