Luxemburgban parlamenti vitát tartanak a mobiltelefonok iskolai betiltásáról

Szerdán pontosan 4791 aláírója és támogatója volt annak a beadványnak, amely az okostelefonok használatának iskolai betiltását szorgalmazza Luxemburgban. Claude Meisch oktatási miniszter hivatalosan még nem foglalt állást az ügyben, de néhány magániskola már jó eredménnyel vezette be a szigorítást – számolt be róla a Luxembourg Times című napilap.

Mint írták, már az ENSZ-hez tartozó UNESCO 2023-as globális oktatási jelentésében is kimutatták, hogy az okostelefon-használat közvetlen hatással van a gyermekek figyelmére, memóriájára, társas interakciójára. Hozzátette, hogy az okostelefonok betiltása az iskolákban az osztálytermi zavarok elleni küzdelem, a tanulás javítása és a gyermekek online zaklatástól való védelmét szolgálja.

Tanulmányok kimutatták, hogy azok a diákok, akik a nap bármely szakaszában hozzáférnek a telefonhoz, rosszabbul teljesítenek a felméréseken, és nagyobb a valószínűsége, hogy kevésbé koncentrálnak

– nyilatkozta a lapnak Alex Rakochy, egy luxemburgi általános iskola igazgatója.

Egy 2023-ban készült felmérés szerint Luxemburgban a gyermekek 86 százaléka legkésőbb 12 éves korában kapja meg első mobilkészülékét. Az okostelefonok iskolai használatát korlátozó jogszabályok bevezetéséről már több európai ország, köztük Franciaország és Belgium is döntött.

Dany Semedo, az Országos Diákegylet elnöke eltérő véleményen volt, mivel szerinte a „mobiltelefonok és a digitális készségek népszerűsítése alapvető fontosságú, hogy a diákok meg tudják különböztetni a valódi és az álhíreket, betiltásuk már nem felel meg a kornak”.

Több európai országban vannak korlátozások

Mint írtuk, Európa-szerte folyik vita a gyerekek mobiltelefon-használatáról, a legtöbbször csak korlátozó intézkedéseket hoznak, nem veszik el tőlük a készüléket. 

Norvégiában, Svédországban, Finnországban korábban már kitiltották az okostelefonokat az iskolákból. A szlovák oktatási minisztérium a gyerekek lelki egészségére hivatkozva januártól az általános iskolák 1–3. osztályában a kisdiákoknak az egész iskola területén megtiltaná a mobiltelefon-használatot, a 4–6. osztályosoknál csak oktatási céllal a pedagógus adhatna erre engedélyt. Robert Fico szlovák miniszterelnök szerint a gyerekeknek nincs okuk a készülékek iskolai használatára, de ez forradalmat robbant ki a diákok között. 

Hollandiában az érvényben lévő irányelv szerint már év eleje óta nem vehetik elő a középiskolások a tanítás ideje alatt a készüléket, szeptembertől ezt az általános iskolákra is kiterjesztik. Olaszországban a legszigorúbbak a kérdésben, már 2007-ben bevezették a közoktatási intézményekben az órákon a telefontilalmat. Angliában február óta van érvényben iránymutatás, mely szerint a tanítási napon nem használhatják a gyerekek mobiljukat, de az intézményvezetőkre bízzák a döntést saját telefonhasználati politikájukról.

Portugália kompromisszumos megoldással kísérletezik: havonta több telefonmentes napot vezet be az iskolákban, míg Spanyolországban egyes autonóm régiókban iskolai tilalmat rendeltek el, de az egész országban ez nincs érvényben.

Nagy port kavart a magyarországi rendelet

Magyarországon augusztus elején jelent meg a rendelet, amely megtiltja a mobiltelefonok használatát az iskolákban. Ugyan bevihetik a készülékeket a gyerekek, de le kell adniuk az intézmény erre kijelölt illetékesének a tanítás kezdete előtt, ezeket elzárt helyen tárolják, majd a nap végén visszaadják nekik. A Nemzeti Pedagógus Kar lapunknak ezt úgy értékelte, hogy a korlátozás már régóta indokolt volt, mivel maguk is tapasztalják, hogy az okostelefonok elvonják a gyerekek figyelmét a tanítástól.

A budapesti Madách Imre Gimnázium nevelőtestülete a tanév megkezdése előtt közölte, hogy nem veszik el a diákoktól a digitális eszközöket a tanítás előtt. Ezt azzal indokolták, hogy észszerűtlen lenne, mivel az iskola pedagógiai célja a digitális kultúra helyes használatára való nevelés, nem pedig a tiltás. A Belügyminisztérium emiatt azonnali hatállyal felmentette pozíciójából Mészáros Csabát, a gimnázium igazgatóját. A tárca indoklása szerint egy „jogszabályt be nem tartó, azzal nyíltan szembehelyezkedő vezető nem irányíthat állami intézményt”.

A menesztett intézményvezető a gimnáziumban tanárként folytatja munkáját. Az eset miatt szeptember 2-án tüntetést szerveztek a Belügyminisztérium elé. Az Index a helyszínről tudósított, aminek összefoglalóját itt olvashatja.