A tervezett időt bőven túllépve, három és fél órán keresztül vitáztak a magyar soros elnökség programjáról az EP-képviselők, ami Orbán Viktor magyar miniszterelnök viszonválaszával ért véget.
2011-ben, amikor Magyarország legutóbb töltötte be a soros elnökséget, az akkori vita két és fél óráig tartott.
Ezzel lezárjuk percről percre közvetítésünket, köszönjük a figyelmüket!
Annak ellenére, hogy a vita elsősorban a magyar soros elnökség programjáról szólt volna, leginkább az Orbán-kormány vélt vagy valós problémáiról és visszaéléseiről esett szó.
A nyolc képviselőcsoportból öt (jobbközép Európai Néppárt, szociáldemokrata S&D, liberális Renew, ökobaloldali Zöldek, szélsőbaloldali Baloldal) kritizálta Orbán Viktort a korrupció, a jogállamisági helyzet, valamint a külpolitikája miatt, addig a parlamenti patkó jobbközéptől jobbra terjedő palettáján inkább védték a magyar miniszterelnököt.
Leginkább a részben a magyar miniszterelnök által életre hívott Patrióták Európáért (PfE), valamint a szélsőjobboldali Szuverén Nemzetek Európája (ESN) képviselői tettek így, míg az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) ugyan kultúrpolitikai kérdésekben kiállt a magyar kormány mellett, azonban külpolitikája miatt éles kritikát fogalmazott meg vele szemben.
A vitán részt vevő magyar EP-képviselők közül az ellenzéki politikusok szintén a magyar kormánnyal szemben fogalmaztak meg kritikát – leszámítva a Mi Hazánkot, akinek egyetlen képviselője, Borvendég Zsuzsanna többek között genderideológiázva támadta az Európai Bizottságot –, míg a legtöbb fideszes képviselő inkább Magyar Péter személyével foglalkozott.
A magyar miniszterelnök kitért a DK delegációvezetőjének, Dobrev Klárának a felszólalására is. Szerinte egy olyan párt képviselője vádolja azzal a kormányt, hogy nem segítenek az embereken, akinek a pártja a legutóbbi EP-választásokon 8 százalékot kapott.
Ezután Dobrevhez fordulva azt mondta, hogy miközben őt Putyinnal támadják, Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként a konyhájában fogadta az orosz elnököt.
Orbán elnézést kért, amiért az EP-képviselők magyar belpolitikai vitáknak lettek szemtanúi. E kapcsán kijelentette,
A magyar demokrácia köszöni szépen, jól van. Vérbő, erőteljes.
Szerinte a magyar EP-képviselőknek nem szabadna saját hazájukat támadni az Európai Parlamentben, de szerinte most ez történt – Dobrev Klára a háttérben arról beszélt, hogy senki nem támadta.
Magyar Péter kapcsán megismételte a Dömötör Csaba által elmondottakat, miszerint az Európai Néppárt Magyar Péter személyében egy olyan személlyel szövetkezett, akit köztörvényes bűncselekményekkel vádolnak. Orbán kirívónak tartja, hogy úgy beszél a magyar jogállamiságról, hogy közben Magyarországon eljárás van ellene.
Orbán Magyart a neve említése nélkül azzal is megvádolta, hogy csak a mentelmi joga miatt vette fel a mandátumát az Európai Parlamentben.
Viszonválaszát Orbán azzal zárta, hogy ennek a vitának a tapasztalata számára az, hogy Európát a baloldaltól kell megvédeni, majd meghívta kritikusait Magyarországra, hogy propaganda helyett első kézből tájékozódjanak a magyar helyzetről.
Orbán Viktor név szerint utasította vissza Daniel Freund korrupcióval kapcsolatos felvetéseit, ugyanúgy, mint ahogyan egy holland képviselő állítását, amely szerint a holland állampolgárok finanszírozzák Magyarországot. Orbán szerint a holland cégek nagy mennyiségben viszik ki a profitot az országból, keresik a jó befektetéseket az országban, eszük ágában sincs önzetlenül támogatni Magyarországot.
A vita végén Orbán Viktor magyar miniszterelnök ismét szót kapott, amely során először megköszönte Roberta Metsolának a vita levezetését, ami szerinte elég éles volt.
A magyar miniszterelnök szerint a vita túllépett az észszerűség határain és a tényeken, és a magyar soros elnökség helyett uniós propagandáról volt szó.
Orbán szerint ha normális lett volna a vita, szó eshetett volna a korrupcióról is, de szerinte a képviselők nem a Világbank, hanem „a Soros György által pénzelt” kutatásokból tájékozódtak.
