Valami megváltozott, rég nem látott erőszakhullámmal szembesül Kína

Kerek egy éve – az amerikai hírszerzés értesülései alapján – Németországban vettek őrizetbe egy 17 éves fiút, aki arra készült, hogy egy kamionnal a karácsonyi tömegbe hajtson.

Minden bizonnyal a 2016-os berlini tragédia is ihlette, amikor egy terrorista egy lopott lengyel kamionnal a karácsonyi vásár látogatói közé hajtott. Tizenketten a helyszínen meghaltak, 48 sérült, köztük 18 súlyos pedig kórházi ápolásra szorult. A lengyel sofőrt, akitől a járművet zsákmányolták, a teherautó fülkéjében találták meg – golyóval a fejében.

Családi veszekedés után hajtott a karácsonyi felvonulók közé egy wisconsini férfi is 2021-ben. Közel hetven embert gázolt el, sokan közülük gyermekek voltak. Összesen hatan nem élték túl az ámokfutást.

Hozzájuk képest Fan – a sajtó a vezetékneve alapján csak így nevezi a csuhaji tömeggyilkost – sokkal több embert ölt meg a Makaó melletti 2,5 milliós nagyvárosban. A harmincöt halálos áldozat mellett negyvenhárman megsérültek. Az áldozatok számáról szóló címkéket a kínai hatóságok a közösségi médiában szigorúan cenzúrázzák, és magáról a tragédia súlyáról is az állami médiából szinte csak az elnök reagálásából lehet valamit sejteni.

Ennek ellenére sokan azonnal boncolgatni kezdték a jelenséget, amikor az egyén személyes sérelmei miatt a „társadalmon áll bosszút” – írta a BBC.

A repülőgépek fontosabbak

A rendőrség szerint ugyanis a sofőrt saját válópere sarkallta arra, hogy sérelmeit ártatlanokon torolja meg. A 62 éves férfi egyébként önkezével okozott sérülései miatt kómában fekszik.

A csuhaji tragédia a hírzárlat ellenére országos felháborodást váltott ki, ami után Hszi Csin-ping elnök „szigorú büntetés” kiszabására szólította fel a hatóságokat. Az ámokfutás részleteit azonban többé-kevésbé elhallgatták.

Az angol nyelvű állami szócsőnek tartott, hongkongi székhelyű South China Morning Post például csak 24 óra elteltével tudósított a szomszédságban történt borzalmas eseményről. Nem hallgatta el az áldozatok számát, az esetet pedig – a hatóságokat idézve – „nagyon rosszindulatúnak” nevezte.

Sokan azzal vádolták a kínai médiát, hogy „szőrmentén számoltak be” a történekről, miközben sokkal nagyobb figyelmet kapott a szintén Csuhajban megrendezett katonai légi bemutató.

A hatalom szemében a repülőgépek fontosabbak az emberi életeknél

– jegyezte meg valaki a közösségi médiában. Több kínai médium elismerte a BBC-nek: az első órákban egyértelmű utasítást kaptak, hogy ne számoljanak be az esetről.

A CCTV állami televízió szerda délelőtti fő híradójában nem tett említést a tragédiáról – helyette Hszi elnök közelgő dél-amerikai útját harangozta be, és a csuhaji légi parádéról sugárzott összeállítást. A kínai napilapok címoldalain egy hírt sem szenteltek az utóbbi idők legsúlyosabb tömeges, erőszakos cselekményének.

Mi váltja ki az ellenségeskedést?

Alig másfél hónapja egy sanghaji Walmartban egy 37 éves férfi „pénzügyi vita” után tizennyolc embert késelt meg – három életet nem sikerült megmenteni. Egy sandongi lövöldözésben, februárban huszonegyen haltak meg, egy pekingi, főiskolai késes támadásnak pedig öt sérültje volt szeptemberben.

Ezek az incidensek azonban eltörpülnek a csuhaji tragédia mellett.

Hogyan állhatsz bosszút a társadalmon azért, mert a családi életed romokban hever? Megnyugvást találsz valaha is azok után, hogy ártatlan emberek életét oltottad ki?

– az egyik Weibo-felhasználó posztját sokan megosztották.

„Ha széles körben hiányzik a munkahelyi biztonság, és nagy a nyomás a túlélés érdekében, akkor a közösségben óhatatlanul felgyülemlenek a problémák, felszínre tör az ellenségeskedés és a terror” – jegyezte meg valaki a WeChaten.

Sokan egyetértettek azzal a véleménnyel, miszerint „ki kell vizsgálni a mélyen gyökerező tényezőket, amelyek kiváltották a gyengék elleni, válogatás nélküli támadást”.

(Borítókép: A gázolásos merénylet helyszíne 2024. november 12-én, Csuhajban, Kínában. Fotó: Tingshu Wang / Reuters)