Változatlan Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontja – jelentette ki vasárnap Olaf Scholz német kancellár, egyúttal védelmébe vette az orosz vezetővel november 15-én folytatott telefonbeszélgetését.
Németország kancellárja a brazíliai G20-csúcsra indulva a berlini repülőtéren adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy fontos volt Oroszország elnökének tudtára adni, nem számíthat arra, hogy a Nyugat feladja a kijevi vezetés támogatását. A német kancellár, tekintettel Donald Trump győzelmére az amerikai elnökválasztáson, beszélt arról is, hogy nem lenne jó, ha Washington rendszeres kapcsolatban állna Putyinnal, európai vezetők pedig nem.
A beszélgetés ugyan nagyon részletekbe menő volt, de annak felismeréséhez járult hozzá, hogy vajmi kevés változott az orosz elnök háborúval kapcsolatos nézeteit illetően, és ez nem jó hír
– fogalmazott Olaf Scholz, hozzátéve, hogy az ukrán vezetés továbbra is számíthat Németország segítségére.
Mint mondta, továbbra is érvényes az az alapvetés, hogy Ukrajna nélkül nem születhet döntés Ukrajna jövőjét illetően. Kijelentette, hogy Németország továbbra is a kijevi kormányzat legnagyobb támogatója az EU-n belül. „Leszállítjuk, amit ígértünk” – fűzte hozzá a kancellár az MTI beszámolója szerint.
Oroszország erői az Ukrajna elleni nagyszabású dróntámadásokban termobárikus robbanófejjel ellátott drónok bevetésébe kezdtek, vegyítve az eszközöket fel nem fegyverzett „csalidrónokkal” – közölte szombati cikkében az Associated Press.
Információk szerint előbbieket egy orosz gyár állítja elő az Alabuga különleges gazdasági övezetben. A robbanófejek a környező levegő oxigénjét használják fel magas hőmérsékletű robbanás létrehozásához, súlyos sérüléseket – például tüdőkárosodást, szem- és agysérülést – okozva.
Az orosz dróngyártást ismerő forrás felfedte, hogy 2022 végén Oroszország kidolgozott egy csalistratégiát, Operation False Target néven.
A terv abból áll, hogy a fegyveres drónok mellett több tucat hamis eszközt indítanak, amik a radaron látványra megegyeznek a valós fenyegetésekkel.
Ez a taktika arra kényszeríti az ukrán erőket, hogy gyors döntéseket hozzanak arról, hogyan allokálják korlátozott erőforrásaikat az életek és a kritikus infrastruktúrák védelmére.
A lap forrására, az ukrán elektronikai szakértő Szerhij Beszkresztnovra hivatkozik, aki kijelentette, hogy az Ukrajnát célzó drónok több mint felét a csalidrónok teszik ki. A szakértő elmondta, hogy a termobárikus drónokat először nyáron telepítették. Becslései szerint jelenleg az Ukrajna elleni támadásokhoz használt összes drón 3-5 százalékát teszik ki. „Az ilyen típusú robbanófejek egy hatalmas épületet is lerombolhatnak, és nagyon hatásosak, ha Oroszország megtámadja az erőműveinket” – fogalmazott.
Az optikai trükkök miatt a radar nem tud különbséget tenni a szokásos támadódrónok, a termobárikus robbanófejeket szállító eszközök és a robbanófej nélküli, vagy csak térfigyelő kamerákkal felszerelt eszközök között.
Ennek eredményeként – bár ma már a csalieszközök teszik ki a drónraj többségét – Ukrajna nem engedheti meg magának, hogy bármit is átengedjen a légterén.
„Számunkra ez csak egy pont a radaron… Megvan a sebessége, az iránya és a magassága. Repülés közben nincs módunk a célpont egzakt azonosítására, ezért vagy elektronikus hadviseléssel kell megzavarnunk ezeket, vagy tűzerővel semlegesítjük őket. Az ellenség az ilyen eszközöket arra használja, hogy elterelje figyelmünket” – jegyezete meg Jurij Ihnat ezredes, az ukrán légierő szóvivője.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb eseményei a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!