Szocialista gazdaságpolitika felé fordulhat Donald Trump

Azzal, hogy Trump őt választotta jelöltjének, két dolgot tesz. Egyrészt megszilárdítja a szükséges támogatást a „rozsdaövezet” ingadozó államaiban, mint Ohio, Pennsylvania és Michigan, másrészt egyértelmű jelzést küld a párt szabadpiaci és nagyvállalati szárnyának, hogy nem köt velük kompromisszumot. Vance kiválasztása azt az üzenetet küldte, hogy a Trump vezette Republikánus Párt immár nacionalista és populista párt – írja a CapX hasábjain Steven Davies gazdaságtörténész.

A Vance által megtestesített és erősen és hatékonyan artikulált politika ma már domináns a pártban. Négy fő témát láthatunk az ő megnyilatkozásaiban, amelyek a program egyes részeiben is visszaköszönnek.

Gazdasági nacionalizmus

Az első a gazdasági nacionalizmus, leginkább a protekcionizmus (a platform jelentős elmozdulásra szólít fel ebbe az irányba). A második a kormányzat kiterjedt és aktív szerepe a gazdasági életben, egy bizonyos fajta gazdasági fejlődés előmozdításában, amelyet a piac láthatatlan keze helyett a kormányzat látható keze irányít. A harmadik az a meggyőződés, hogy e politikai gazdaság célja nem csupán a gazdasági növekedés és a magánfogyasztás, hanem a nemzeti hatalom és nagyság, és ezzel együtt egy világosan meghatározott nemzeti identitás kell hogy legyen. A negyedik az egyes ágazatok, mindenekelőtt a feldolgozóipar előnyben részesítése. Ennek a fordítottja a többi ágazattal szembeni ellenségesség, különösen kettővel – a pénzügyekkel és a technológiával – szemben.

Vance és a hozzá hasonlók, például Josh Hawley szenátor számára ezek az aktív kormányzás egy másik aspektusának – az agresszív szabályozásnak és a trösztellenes aktivizmusnak – a célpontjai. A Google és a közösségi médiavállalatok különösen fontos célpontok Vance számára.

Sok szempontból ez a fajta politikai gazdaságtan, amelyet Vance képvisel, és amely most az amerikai jobboldalon uralkodik, hosszú múltra tekint vissza az Egyesült Államokban. Ez a hamiltoni politika, amely a köztársaság korai napjaira nyúlik vissza. Történelmileg republikánus, és olyan személyiségekhez kötődik, mint Teddy Roosevelt és a (szintén ohiói) Mark Hanna. Mindez azonban nagyon különbözik azoktól az elképzelésektől és szemléletmódoktól, amelyek Ronald Reagan vagy akár Barry Goldwater óta uralják a republikánus politikát. Pontosan mi is történt az elmúlt nyolc évben?

Átrendeződött az amerikai politika

Egész egyszerűen az amerikai politika átrendeződött, hogy tükrözze a választók és az amerikai társadalom most uralkodó megosztottságát. A szabad piacok és a szociális konzervativizmus Reagan-féle „fúziós” koalíciója halott. E koalíció mindkét részét elvetették, és Vance választása ezt jelzi. A szabadpiaci gazdaságtól a hamiltoni gazdasági nacionalizmus felé való elmozdulás mellett az olyan kérdésekben, mint az abortusz és a melegházasság, a kulturális konzervatívok dühére a programból kikerültek a szociális konzervatív tervezetek.

Ez mind Trump, mind Vance nézeteit tükrözi – utóbbi például támogatja az esemény utáni tablettához való hozzáférést. Mindketten pragmatikus álláspontot képviselnek az abortusz kérdésében, ellenzik a késői terhességmegszakítást, ugyanakkor elutasítják a teljes tiltást. Ez az amerikai közvélemény álláspontját tekintve okos politika, de egyben őszinte meggyőződésüket is tükrözi. A társadalmi konzervativizmus már nem számít számukra, mint ahogy a szabadpiaci gazdaság sem.

Ami számít, az a nacionalizmus, az amerikai egyoldalúság és az értelmiségi és diplomás osztály úgynevezett woke kultúrájával szembeni ellenségesség. Az amerikai társadalom megosztottsága, amelyet a Vance-hez hasonló emberek megfogalmaznak, olyan megosztottság, amely a főiskolai végzettségűeket szembeállítja azokkal, akik nem jártak egyetemre, a vidéki, kisvárosi és volt ipari lakosságot, valamint a külvárosokat a nagyvárosi területekkel. Azok az emberek, akik úgy látják, hogy vesztesei az elmúlt évek technológiai változásainak, szemben a szakmai szolgáltatási területeken, a pénzügyi és technológiai területen dolgozó emberekkel, akik nyertek ezekből.

A Republikánus Párt új identitása

Ez új, de világos identitást ad a Republikánus Pártnak, amely sokkal populistább, plebejusabb és agresszívan elitellenes. Vance ezt testesíti meg, és az ő választása azt mutatja, hogy nincs többé kétértelműség. Julius Caesart idézve: „A kocka el van vetve.”

Azt hiszem, amit most látunk, az egy teljes frontális támadás a konzervativizmus ellen. Meg lehet nézni a platformot, amely eltávolodik az olyan témáktól, mint az élet és a hagyományos házasság, átöleli a vámtarifákat mindenütt, de úgy érzem, hogy a tegnapi és a tegnap esti nap egy lépéssel tovább ment, amikor olyan felszólalók voltak, akik alapvetően azt mondták, hogy a NATO hibás Putyin ukrajnai inváziójáért, és a munkahelyteremtőket „vállalati disznóknak” nevezik, és elítélik a munkához való nemzeti jogot

– mondta Marc Short, aki 2019 és 2021 között Mike Pence alelnök kabinetfőnöke volt, aki annyira elidegenedett a párt új verziójától, hogy azt tanácsolták neki, hagyja ki a republikánus konvenciót RNC).

A hagyománytisztelő republikánusok számára talán a legmegdöbbentőbb Sean O'Brien, a legnagyobb amerikai szakszervezet elnökének tüzes beszéde volt – ő az első szakszervezeti vezető, aki a konvenció 121 éves történetében felszólalt az RNC-ben. Beszédeiben a hagyományos gazdasági konzervativizmust feszegette, elítélte a „vállalati elitet”, felvázolta a szervezkedést megnehezítő, jobb munkához való jogról szóló törvények ártalmait, amelyeket főként a republikánusok által irányított államokban fogadtak el, és a Kereskedelmi Kamarát „a nagyvállalatok szakszervezeteinek” nevezte.

David Urban, a 2016-os Trump-kampány egykori tanácsadója elmondta, hogy a CNN műsorvezetőjére, David Axelrodra, Barack Obama egykori tanácsadójára nézett, és megkérdezte tőle, miközben nem volt adásban,

A megfelelő kongresszuson vagyok?

– idézte a politikust a Politico.

(Borítókép: Donald Trump és J.D. Vance 2024. július 16-án. Fotó: Win McNamee / Getty Images)