Ezeket mind elmondtam volna, de a vita túllépett a tényeken. Sajnálom, hogy az Európai Parlament az ócska propaganda helyszíne lett
– fogalmazott Orbán, aki elmondta, megszokta az őt ért támadásokat, szerinte már 35 éve támadják, de ez szerinte mind baloldali propaganda.
Maros Sefcsovics biztos elismerte, hogy ez a mai volt az elmúlt évek egyik politikailag legfűtöttebb vitája. Szerinte az európai összefogásra kellene koncentrálni, és persze azokra a felvetésekre is, amelyeket Orbán Viktor hozott szóba. De nem szabad elfelejteni a béke kapcsán, hogy leginkább az ukránok azok, akik nagyon szeretnék már, hogy béke legyen, együtt Ukrajna szuverenitásával, amiért nekünk – uniós tagállamoknak – közösen is tennünk kell, amiért nekünk küzdenünk kell.
Erős, egységes Európára van szükség, mert enélkül a kontinens és a magyarok is csak veszíthetnek – zárta felszólalását a biztos.
A vitára előre jelentkező képviselőkön kívül a végén azon EP-képviselők is lehetőséget kapnak rövid felszólalásokra, akik a vitán hosszabban nem vehettek részt.
Így szólalt fel László András fideszes EP-képviselő is, aki szerint a balliberális sajtó és Magyar Péter úgy harangozta be a magyar soros elnökség programjáról szóló vitát, hogy az egy Orbán–Magyar-vita lesz, azonban helyette szerinte egy Magyar Péter Facebook-poszt best of válogatás lett.
Szerinte szégyellnie kellene az Európai Néppártnak magát, amiért Magyar Pétert támogatják.
Az Európai Szocialisták soraiból Molnár Csaba arról beszélt, hogy Orbán Viktor Magyarország árulója, aki minden pénzt ellopott, ami elé került, és szerinte be sem kellett volna engedni ebbe az épületbe a vitára.
Tarr Zoltán, a Tisza Párt delegációvezetője szerint Orbán Viktor visszautasította 1956 és az ukrajnai háború összehasonlítását, de ezt politikai igazgatója megtette, amivel nemcsak a magyarokat, hanem az itteni EP-képviselőket is megsértette.
Ezután felszólalását azzal folytatta, hogy Orbánt hallgatva azt gondolná az ember, hogy nincs jobb hely a világon Magyarországnál, azonban szerinte ez nem így van.
Tarr szerint ugyan még nem rúgták le a veséjét a kritikus gondolkodás miatt, de egyik napról a másikra kirúgták munkahelyéről amiatt.
Beszéde végén azt mondta, hogy úgy tűnik, Magyarországon szabadon lehet gondolkozni, de a propaganda miatt ez nem jut el az emberekhez, azonban szerinte megkezdődött a változás, aminek a Tisza Párt a hírnöke.
Dömötör Csaba, a Fidesz EP-képviselője beszédében leginkább azt hangoztatta, hogy a magyar EP-képviselők Magyarország ellen szólaltak fel, majd pedig Magyar Péterről kezdett el beszélni, akit szerinte Manfred Weber a magyaroknak ajánlott.
Dömötör ezután Magyar jellemzésébe kezdett, aki szerinte azzal alapozta meg politikai karrierjét, hogy lehallgatta saját feleségét, de szóba hozta azt is, hogy a magyar főügyészség szeretné felfüggeszteni a mentelmi jogát, amiért eltulajdonított egy telefont, amivel levideózták őt.
Kétszer is meggondolnám, hogy egy ilyen alakra érdemes-e alapozni Magyarországon
– véli Dömötör, aki azt javasolta kollégáinak, hogy vigyázzanak a telefonjaikra.
Ezután a Fidesz EP-képviselője abba kezdett volna bele, hogy miközben a világon egyre nagyobb válságok vannak, az Európai Parlament az idejét arra fordítja, hogy a magyar kormányt kritizálják, azonban lejárt a felszólalási ideje.
Az Európai Néppártban ülő RMDSZ-es EP-képviselő, Vincze Loránt felszólalásában arról beszélt, hogy az európai politikának a dialógusra kell épülnie, míg szerinte jelenleg az erőn alapszik a vita, miközben a magyar soros elnökség programjáról egyáltalán vagy alig esik szó.
Ezután angol nyelvről magyarra váltva arról beszélt, számára szimpatikus, hogy a magyar soros elnökség foglalkozik a nemzeti kisebbségek ügyével, ami számára fontos téma.
