Mennyiért árulta el a hazát, Miniszterelnök Úr? – biztonságiak teperték le az Orbán Viktornak kiabáló DK-s képviselőt

Véget ért a sajtótájékoztató. Holnap, azaz szerdán reggel 9 órakor pedig az Európai Parlament plenáris ülésén ismerteti majd Orbán Viktor a soros magyar elnökség programját, illetve az azt követő órákban válaszol az európai képviselők kérdéseire, amit itt az Indexen élőben követünk majd mi is.

Orbán Viktort a magyar–orosz gazdasági kapcsolatokról kérdezték, és hogy miért tárgyal továbbra is energiahordozókról Oroszország és Magyarország.

A magyar miniszterelnök szerint a magyar–orosz gazdasági kapcsolatok transzparensek, majd azt állította, hogy az ukrajnai háború kitörése óta a nyugat-európai országok 8,5 milliárd dollár értékben vásárolt energiahordozót Oroszországtól.

Orbán elmondta, normális gazdasági kapcsolatokban szeretne maradni Oroszországgal, ahol a szankciók engedik.

Megállapodást akarnak a bizottsággal mindenképpen. De van egy B terve az Erasmus és Horizon programok kapcsán. Elindítottuk a saját rendszerünket, ez a Pannónia Ösztöndíjt, vagyis ennek révén a magyar állam támogatja az Erasmushoz hasonló külföldi utakat. Ugyanez igaz a kutatási programok kapcsán is, amellyel kiváltottuk a Horizon programot. Sokba kerül, de a költségvetés finanszírozza.

Egy holland újságíró arra kérte a magyar miniszterelnököt, definiálja, milyen kapcsolatot ápol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Orbán Viktor röviden csak annyit reagált:

Ő az orosz elnök, én a magyar miniszterelnök.

Egyébként nem sokára vége lesz a sajtótájékoztatónak, mert Orbán részt vesz a Patrióták Európáért (PfE) frakcióülésén, ami hamarosan kezdődik.

Az osztrák köztelevízió azt kérdezte, hogy minek kell változnia ahhoz, hogy a magyar miniszterelnök ne legyen annyira konfrontatív az Európai Unióval szemben.

Orbán Viktor szerint Magyarország barátságos az Európai Unióval szemben, és szerinte Európa nem Brüsszelben van, hanem a tagállamokban és velük jó kapcsolatokat ápol a miniszterelnök.

Hogyan értékelte a békemisszióért kapott kritikákat? Elszigeteltnek érzi-e magát? - hangzott a luxembourgi rádió kérdése. Orbán Viktor válaszában azt mondta, az EU-ban nagyon nehéz bárkit is elszigetelni. Példának hozta fel az elvetélt kísérletet az egykori osztrák kancellár Schüssel esetében a kétezeres évek elején.

Orbán Viktor felvetette még, hogy cél: segíteni Romániának és Bulgáriának bekerülni teljes joggal a schengeni övezetbe.

Orbán Viktor miniszterelnök (b2) sajtótájékoztatót tart az Európai Parlament strasbourgi épületében 2024. október 8-án

Fotó: Purger Tamás / MTI

Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy mikor kezdhetik el a migránsok a belga fővárosba való buszoztatását, röviden annyit válaszolt, hogy mindennek el fog jönni az ideje, majd pedig kicsit hosszabban kifejtve arról beszélt, hogy amennyiben a magyar kormány segíteni fog azoknak a migránsoknak, akik Brüsszelbe szeretnének jutni.

Kérdésre válaszolva a kormányfő elmondta, a magar gazdasági semlegesség felemlegetése nagyban összecseng azzal, amit Mario Draghi év eleji jelentése felvet a kontinens jövőbeni versenyképességéről. Az európai uniónak saját európai érdekeit kellene védenie és nem állandóan az Egyesült Államokra kacsingatni, hogy mit mondanak a különböző témákról a tengerentúlon.

Magyarországnak van egy újabb jelentéstevője, aki megint holland és zöldpárti. Várható-e újabb csörte, mint az elmúlt években? Orbán Viktor nincs meglepve az magyar jelentéstevő személyétől, várjuk meg, miként áll majd hozzánk.

