Ukrajna és Japán külügyminisztere szombaton Kijevben megállapodott, hogy vezető külügyi és védelmi tisztségviselők részvételével magas szintű kétoldalú biztonságpolitikai párbeszédet indítanak, tekintettel Oroszország Ukrajna elleni elhúzódó háborújára, amelyben újabban észak-koreai katonák is részt vesznek – írja az MTI.
Ivaja Takesi japán külügyminiszter, aki szombaton egy előre be nem jelentett látogatást tett az ukrán fővárosban, vendéglátójával, Andrij Szibihával tartott találkozója után újságíróknak kijelentette, hogy az új érintkezési forma egyaránt magába foglal kétoldalú információcserét és védelmi egyeztetést.
Japán továbbra is Ukrajna mellett áll az igazságos és tartós béke megvalósítására irányuló erőfeszítéseiben
– jelentette ki Ivaja a két miniszter közös sajtótájékoztatóján.
A találkozó elején, amelyen újságírók is jelen lehettek, Andrij Szibiha megköszönte Japánnak azt a segítséget, amelyet Ukrajnának nyújtott az ellene 2022 februárjában kezdődött orosz invázió kezdete óta. A két miniszter bírálta az észak-koreai csapatok nyugat-oroszországi felvonultatását, és közvetlen bevetésüket az agresszióban. Ez rendkívül aggasztó – jelentette ki Ivaja.
A japán külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az észak-koreai katonák részvétele az ukrajnai konfliktusban „rendkívül súlyos fejlemény” Kelet-Ázsia biztonsága szempontjából. Kijev szerint mintegy 11 ezer észak-koreai katona állomásozik az oroszországi Kurszk megyében, ahol az ukrán erők augusztus óta folytatnak offenzívát.
A japán külügyminiszter ellátogatott a Kijev megyei Bucsába, ahol a vádak szerint a háború elején orosz katonák atrocitásokat követtek el polgári személyek ellen. Ivaja Takesi később találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is. A japán külügyminiszter vonattal érkezett Lengyelországból – közölte a japán külügyminisztérium. Ez volt a japán külügyek irányítójának első kijevi látogatása, amióta Isiba Sigeru miniszterelnök kormánya hivatalba lépett.
Japán az Egyesült Államokkal és a hét legfejlettebb ipari országot tömörítő G7 csoport többi tagjával együtt a háború kezdete óta támogatja Ukrajnát, és gazdasági szankciókkal sújtja Oroszországot. Legutóbb januárban járt Kijevben japán külügyminiszter, Kamikava Joko személyében. Isiba elődje, Kisida Fumio tavaly márciusban tett előre be nem jelentett látogatást Ukrajnában.
Oroszország erői az Ukrajna elleni nagyszabású dróntámadásokban termobárikus robbanófejjel ellátott drónok bevetésébe kezdtek, vegyítve az eszközöket fel nem fegyverzett „csalidrónokkal” – közölte szombati cikkében az Associated Press.
Információk szerint előbbieket egy orosz gyár állítja elő az Alabuga különleges gazdasági övezetben. A robbanófejek a környező levegő oxigénjét használják fel magas hőmérsékletű robbanás létrehozásához, súlyos sérüléseket – például tüdőkárosodást, szem- és agysérülést – okozva.
Az orosz dróngyártást ismerő forrás felfedte, hogy 2022 végén Oroszország kidolgozott egy csalistratégiát, Operation False Target néven.
A terv abból áll, hogy a fegyveres drónok mellett több tucat hamis eszközt indítanak, amik a radaron látványra megegyeznek a valós fenyegetésekkel.
Ez a taktika arra kényszeríti az ukrán erőket, hogy gyors döntéseket hozzanak arról, hogyan allokálják korlátozott erőforrásaikat az életek és a kritikus infrastruktúrák védelmére.
A lap forrására, az ukrán elektronikai szakértő Szerhij Beszkresztnovra hivatkozik, aki kijelentette, hogy az Ukrajnát célzó drónok több mint felét a csalidrónok teszik ki. A szakértő elmondta, hogy a termobárikus drónokat először nyáron telepítették. Becslései szerint jelenleg az Ukrajna elleni támadásokhoz használt összes drón 3-5 százalékát teszik ki. „Az ilyen típusú robbanófejek egy hatalmas épületet is lerombolhatnak, és nagyon hatásosak, ha Oroszország megtámadja az erőműveinket” – fogalmazott.
Az optikai trükkök miatt a radar nem tud különbséget tenni a szokásos támadódrónok, a termobárikus robbanófejeket szállító eszközök és a robbanófej nélküli, vagy csak térfigyelő kamerákkal felszerelt eszközök között.
Ennek eredményeként – bár ma már a csalieszközök teszik ki a drónraj többségét – Ukrajna nem engedheti meg magának, hogy bármit is átengedjen a légterén.
„Számunkra ez csak egy pont a radaron… Megvan a sebessége, az iránya és a magassága. Repülés közben nincs módunk a célpont egzakt azonosítására, ezért vagy elektronikus hadviseléssel kell megzavarnunk ezeket, vagy tűzerővel semlegesítjük őket. Az ellenség az ilyen eszközöket arra használja, hogy elterelje figyelmünket” – jegyezete meg Jurij Ihnat ezredes, az ukrán légierő szóvivője.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb eseményei a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!