Váratlanat húzott Donald Tusk, szakadék felé lökheti a lengyel-német viszonyt

Donald Tusk lengyel miniszterelnök lemondta a hét végére tervezett németországi látogatását, amely akár a Lengyelország és Németország közötti viszony romlásának újabb jele is lehet – számolt be róla az Euractiv hírportál.

Lengyelország kormányfője eredetileg az M100 Media Award átvételére utazott volna Potsdamba, amelyet „olyan személyiségeknek adományoznak, akik elkötelezettek a demokrácia, a szólás- és sajtószabadság, valamint az európai megértés erősítése mellett” – közölte a német M100 Sanssouci Colloquium szervezete.

Olaf Scholz német kancellár, aki laudációt mondott volna a lengyel kormányfő tiszteletére, szintén kihagyja az eseményt.

„Olaf Scholz kancellár mély sajnálatát fejezzük ki amiatt, hogy az M100 Media Award átadásán való részvételt időbeli összeütközések miatt le kellett mondania. Donald Tusk miniszterelnök szintén nem tud személyesen részt venni az ünnepségen fontos hazai elfoglaltságai miatt” – közölték a szervezők.

A laudációkat Joachim Gauck volt német elnök és Rudolf Scharping volt német védelmi miniszter fogja elmondani.

Az autokrácia elleni harcáért tartják érdemesnek a díjra

A szimbolikus M100 Media Award díjat „az európai sajtó díjának” szánják, a győzteseket az M100 tanácsadó testület tagjai választják ki. A korábbi díjazottak között szerepel az iráni „Nők, élet, szabadság” mozgalom, az ukrán nép, Alekszej Navalnij és Mario Draghi is.

Donald Tusk – akit Mike Schubert, Potsdam polgármestere korábban „demokratikus, szabad társadalmunk alapvető szószólójának” nevezett – Vjosa Osmani koszovói elnökkel együtt kapja a kitüntetést.

A német városvezető szerint a lengyel kormányfő „az autokrácia elleni fáradhatatlan harcáért” vált érdemessé a kitüntetésre, Osmani pedig „egy fiatal demokrácia védelmében tanúsított elszántságról és előrelátásról tett tanúbizonyságot egy olyan régióban, amelyet hosszú ideje konfliktusok jellemeznek”.

A 2023. októberi lengyelországi választásokat követően a Donald Tusk vezette jobbközép-liberális Polgári Koalíció vette át a hatalmat a konzervatív PiS kormánytól, amelynek az Európai Bizottság a jogállamiság megsértése miatt megakadályozta az ország uniós forrásokhoz való hozzáférését, és amelyet nemzetközi szervezetek bíráltak a médiaszabadság aláásása miatt. Az új kormány lépéseket tett a lengyel igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítására, és megváltoztatta a közmédia irányítását, amely a nemzetközi megfigyelők figyelmeztetése szerint a PiS kormányzása alatt a kormánypárt propagandaeszközévé vált – írja az Euractiv.

Elindultak a találgatások – nincs hivatalos álláspont, de ez lehet a háttérben 

Az Euractiv azt is hozzátette: a helyzetet ismerő források szerint konfliktus fő oka az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásának ügye. Mint írtuk, Németország korábban arra kérte Lengyelországot, hogy tartóztasson le egy ukrán búvároktatót, aki állítólag tagja volt az Északi Áramlat gázvezetékeket két évvel ezelőtt felrobbantó csapatnak.

Ezt követően – ahogyan arról az Index is beszámolt – a német nyomozók azzal vádolták meg Lengyelországot, hogy részt vettek a vezetékek felrobbantásában, azonban a lengyel titkosszolgálat cáfolja a vádakat, szerintük orosz dezinformációs kampány állhat a háttérben.

A lengyel kormányfő németországi útjának lemondásáról szóló döntés pontos oka, illetve az, hogy a lemondásról szóló döntést először a lengyel vagy a német vezető lépte-e meg, továbbra sem világos, azonban a mindkét fél által nagyra tarott Varsó és Berlin közötti kétoldalú kapcsolat az utóbbi hetekben romlani látszik.

(Borítókép: Olaf Scholz német kancellár és Donald Tusk lengyel miniszterelnök 2024. július 2-án Varsóban, Lengyelországban. Fotó: Magdalena Chodownik / Anadolu via Getty Images)