Kegyetlenül odacsapnak az oroszoknak a britek, alapjaiban rengetnék meg Putyin „árnyékflottáját”

A 18 olajszállító tartályhajó és négy cseppfolyósítottföldgáz-szállító hajó elleni intézkedések az Egyesült Királyság és 43 másik európai ország júliusi kötelezettségvállalását követik, amely szerint az árnyékflottát megzavarják és elrettentik azáltal, hogy „hajóit és segítőit” veszik célba.

Ukrajna nyugati szövetségesei a harmadik országokban működő közvetítők ellen irányuló lépésekkel igyekeznek korlátozni Oroszország azon lehetőségét, hogy az olajból származó bevételeket a háborús erőfeszítéseihez elengedhetetlenül fontos alkatrészekre és rendszerekre költse.

Csütörtökön az Egyesült Államok szankciókat jelentett be két kínai vállalat ellen, amelyek szerinte olyan, nagy hatótávolságú támadó drónt gyártanak, amelyet Oroszország Ukrajnában használ. Az árnyékflotta része a világszerte működő szervezetek kiterjedt hálózatának, amelyek segítenek a Kremlnek finanszírozni és ellátni invázióját.

Amióta 2022 decemberében bevezették az orosz olajexportra vonatkozó első nyugati korlátozásokat, Moszkva bővítette az árnyékflotta kapacitását, megkerülve a szankciókat és évente több milliárd dollárnyi pluszbevételt generálva háborús erőfeszítései számára.

Személyes küldetésemnek tekintem a Kreml megfékezését, és minden rendelkezésemre álló eszközzel erősebbre fonom a hálót Vlagyimir Putyin orosz elnök és maffiaállama körül

− mondta David Lammy brit külügyminiszter.

A legújabb intézkedések részeként az Egyesült Királyság közölte, hogy a La Manche csatornán áthaladó hajók biztosítási státuszát is vizsgálja, lehetővé téve London számára, hogy kihasználja a fontos hajózási útvonalon elfoglalt helyzetét arra, hogy információkat gyűjtsön az árnyékflotta által használt járművekről.

A csütörtökön brit szankciókkal célba vett 18 olajszállító tartályhajó közül hat olyan hajó volt, amelyet eredetileg egy John Ormerod nevű brit könyvelő szerzett meg 2022 decembere és 2023 augusztusa között − írta meg a Financial Times.

Ormerod a hajókat az Eiger Shipping DMCC, az orosz Lukoil dubaji hajózási részlege nevében vásárolta, amely a vásárlásokat úgy finanszírozta, hogy előre kifizette a hajók bérleti díját. Ormerod ügyvédei a lapnak elmondták, hogy „széles körű átvilágítást” végeztek annak megállapítására, hogy az ügyletek nem sértik a szankciókat. Azután vált meg tulajdonrészétől, hogy „tudomást szerzett az orosz kereskedelemmel kapcsolatos utak számáról, és aggódott emiatt” − tették hozzá.

Ilyen szankciókat még soha nem vetettek be

A hajók szankciós listázása − nem pedig a körülöttük lévő vállalatoké vagy személyeké − újdonság az Egyesült Királyságban, amely csak májusban fogadta el az ezt lehetővé tevő jogszabályt. Ez a megközelítés sikeresnek bizonyult, amikor az Egyesült Államok 2023 végén és 2024 első felében 42 hajót vett jegyzékbe, ami jelentősen megnehezítette a hajók használatát. Az Egyesült Királyság mostanra összesen 43 olajszállító tartályhajót és 9 LNG-tartályhajót szankcionált.

Ezek a hajók ki vannak tiltva az Egyesült Királyság kikötőiből, és nem tudnak hozzáférni a brit tengeri szolgáltatásokhoz. Emellett az Egyesült Királyság csütörtökön szankciókat vezetett be a Ruszgazdobicsa JSC orosz gázipari vállalat ellen, a Moszkva gáziparára gyakorolt nyomás fokozására irányuló erőfeszítések részeként.

Vlagyimir Putyin megduplázta a háborús költéseket. Oroszország ugyanis jövőre rekordösszegű, 175 milliárd dollárt, azaz a teljes költségvetésének 40 százalékát tervezi védelmi és biztonsági kiadásokra fordítani. Mivel az ország fegyvergyárai teljes kapacitással dolgoznak, és a kifinomult alkatrészek gyártására való képessége korlátozott, Oroszország erőfeszítéseinek nagy része arra irányul, hogy külföldről szerezzen be alkatrészeket, sőt egész fegyverrendszereket.

Oroszországnak nagy szüksége van a külföldi technológiára

Az Egyesült Államok feketelistára tett két kínai vállalatot, a Hsziamen Limbach Aircraft Engine-t és a Redlepus Vector Industry Shenzen nevű vállalatot, mert alkatrészeket gyártottak az orosz Garpija drónokhoz. A drónt kínai mérnökök tervezték, és kínai gyárakban gyártják az Almaz-Antej, Oroszország egyik legnagyobb fegyvergyártója egyik leányvállalatának irányítása alatt. Az Egyesült Államok szankciókkal sújtotta a drón beszerzését felügyelő orosz beszerző céget, valamint annak vezérigazgatóját is.

Oroszország már bevetette ezeket a drónokat Ukrajnában, kritikus infrastruktúrát rombolva és tömeges áldozatokat okozva − közölték amerikai tisztviselők. Bár az Egyesült Államok korábban már több olyan kínai vállalatot is szankcionált, amely részt vett az orosz védelmi ipar számára kritikus fontosságú alkatrészek szállításában, ez az első alkalom, hogy egy közös orosz–kínai fegyvergyártási erőfeszítést vett célba, amelyet ukrajnai harctéri felhasználásra szántak.

Oroszország egyre inkább külföldi szakemberek szakértelmére és kifinomult technológiák importjára támaszkodik fegyverprogramja fenntartásához és az Ukrajna elleni katonai kampányának előmozdításához. Folytatjuk azoknak a hálózatoknak a megzavarását, amelyek lehetővé teszik, hogy Oroszország megszerezze és használja ezeket a fejlett fegyvereket

− mondta Bradley T. Smith, az amerikai pénzügyminisztérium terrorizmusért és pénzügyi hírszerzésért felelős helyettes államtitkára. 

Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is folyamatosan követi, szombati élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.