Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter szerint az orosz–ukrán háború sem idén, sem jövőre nem ér véget, ezért a szövetséges államoknak minél több támogatást kell nyújtaniuk Kijevnek.
Vlagyimir Gorbah, az Euro-atlanti Együttműködési Intézet elemzője szerint Brekelmans nyilatkozata visszaránt mindenkit a realitás talajára, ugyanis hiába szeretnénk, hogy véget érjen a háború, fel kell készülni a legrosszabb forgatókönyvre.
A háború akkor ér véget, ha egyik, vagy mindkét oldal erőforrásai kimerülnek. Ez a közeljövőben nem fog bekövetkezni, viszont fontos, hogy támogassuk Ukrajnát
– mondta a szakértő. Szerinte a legnagyobb kérdés az, hogy a szövetségesek erőforrásai kitartanak-e addig, ameddig a háború a NATO és az EU, valamint Ukrajna számára pozitív véget ér.
Oleh Poszternak politológus azt mondta a Focusnak, hogy nehéz számba venni az európai országok potenciális képességét a megtámadott ország megsegítésére.
Alexander Hara, a Védelmi Stratégiák Központjának külpolitikai és biztonsági szakértője azt mondta a lapnak, hogy Brekelmans szavai pozitívak, mert nem kompromisszumra biztatják Ukrajnát, viszont ez bármikor megváltozhat. Szerinte ha például Donald Trump kerülne hatalomra az Egyesült Államokban, akkor Oroszország felé billenne a mérleg Washington támogatásának csökkenése miatt.
Azonban arról is beszélt, hogy az elmúlt két és fél év során egy országban sem történt olyan politikai változás, amely csökkentette vagy megszüntette volna a Kijevnek adott támogatást. Véleménye szerint
Csak Magyarország állt az oroszok oldalán, és a NATO-val, valamint az EU-val szemben.
Bár – úgy látja – Moszkva folyamatos világháborúval való rémisztgetése arra késztetheti az európai országokat, hogy zárkózzanak el a megtámadott ország megsegítésétől, viszont a tendencia azt mutatja, hogy még egy új vezetés sem befolyásolja a nyújtott eszközöket és pénzt, példaként pedig Hollandiát hozta fel, ahol az ukránellenes Szabadságpárt sem tudta megakadályozni a segélyek küldését.
Vlagyimir Putyin orosz elnök az előző héten azt mondta: ha Ukrajna jogot kap arra, hogy Oroszország területén nyugati fegyverekkel hajtson végre csapásokat, akkor azáltal a NATO államai közvetlen hadviselő felekké válnak. Azóta a brit The Times közölt egy cikket, amely szerint Ukrajna valóban csak közvetlen amerikai segítséggel hajthatna végre ilyen csapásokat hatékonyan.
A lapnak több biztonságpolitikai forrás beszélt arról, hogy a Storm Shadow típusú rakétáknál nemcsak jóváhagyás kellene a britektől, franciáktól és az amerikaiaktól a fegyverek felhasználásához, hanem ennél több is. Elmondásuk szerint ugyanis
a rakétákat Ukrajna csak amerikai segítséggel tudná hatékonyan használni Oroszországi célpontok ellen.
A lap forrásai azt mondták, hogy az orosz elektronikus hadviselés használhatatlanná tenné a rakéták irányítását szolgáló GPS-t, és ezért mindenképp az amerikaiak közvetlen segítségére, a tőlük kapott navigációs adatokra lenne szükség a fegyverek (oroszországi célpontok elleni) hatékony használatához.
A The Times arról is írt ezzel összefüggésben, hogy Joe Biden amerikai elnök környezetében sincs egyetértés ezzel kapcsolatban: Antony Blinken külügyminiszter és Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó is vitában állnak emiatt. A lapnak nyilatkozó tisztviselők szerint a múlt heti brit–amerikai tárgyalásokon Joe Bidenék azt közölték: a döntéssel megvárnák azt, hogy Ukrajna ismertesse velük a győzelmi tervét.
Ezzel együtt a brit lap azt is közölte, hogy öt korábbi védelmi miniszter, valamint Boris Johnson egykori miniszterelnök is arra biztatta Keir Starmer brit kormányfőt:
engedélyezze Ukrajnának az Oroszország területén végrehajtott csapásokat még akkor is, ha Amerika ehhez nem járul hozzá (kérdés persze, hogy ez esetben mennyire lehetnének hatékonyak a fegyverek).
Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban azzal fenyegetőzött: ha Kijev megkapja a jóváhagyást a nyugati fegyverek Oroszország ellen történő felhasználásához, akkor arra „megfelelő válaszlépésekkel” fognak reagálni. E válaszlépések mibenlétét azonban a nyugati szakértők is csak találgatják egyelőre.
Köszönjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háborúról. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!