Az ENSZ Közgyűlése után Kína és Brazília által létrehozott Béke barátai kezdeményezésben betöltött szerepéről kérdezték a magyar miniszterelnököt.

Orbán szerint a béke alapvetően az ő ötlete volt, ugyanakkor ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, ahhoz erősebb országok is szükségesek.

A magyar miniszterelnököt attól kérdezték, hogy X-oldalára miért tett fel olyan kérdést, hogy pártcsaládjának el kell foglalnia Brüsszelt. Ezzel kapcsolatosan Orbán Viktor elmondta, a Patrióták Európáértnak (PfE) nem célja a kilépés, helyette az Európai Unió megreformálása.

Ezután ismét felsorolta, hogy a migráció, a mezőgazdaság és a bővítés a legfontosabb kérdései számára és hogy ők az Európai Egyesült Államok helyett egy erős tagállamokra épülő Európai Uniót szeretnének.

Fel kell-e függeszteni Magyar Péter mentelmi jogát - tették fel Orbán Viktornak a kérdést. Válaszában a mentelmi jogot egy hasznos dolognak minősítette Orbán, de ha szükséges, akkor élni kell annak felmentésével is. A kormányfő erről nem nyilatkozik, szerinte az EP illetékes testületének kell dönteni a kérdésben.

A 444 arról kérdezte Orbán Viktort, hogy családjának cégei miért érintettek a Belgrád–Budapest vasútvonal építése kapcsán, amiről a magyar miniszterelnök azt mondta, ő nem foglalkozik üzleti ügyekkel.

Miután a riporter többször is visszakérdezett, hogy miért Orbán családjának a cége viszi a követ az építkezéshez, miközben a magyar állam által felvett hitelből valósítják meg a kivitelezést, a miniszterelnök többször is azt válaszolta, hogy ő üzleti ügyekkel nem foglalkozik.

Milyen a viszonya az európai vezetőkkel? - hangzott a kérdés. Soros elnökként meglátogattam a nagy uniós országok vezetőit, miről szóljon a következő hat hónap, igyekeztem kideríteni, mire számítanak, mit várnak el tőlünk. És jó hangulatú találkozókon voltam túl - mondta el a kormányfő.

Az uniós vezetési válságról azt mondta, nem szégyen, ha egy erős vezető irányít egy közösséget. Jelenleg ott tartunk, hogy a bürokrácia vezényel sok mindent az EU-ban, ahol a bürokraták tartanak az erős nemzeti vezetőktől.

A lengyel köztelevízió azt kérdezte a magyar miniszterelnöktől, hogy amennyiben Magyarország nem lenne NATO-tag és Oroszország megtámadná, akkor a béke érdekében lemondana-e területekről.

Orbán válaszát azzal kezdte, hogy pártja a szabadságharcosok pártja, ezért amennyiben meg kellene védeni az országot, akkor így tennének. Elmondta, hogy Magyarországnak több tapasztalata is van az orosz támadásokkal szemben és együtt érez az ukránokkal.

Gondolatát végül azzal zárta, hogy mivel Magyarország tagja a NATO-nak, ezért ilyen elméleti kérdésekkel nem kell foglalkoznia.

Orbán Viktor Strasbourgban, Franciaországban 2024. október 8-án

Fotó: Yves Herman / Reuters

Az Euronews arról kérdezte a magyar kormányfőt, hogy az Ukrajnának szánt katonai támogatások leállítása szerinte segítené-e a béketárgyalásokat Oroszország és Ukrajna kapcsán.

Orbán Viktor a kérdést megkerülve felelevenítette a békemisszióit, valamint az erről írt jelentését az Európai Tanácsnak, valamint az Európai Unió Tanácsának.

Ezután a magyar miniszterelnök arról beszélt, hogy javaslata az, hogy az Európai Uniónak a globális Déllel együttműködve kellene kialakítania egy olyan nemzetközi helyzetet, hogy a két fél tűzszünetet kössön egymással.

