Megvan a terv: így kell újjáépíteni az emberi civilizációt egy világkatasztrófa után

Kifejezetten modern jelenség, hogy a minket körülvevő technológiák működéséről, gyártásáról legtöbbünknek fogalma sincs. A szakembereken és az elhivatott hobbistákon kívül sokan még az egyszerű elveken üzemelő gépekre is egyfajta „varázslatként” tekintenek. A 21. század embere „technológiai bennszülött” – a fejlett világ már jóval előttünk itt volt, ez a természetes közegünk, ezen kívül nehezen vagy egyáltalán nem tudnánk létezni. A Z és az Alfa generáció elsöprő többsége például sosem élt számítógépek és a Google-keresés állandó lehetősége nélkül. Azonban az előttük jövő generációknak is ismerős lehet az érzés, amikor egy áramszünet alkalmával váratlanul rádöbbenek, hogy jelentős mértékben függenek a technológiától. 

Egy olyan társadalomban élünk, amely nagymértékben függ a tudománytól és a technológiától, viszont szinte senki sem tud semmit a tudományról és a technológiáról

– fogalmazta meg ugyanezt a jelenséget Carl Sagan amerikai csillagász, ismeretterjesztő szakember már az 1980-as években.

Az ember a találmányainak köszönhetően küzdötte fel magát a tápláléklánc csúcsára. Azonban amint kidobnak minket a vadonba, eszközök, meleg ruhák, túlélési praktikáink, tudás és társadalom nélkül, azonnal egyszerű, sebezhető főemlősökké válunk.

A nagyszabású munka többféle célcsoportnak íródott: egyrészt elengedhetetlen ereklye lehet a civilizációs katasztrófára készülő „prepperek” atombunkereibe, viszont a történelmi témák és a gyönyörű vizuális munkák iránt fogékony olvasóknak is rejteget kellemes meglepetéseket. Ugyanis – a konkrét tanácsok mellett –

A civilizációépítés kézikönyve az alapvető, túléléshez szükséges készségeknél indít. Például bemutatja, hogy hol és hogyan keressünk ivóvizet, miképpen csiholjunk primitív eszközökkel tüzet, építsünk kezdetleges házat, és általában milyen külső ismertetőjegyek alapján különíthetők el egymástól az ehető és mérgező növények. Aztán arról is szó esik, hogy hogyan lehet gabonát termeszteni, földet művelni, miképpen lehet malmot építeni, kenyeret sütni, és így tovább, egészen a közelmúlt találmányaiig. 

Megtanulhatunk bort készíteni, a zeneelméleti alapokról, de még az emberi szexualitásról is többoldalnyi anyag van. A mű szinte minden tudományterületről tartalmaz bevezető információkat. Például a szerzők az orvoslás fejezetben bemutatják az emberi anatómia alapjait, elmagyarázzák, hogy hogyan kell levezetni biztonságosan egy szülést, és még azt is, hogy milyen módszerekkel lehet védekezni egy, a közösségben kitörő járvánnyal szemben.

Az elképesztő információanyag olvasmányos, közérthető nyelven van megfogalmazva, és minden fejezethez aprólékos munkával készült, gyönyörű illusztrációk is tartoznak, amelyek stílusukban vegyítik a modern tankönyvi ábrázolást a steampunk dizájnnal és az olyan nagy reneszánsz mesterek rajzstílusával, mint Leonardo da Vinci. A mű 10 alkotó közös munkája, a csapatban helyet kaptak grafikusok, szakértők, tudósok és írók is.

Mennyire hasznos?

Képes lehet-e valaki újjáépíteni a civilizációt a kézikönyv segítségével? A rövid válasz az, hogy természetesen nem, de nem is ez a kiadvány célja. Az emberi civilizáció kollektív tudását nem lehet egy 450 oldalas könyvbe belesűríteni. Bizonyos technológiák működése egyszerűen túl bonyolult ehhez. (A könyv például elegánsan figyelmen kívül hagyja azt, hogy egy rézvezeték legyártása csak egy összetett és modern ellátási láncon keresztül lehetséges.) A mű nagy erőssége azonban, hogy nagyon hasznos felszínes tudást ad minden technológiai bennszülöttnek, hogy a későbbiekben akár mélyebben is megérthessék az őseik által rájuk hagyott civilizáció különböző jelenségeinek, találmányainak működését és történetét.

Az egyik legnehezebb feladat azokra a dolgokra rácsodálkozni, amelyekről az a tapasztalatunk, hogy mindig is úgy működtek, mint most. Elég arra gondolni, hogy egészen a 17. századig, pontosabban Isaac Newton fizikus munkásságáig kellett várni arra, hogy valaki elgondolkozzon és elfogadható elméletet alkosson arról, hogy a dolgok miért esnek le a földre. A modern kontextusban ugyanígy nehéz eljutni az olyan gondolatokig, mint a „hogyan működik a rádió, és hogyan csinálhatok egyet?”. A könyv elvégzi helyettünk ezt a munkát, és összegyűjt az alapnak vett dolgokról minden háttér-információt, amit fontosnak tart, és megosztja velünk az emberiség tudásának apró morzsáit. 

A könyvben taglalt vívmányok – legyenek azok tudományos, kulturális felfedezések vagy éppen gépek – több évezrednyi fejlődés és az emberiség legkiválóbb koponyáinak eredményei, és végtelenül összetettek ahhoz, hogy életünk során mindegyiket képesek legyünk mélységükben megérteni. Azonban a The Ultimate Guide to Rebuilding Civilization kísérletet tesz arra, hogy kapukat nyisson a szakmabeli és a laikus között, felkeltse a nagyközönség érdeklődését a tudomány iránt, és ennek hatására akár jobban értékeljük az olyan, mindennaposnak tűnő dolgokat is, mint például egy hűtőszekrény. 

(Borítókép: Az ősi babilóniai királyság fővárosának lelőhelye 1979-ben. Fotó: Nik Wheeler / Getty Images)