Már hadüzenetről beszélnek Izraelben, megkezdődhetett a rettegett eszkaláció

A kedd este Tel-Avivra zúduló rakéták látványa a lehető legegyértelműbb jele volt annak, hogy megkezdődött az az eszkaláció a Közel-Keleten, amelytől az elmúlt egy évben oly sokan tartottak – írja elemzésében a The Guardian. 

Kevesebb mint fél éven belül ez volt a második iráni légitámadás Izrael ellen, de legutóbb a sokkal lassabb drónok és cirkálórakéták érkeztek meg először, és a fő célpont egy katonai bázis volt a Negev-sivatagban. Ezúttal a ballisztikus rakéták érkeztek elsőként, 12 perces repülési idővel, és a célpontok között a jelek szerint sűrűn lakott városi területek voltak. A helyi sajtóban izraeli tisztviselőket idéztek, akik

Annak ellenére, hogy a támadásnak nem voltak áldozatai, az a tény, hogy városok voltak a célpontok, kritikus lesz Izrael válaszlépései szempontjából. Irán áprilisi támadása után a megtorlás nagyrészt a közönségnek szólt. Az egyetlen Iránon belüli célpont egy Iszfahán melletti légvédelmi előőrs volt.

Miután ilyen komoly fenyegetés érte Izrael állampolgárait, Benjamin Netanjahu várhatóan sokkal komolyabb választ fog adni. A lehetőségeket már kidolgozták, és készen állnak arra, hogy a háborús kabinet kiválassza azokat. Ezek minden bizonnyal jelentős célpontok lesznek, és magukban foglalhatják Irán nukleáris létesítményeit is.

Amerika is válaszúton áll

Kedden először a Fehér Ház figyelmeztetett a támadásokra, azzal a reménnyel, hogy elrettentse Iránt annak megindításától. Bár ez nem sikerült, de megmutatta a sajtóban az amerikai hírszerzés képességeit. 

Bármilyen veszélyt is jelent ez a támadás a Közel-Keletre nézve, az amerikai politikára is befolyással lehet, ugyanis csupán öt hét múlva lesz az elnökválasztás, és Donald Trump arra törekszik, hogy a Joe Biden és Kamala Harris vezette kormány külpolitikáját inkompetensnek tüntesse fel.  

Az Egyesült Államoknak hónapok óta nem sikerült keresztülvinnie „túszokat a békéért” programját Gázában, és a múlt heti ENSZ-közgyűlésen Franciaországgal közösen tett erőfeszítései is kudarcba fulladtak a libanoni tűzszünetről. Nem sokkal Benjamin Netanjahu felszólalása után Izrael kiiktatta a Hezbollah vezetőjét, Hasszán Naszrallahot. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) szerint a kedd esti rakétatámadás megtorlás volt Naszrallah haláláért, valamint a Hamász politikai vezetője, Iszmail Haníje július végi Teheránban történt meggyilkolásáért.

A Közel-Keleten a a Biden-kormányzat láthatóan képtelen arra, hogy visszatartsa Izraelt a műveletektől. Az iráni rezsim pedig (különösen az IRGC) érzi a nyomást, hogy megmutassa regionális megbízottjainak és szövetségeseinek – a Hezbollahtól a jemeni hútikig –, hogy komoly regionális hatalom, az „ellenállás tengelyének” vezetője.

A közel-keleti fejleményeket szerdán percről percre követjük ebben a cikkünkben.