Most már biztos: februárban előrehozott választások lesznek Németországban

Mi lesz a menetrend?

1. A kancellár bizalmatlansági szavazást kezdeményez a Bundestagban.
2. A képviselők 48 órával később szavaznak, vélhetően nem kap bizalmat Olaf Scholz kormánya, amely kisebbségbe került.
3. A kancellár ezt követően – az Alkotmánynak megfelelően – kezdeményezi, hogy Frank-Walter Steinmeier államfő oszlassa fel a Bundestagot.
4. A törvény szerint az elnöknek erre 21 napja van.
5. Ha feloszlatta a Bundestagot, akkor onnantól kezdve 60 napon belüli időpontra ki kell tűzni az előrehozott választásokat.
6. Az államfő általában követi a kormány javaslatát, így vélhetően február 23-án, vasárnap, járulnak az urnák elé a választókorú németek.

Kinek áll a zászló az előrehozott választásokon?

Az Index a kérdéssel megkereste Bauer Bencét, az MCC Magyar–Német Intézet igazgatóját, aki utalt arra, hogy míg a három évvel ezelőtti választásokon a CDU–CSU-pártszövetség 24 százalékot ért el, addig a legfrissebb közvéleménykutatások már 33 százalékra mérik. A második helyre viszont a szélsőjobbos Alternative für Deutschland (AfD) zárkózott fel, amely az előző választásokon még csak az ötödik helyen állt, most viszont már 17–19 százalékra mérik a támogatottságát.

Kérdésre, hogy ez felvetheti-e egy CDU–CSU és az AfD közötti koalíció lehetőségét, Bauer Bence nemleges választ adott. Elsősorban azért nem, mert az egyre erősödő szélsőjobb köré ún. tűzfalat vontak a német pártok, senki nem akar velük közösködni, így egyfajta politikai karanténba kerültek. Ugyanakkor ott van még a versenyben egy máyik szélsőségesnek tartott erő, az egykori NDK-pártállam utódpártjából, a die Linkéből kiváló Sahra Wagenknecht pártja, a BSW, vagyis Bündnis Sahra Wagenknecht, azaz Sahra Wagenknecht Szövetsége, amely a szakértő szerint nagyjából ugyanolyanokat mond, mint az AfD a szélsőjobbon, csak ők mindezt baloldali mázzal leöntve teszik. 

Az előrehozott választások esélyese tehát a hatalomba ismét visszakacsintó CDU–CSU lehet, amelynek győzelme esetén normalizálódhatnak a mostani, nem éppen zökkenőmentes német–magyar kapcsolatok is – tette hozzá az MCC Magyar–Német Intézetének igazgatója.

Hogyan jutott idáig Németország?

Persze az előzmények is fontosak, de a mostani politikai válság azt eredményezi, hogy gyakorlatilag mintegy három hónapra leáll a német politika. Ez pedig nem túl jó hír egy ilyen turbulens időszakban, amikor a múlt héten leváltott, a korábbi koalíciós partner, az FDP adta pénzügyminisztert követő új belépő, Jörg Kukies azt nyilatkozta a Süddeutsche Zeitungnak, hogy:

A februári választásokig nem látok esélyt a 2025-ös német költségvetés elfogadására.

A kormány nem tervezi a 2024-es költségvetés befagyasztását, viszont a pótköltségvetés megszavazását sem a CDU, sem pedig az FDP nem támogatja jelenleg a Bundestagban. 

Tehát amellett, hogy egy sor fontos törvényről dönteni kellene ebben az időszakban, a legnagyobb fejfájást a külpolitikai kihívások jelentik. Óriási a bizonytalanság, hogy mi történik majd, ha január 20-án beiktatják az új amerikai elnököt, és, mondjuk, Donald Trump rögtön azzal nyit, hogy kereskedelmi háborút indít Európa ellen, vagy bejelent valamiféle békemegállapodást Ukrajnában. Történne mindez akkor, amikor a német pártok éppen a legmagasabb kampányfokozatba kapcsolnak, így természetesen a nemzetközi politikában Berlin éppen egy „béna kacsának” tűnne.

A koalíció bukása egyébként nem volt váratlan, hiszen a – pártok klasszikus színei miatt közlekedésilámpa-koalíciónak nevezett– SPD–Zöldek–FDP-kabinet kormányzása mindig a konstans válságokból és belső ellentétekből állt, szeptemberben pedig már nyíltan arról beszéltek, kétlik, hogy karácsonyig kihúzná a koalíció.

A legnagyobb gondot az elmúlt szűk három évben az jelentette, hogy az FDP kormányon mindig konfliktusban állt a két nagyobb koalíciós partnerével: a fiskálisan konzervatív – a múlt héten menesztett – Christian Lindner nem szeretett volna annyi pénzt adni az SPD jóléti programjaira vagy a haderőfejlesztésre, ahogy a zöld alkancellár, Robert Habeck. Környezetvédelmi programjaira sem szeretett volna annyit szánni az államkasszából, mert előzőleg Lindner a 2021-es kampányban azt ígérte, hogy rendbe teszi a német költségvetést.

A német koalíció bukásának okairól ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

Élesen bírálták ellenfelei

Olaf Scholz bejelentésére a parlamentben lévő többi párt vezetője is reagált. A jövő évi választások egyelőre legnagyobb esélyese, a kereszténydemokrata (CDU) Friedrich Merz úgy fogalmazott: Scholz kettéosztotta az országot. Mint mondta: felesleges halasztani a bizalmi szavazást, azt akár már most is meg lehetne tartani. 

(Borítókép:Olaf Scholz Berlinben 2024. november 13-án. Fotó: Michael Kappeler / Getty Images)