Tömeges csapást mértek vasárnap reggel az orosz fegyveres erők nagy hatótávolságú légi és tengeri precíziós fegyverekkel, valamint csapásmérő drónokkal az ukrán hadiipart ellátó, kritikus energetikai infrastrukturális létesítményekre és hadiipari vállalatokra – jelentette be vasárnap a moszkvai védelmi minisztérium az MTI beszámolója szerint.
Az orosz taktikai légierő gépei, a rakéta- és tüzérségi erők, valamint drónok katonai repülőterek infrastruktúráját, gázkitermelő telepeket, a hadiipar szempontjából fontos energetikai objektumokat, valamint egy drónraktárt támadtak a beszámoló értelmében.
Szergej Lebegyev, az oroszpárti „mikolajivi földalatti mozgalom koordinátora” úgy fogalmazott, hogy Ukrajna-szerte 63 objektumot talált el a vasárnap reggeli rakéta- és dróntámadás. Közölte, hogy Odesszában és Ivano-Frankivszk megyében az energiahálózatot, Krivij Rihben egy hadfelszerelést tároló raktárt és egy üzemanyag-szállító szerelvényt, a Lviv megyei Sztrijben pedig egy katonai repülőteret ért csapás.
A tisztviselő azt állította, hogy Mikolajivban egy tengeri drónokat összeszerelő üzemet ért támadás, amely 12 katonát is megölt, mintegy harmincat pedig megsebesített, köztük külföldieket is. Lebegyev szerint a támadás idején a létesítményben helyi alkalmazottak mellett angolul beszélő hadmérnökök tartózkodtak. Elmondta, az Odessza megyei hatóságok október 14-től külföldiek számára korlátozták a Fekete-tenger partvidékének megközelítését.
Oroszország erői az Ukrajna elleni nagyszabású dróntámadásokban termobárikus robbanófejjel ellátott drónok bevetésébe kezdtek, vegyítve az eszközöket fel nem fegyverzett „csalidrónokkal” – közölte szombati cikkében az Associated Press.
Információk szerint előbbieket egy orosz gyár állítja elő az Alabuga különleges gazdasági övezetben. A robbanófejek a környező levegő oxigénjét használják fel magas hőmérsékletű robbanás létrehozásához, súlyos sérüléseket – például tüdőkárosodást, szem- és agysérülést – okozva.
Az orosz dróngyártást ismerő forrás felfedte, hogy 2022 végén Oroszország kidolgozott egy csalistratégiát, Operation False Target néven.
A terv abból áll, hogy a fegyveres drónok mellett több tucat hamis eszközt indítanak, amik a radaron látványra megegyeznek a valós fenyegetésekkel.
Ez a taktika arra kényszeríti az ukrán erőket, hogy gyors döntéseket hozzanak arról, hogyan allokálják korlátozott erőforrásaikat az életek és a kritikus infrastruktúrák védelmére.
A lap forrására, az ukrán elektronikai szakértő Szerhij Beszkresztnovra hivatkozik, aki kijelentette, hogy az Ukrajnát célzó drónok több mint felét a csalidrónok teszik ki. A szakértő elmondta, hogy a termobárikus drónokat először nyáron telepítették. Becslései szerint jelenleg az Ukrajna elleni támadásokhoz használt összes drón 3-5 százalékát teszik ki. „Az ilyen típusú robbanófejek egy hatalmas épületet is lerombolhatnak, és nagyon hatásosak, ha Oroszország megtámadja az erőműveinket” – fogalmazott.
Az optikai trükkök miatt a radar nem tud különbséget tenni a szokásos támadódrónok, a termobárikus robbanófejeket szállító eszközök és a robbanófej nélküli, vagy csak térfigyelő kamerákkal felszerelt eszközök között.
Ennek eredményeként – bár ma már a csalieszközök teszik ki a drónraj többségét – Ukrajna nem engedheti meg magának, hogy bármit is átengedjen a légterén.
„Számunkra ez csak egy pont a radaron… Megvan a sebessége, az iránya és a magassága. Repülés közben nincs módunk a célpont egzakt azonosítására, ezért vagy elektronikus hadviseléssel kell megzavarnunk ezeket, vagy tűzerővel semlegesítjük őket. Az ellenség az ilyen eszközöket arra használja, hogy elterelje figyelmünket” – jegyezete meg Jurij Ihnat ezredes, az ukrán légierő szóvivője.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb eseményei a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!