Orbán szerint a világ többsége békepárti, míg az Európai Unió háborúpárti, majd ezt úgy pontosította, hogy az Európai Unió egy hosszabb úton szeretné elérni a tűzszünetet és a békét, ami szerinte téves.

Ezután az újságíró megismételte kérdését, miszerint a tűzszünetig kell vagy nem kell katonai segélyt nyújtani Ukrajnának, a magyar miniszterelnök röviden annyit válaszolt, ezt hadd döntsék el a tagállamok, ki akar támogatást nyújtani Ukrajnának és ki nem. 

Egy német újságíró idézett Orbán Viktor 2011-es, az akkori magyar soros elnökség programismertető beszédéből. E szerint "Mi magyarok az '56-osok lépéseit követjük és számunkra a legfontosabb az európai közös célok és közös egység fenntartása." Az újságíró kérdése arra vonatkozott, hogyan értékeli akkori szavait, amikor manapság egyértelműen az EU kerékkötőjének tartják.  

Az európai egység még mindig a legfontosabb érték számunkra. Az egység azonban sokszínűen jelenhet meg. Én itt nem magamat, hanem a magyar nemzeti érdekeket képviselem. És ezt csak úgy tudjuk megtenni, ha együtt leülünk és mindent közösen megvitatunk - válaszolta a magyar kormányfő.

Egy spanyol újságíró arról kérdezte a magyar miniszterelnököt, hogy neki milyen szerepe volt abban, hogy a tavalyi önkormányzati, valamint parlamenti választásokra 9,7 millió euró kölcsönt kapott a magyar MBH banktól a szélsőjobboldali Vox, ami később csatlakozott az Orbán Viktor által életre hívott Patrióták Európáért képviselőcsoporthoz.

A magyar miniszterelnök onnan kezdte, hogy aki politikusnak áll, az nem foglalkozik kölcsönökkel, majd hosszasan beszélt az európai és az amerikai kampányfinanszírozás különbségéről.

Orbán szerint a magyar kormánynak nincs hatása arra, hogy ha valaki kölcsönt szeretne kérni egy magyar banktól, így ezen ügyben sem járt el.

A MHB bank egyébként a spanyol Vox mellett korábban a francia Marine Le Pennek is adott kölcsönt kampányra.

Orbán Viktor és Gál Kinga Strasbourgban, Franciaországban 2024. október 8-án

Fotó: Yves Herman / Reuters

Facebook-bejegyzésben reagált Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke, hogy egy képviselőjük megzavarta Orbán Viktor mai sajtótájékoztatóját.

Kövér tőlem elvehette a szót a Parlamentben, amikor árulónak neveztem a kormányt, de megmondtuk akkor is, mindig és mindenhol el fogjuk mondani: Magyarországnak ma áruló kormánya van!

– fogalmazott Gyurcsány aki hozzátette, hogy büszke Gyekiczki Mártonra a DK érdi önkormányzati képviselőjére, hogy ezzel szembesítette Orbánt Strasbourgban.

Orbán Viktor szerint nagy változás zajlik az európai politikában.  van egy mainstream elit, baloldal, jobboldal és liberálisok, ők azok, akik igyekeznek az ügyeket intézni, úgy ahogy. Körülöttük van egy tiltakozó tömeg, amely nem ért egyet a mezőgazdaság kezelésével, a háborúval , az életkörülményeikkel. Ezért új pártok, szereplők jelennek meg az európai politikában, amelyek ki fogják követelni a változást.

Ez az elit veszélyesnek tartja az újonnan jötteket, mint bennünket - mondta Orbán Viktor - bennünket, akik a Patrióták Európáért frakciójában ülünk. De lehet, hogy végül nekünk lesz igazunk és akkor kénytelenk lesznek elfogadni azokat a javaslatokat majd, amelyeket mi teszünk. Hibának nevezte, hogy egyetlen egy bizottsági posztot sem kaptak és ezt egyértelműen kirekesztésnek nevezte.