A Patrióták Európáért képviselőcsoportba nemrég csatlakozott lengyel Konföderáció EP-képviselője, Tomasz Buczek arról beszélt, hogy az Európai Unióban vezetési válság van, példaként említette a lengyel miniszterelnököt, Donald Tuskot.
Buczek szerint azokat a hibás döntéseket, amelyeket az elmúlt években hoztak, Orbán Viktor próbálja kijavítani, de erre fél év nem elég.
Ezután sok sikert kívánt neki, szerinte ő a napsugár az Európai Unióban.
Beata Szydlo volt lengyel kormányfő az Európai Konzervatívok soraiból azt mondta, hogy a mai vita nem a programról szól már, jelenleg személyeskedő és vádaskodó. Von der Leyen botrányos beszédet mondott, így nem lehet szólni az unió egyik független országáról.
Mint mondta: „Elnök asszony, vajon demokrácia csak ott és akkor van, amikor Brüsszel barátai vannak hatalmon, mint az történt Lengyelországban is?”
A néppárti Jeroen Lenaers azzal kezdte, ő elolvasta a magyar programot, de rögtön számonkérte Orbán Viktoron, hogy a versenyképességet miért Magyarországon kezdi el kialakítani. A demokratikus értékeket kellene inkább erősíteni.
Az Európai Konzervatívok képviselője, Geadis Geadi nem támadta Orbán Viktor beszédét, inkább javasolta, hogy a nemzeti érdekeket helyezzük a figyelem középpontjába, ilyen például Ciprus függetlensége, amiről erről eddig senki nem szólt még ezen az ülésen.
Daniel Freund a Zöldek részéről azzal kezdte: „Diktátor Úr! Az európai parlament a demokraták háza, és nem kedvelik önt, elsősorban azért, amiért ön és a barátai elloptak 14 milliárd eurót az ön vezetése alatt. Ki lopott már el ennyi pénzt az uniótól?”
A magyar emberektől, az egészségügytől lopta el a pénzt, ezért le kell állítani a pénzkifizetéseket Magyarországnak, és a korrupció miatt elfogatóparancsot kellene inkább kiadni ellene.
Moritz Körner, a liberális Renew EP-képviselője szerint Orbán Viktor hipokrata, mivel itt demokráciáról beszél, Magyarországon rendeletekkel kormányoz; miközben szuverenitásról beszél, kínai rendőrök járőröznek Magyarországon, miközben le akarja állítani a migrációt, orosz bevándorlókat enged be.
Körner felszólalása kapcsán többek között Putyin hasznos idiótájának nevezte Orbán Viktort.
A felszólalása miatt egyébként kérdéssel jelentkezett a Smer–SD-s Katarína Roth Neved’alová, miszerint e személyeskedő kijelentéseknek mi köze van a magyar soros elnökséghez és az erről szóló vitához.
Körner ezután hosszasan arról beszélt, hogy szerinte a magyar kormány miként sérti meg a jogállamiságot, valamint az unió érdekeit, és e vitához úgy kapcsolódnak ezen kijelentései, hogy a magyar kormány úgy látja el a soros elnökséget, hogy közben odahaza sem tartja be a szabályokat.
Fernand Kartheiser, az Európai Konzervatívok képviselője kiemelte, a magyar soros elnökséget már akkor kritizálták, amikor még el sem kezdődött. Személyében támogatta az ukrajnai háború kapcsán javasolt rendezés érdekében tett béke-erőfeszítéseket. Egyben visszautasította, hogy az Európai Bizottság folyamatosan gáncsolja a magyar elnökséget.
A Patrióták Európáért EP-képviselője, a spanyol Jorge Buxadé Villalba felszólalását azzal kezdte, hogy szerinte szégyen Ursula von der Leyen felszólalása, aki el is hagyta a termet – a vita végén nem ő, hanem egyik alelnöke, Maros Sefcovic fog majd reagálni a vitán elhangzottakra az Európai Bizottság nevében.
A spanyol Vox politikusa szerint azok is szégyellhetik magukat, akik megválasztották Ursula von der Leyent, majd pedig arról beszélt, hogy miközben Orbán Viktort kritizálják az orosz és kínai gazdasági kapcsolatai miatt, addig a szocialista spanyol miniszterelnököt, Pedro Sánchezt nem.
A szocialisták portugál alelnöke szerint Orbán Viktor menekültfelfogása elutasításra talált az EP-ben. Mint mondta Mendes asszony, „nem akarjuk az EP-ben a magyar kormányfő felfogását követni”.