Az ukrán televízió újságírója az ukrajnai háborúról és egy lehetséges NATO elleni orosz agresszióról kérdezett, leginkább amiatt, hogy miért akadályozza Ukrajna segítését, valamint Magyarország harcolna-e Oroszországgal, ha megtámadná Magyarországot.

Utóbbi kapcsán Orbán azt mondta, a felvetés abszurd, mivel Oroszország nem támadna meg egy NATO-tagállamot, hiszen ha Ukrajnát nem sikerül Oroszországnak legyőznie, akkor az ennél jóval erősebb NATO-val még inkább nem.

Ukrajna segítése kapcsán arról beszélt, hogy elmondta, Magyarország mennyi humanitárius segélyt nyújtott Ukrajnának, majd pedig arról, hogy a magyar kormány szerint Ukrajna nem tudja megnyerni a háborút a hadszíntéren, emiatt szerinte diplomáciai úton, a tárgyalóasztalnál lehetne lezárni a konfliktust.

A magyar kormányfő szerint emiatt az Európai Unió politikája téves. Orbán szerint Ukrajnának legitim célja a győzelem, de szerinte ez nem lehetséges. Azonban kifogásolta, hogy Ukrajna és Oroszország között nincs sem közvetett, sem közvetlen kommunikáció.

Elmondta, hogy ő nem tudja, miként lehet lezárni a konfliktust, de szerinte az Európai Unió jelenlegi stratégiája téves és Orbán kisebbségként azon küzd, hogy a stratégia újragondolásáról tárgyaljanak a tagállamok vezetői.

Orbán Viktor elmondta, hogy már tart a következő hétéves, 2027 utáni költségvetés kapcsáni viták, ami kapcsán Magyarország szeretne a mezőgazdaságról is tárgyalni soros elnökként.

Orbán egy versenyképes, válságálló és gazdabarát mezőgazdaságot és ezt lehetővé tevő költségvetés létrehozása mellett érvelt.

Orbán Viktor Strasbourgban, Franciaországban 2024. október 8-án

Fotó: Yves Herman / Reuters

A magyar miniszterelnök szerint amennyiben sikerül megfelelő költségvetést létrehozni, akkor a magyar soros elnökségének jelszava, a tegyük Európát ismét naggyá valósággá válhat.

Orbán Viktor felmelegette, hogy a nyugat-balkáni államok közül jó néhány már hosszú évek óta várja, hogy végre megkezdjék vele a felvételi tárgyalásokat az Európai Unióba. Szerinte Szerbiának egyértelműen az EU-ban van a helye, és a soros magyar elnökség a nyugat-balkáni csatlakozás terén is szeretne lépni majd.

A kormányfő ugyancsak fontos prioritásként említette az európai védelempolitika összehangolását, és a védelmi ipar fejlesztését.

A migráció kapcsán Orbán Viktor elmondta, hogy annak megoldására közös megoldásra van szüksége, emiatt javasolja, hogy az EU-csúcsok, valamint az eurózónacsúcsok kapcsán a schengeni tagállamok is tartsanak csúcsokat, ahol többek között a migráció problémáját is kezelhetnék, hogy a személyek és a tőke szabad mozgását lehetővé tevő schengeni egyezmény ne sérüljön. 

Orbán szerint ugyanis a migráció a schengeni egyezmény végét jelenthetné.

A migráció ügyében javasoljuk, hogy az unió külső határait meg kell védeni, ehhez pedig támogatást kell nyújtani. A kormányfő 2015 óta mindig azt mondja, bármivel lehet próbálkozni, de megállítani csak a külső hotspotokkal lehet. Aki be akar jönni az unióba, meg kell állnia a határnál, majd kérelmét elbírálják, de amíg ezt nem teszik meg, addig nem lehet beengedni.

Ha már bejutott az unióba a menekült, de nem kapja meg az engedélyt a maradásra, soha nem fogja elhagyni az EU területét. Csak mi magunk dönthetjük el, hogy kinek adjuk meg az engedélyt, hogy belépjen az unióba. Orbán Viktor szerint csak a hotspotokkal operálva lehet  a nagy mennyiségű menekültet távol tartani.