Christian Muresan, az Európai Néppárt képviselőcsoportjának alelnöke arról beszélt, hogy míg 11 évvel ezelőtt a magyar soros elnökség sok mindent elért, addig idén semmit sem tud felmutatni, ami szerinte a magyar kormány hibája.
Szerinte Európában elszigetelődött a magyar miniszterelnök, majd a magyar belpolitikára rátérve az itthoni problémákról beszélt.
Muresan szerint a magyar kormány lehetetleníti el, hogy Európa segítsen Magyarországon.
A német független Jan-Peter Warnke szerint nem túl hasznos, ha nyílt színen oktatják ki egymást az európai vezetők. Ugyanakkor úgy látszik, hogy Magyarország határain a hidegháborús vasfüggönyhöz hasonló elzárkózás jelei láthatók.
A görög Sziriza képviseletében Konsztantinosz Arvantisz arról beszélt, hogy Orbán Viktor Vlagyimir Putyin és Donald Trump ideológiáját követi, ami téves.
Roberta Metsola EP-elnökhöz fordulva arról beszélt, kár, hogy leállította a Bella Ciao éneklését, hiszen az egy antifasiszta dal. Beszédét azzal zárta, fel kell lépni az autoriter tendenciák ellen.
Martin Stakis a Zöldek/Európai Szabad Szövetség részéről azt mondta: Magyarország nem támogatja Ukrajnát, hanem szövetségre törekszik Oroszországgal. Ugyanakkor azt állítja, hogy Oroszországnak ellen kell állni, ez pedig egyértelműen szembemegy az európai értékekkel.
A Fratelli D’Italia EP-képviselője, Carlo Fidanza beszédében leginkább két dolgot érintett: Magyar Péterre utalva arról beszélt, szerinte visszás, hogy a magyar jogállamiság helyzetéről egy olyan EP-képviselő beszél, akit bűncselekményekkel vádoltak meg Magyarországon.
Az ukrajnai háború kapcsán elmondta, nem hiszi, hogy Orbán Vlagyimir Putyin bábja lenne, ugyanakkor több mindenben nem ért egyet a magyar miniszterelnökkel. Aláhúzta, hogy fontos, hogy béke legyen Ukrajnában, és ez olyan módon valósuljon meg, ami igazságos, és amit Ukrajna is elfogad.
A Patrióták Európáért színeiben Jean-Paul Garraud arról beszélt, Orbán Viktor helyesen vetette fel, hogy az ukrajnai háború esetében a legfontosabb a béke, és annak megteremtésére kellene inkább törekedni.
Tomas Tobé néppárti képviselő a soros magyar elnökség programját szemlézte. Jók a felvetések szerinte, de nem jó a hozzáállás, mert a védelmi ipar erősítésének gondolata kitűnőnek tűnik, de ehhez nem kell állandóan Moszkvába rohangálni. Szerinte elkerülhetetlenek és jönnek a változások Magyarországon is.
A szlovák Smer–SD EP-képviselője, Judita Lassakova felszólalásában leginkább a vélemény- és szólásszabadság fontosságáról beszélt.
Ugyan ő nem ért egyet sok mindenben Orbán Viktorral, de szerinte fontos, hogy ne elnyomják, hanem meghallgassák véleményét, majd pedig azt, amennyiben nem értenek vele egyet, érvekkel győzzék le.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk képviseletében bekerült EP-képviselő az EU szemére vetette, hogy még mindig nem fizették ki Magyarországnak a déli határon emelt kerítés árát. Szerinte a mostani júniusi választások bebizonyították, hogy a jövő a jobboldali pártoké, tömörüléseké Európában, és nem a régi eliteké.
Ilaria Salis olasz EP-képviselő felszólalását azzal kezdte, hogy ő első kézből ismeri Magyarországot, hiszen több mint fél éven keresztül tartották őrizetben, amiért részt vett az antifa támadásokban.
Salis szerint Magyarországon több probléma is van, az illiberális rendszer mellett leginkább a korrupciót, rasszizmust, leszakadó társadalmat említette, mivel szerinte Orbán a jogállamiságot támadja és saját hatalmát szeretné bebetonozni.
Salis szerint paradox, hogy egy olyan ország látja el a soros elnökséget, amely tönkre akarja tenni az Európai Uniót. Szerinte sem jogállamiság, sem sajtószabadság nincs Magyarországon, miközben a lojális oligarchák meggazdagodnak, a szegények pedig még inkább leszakadnak, miközben hatalmát azzal próbálja megvédeni, hogy az Európai Uniót okolja a problémákért.
Beszédét azzal zárta, hogy a Magyarországon őrizetben lévő német antifával szolidaritást vállal.