A libanoni tűzszünet semmit nem old meg, csak elodázza a közel-keleti válságot

A megállapodás szerint a következő hatvan napon az izraeli hadsereg fokozatosan kivonul Dél-Libanonból, ahol a hivatalos libanoni hadsereg ötezer katonát állomásoztat a Litani folyótól délre fekvő térségben, és az izraeli határnál harminchárom helyen állásai lesznek, hogy ezzel megakadályozzák az Iránból támogatott Hezbollah ismételt térnyerését.

A Hezbollahnak a Litani vonalától északra kell visszahúzódnia, és katonai infrastruktúráját fel kell számolnia az izraeli határ közelében. Az Egyesült Államok a tűzszüneti egyezmény mellékletében garanciát vállalt arra, hogy Izraelnek jogában áll válaszolnia a tűzszünet minden megsértésére. A komplikált közvetítői folyamatban Izrael az Egyesült Államok diplomatáival tárgyalt, akik egyezségre jutottak a hivatalos libanoni hatóságokkal, amelyek végrehajtották az egyezkedést a Hezbollahhal, és kötelezettségeket vállaltak magukra nézve.

Ezrek indultak vissza autókkal Dél-Libanonba

Bár az izraeli hadsereg óvta a libanoniakat, hogy az ország déli részén elinduljanak otthonaikba, azonban a tűzszünet életbe lépését követően máris autók és motorok százai tartottak Dél-Libanonba a több hónapos harcok miatt kitelepített emberekkel. Egyes becslések szerint akár másfél millió libanoninak kellett elhagynia otthonát délen a harcok kiújulása óta.

Az utolsó háborús órákat mindkét fél kihasználta. Izrael – a harcok kezdete óta, közvetlenül az egyezmény aláírása előtt – a legsúlyosabb légicsapásokat mérte a libanoni fővárosra, Bejrútra, és az izraeli szárazföldi egységek is akkor érték el a Dél-Libanon északi határát jelző Litani folyót. A formálódó tűzszünet hírére a Hezbollah is már vasárnap nagyon sok, mintegy 250 lövedéket indított Izrael felé. Ez a támadás ugyanolyan nagy volumenű volt, mint amilyet Hasszán Naszrallah sejknek, a szervezet vezetőjének megölését követően, szeptember végén indítottak.

Az Izrael és a libanoni Hezbollah között létrejött tűzszünetet szerdán számos ország, köztük Irán, Kína, Törökország, Egyiptom és Jordánia is üdvözölte.

A Hamász méltányolja Libanon és a Hezbollah jogát, hogy olyan megállapodásra jusson, amely megvédi a libanoni népet, és reméljük, ez a megállapodás megnyitja az utat egy olyan megállapodás elérése előtt is, amely véget vet a népünk ellen folytatott népirtó háborúnak Gázában.

– mondta a Hamász egyik magasrangú tisztviselője a Reutersnek.

Mit mondanak a megállapodásról a szakértők?

Az Index kérdésére N. Rózsa Erzsébet úgy fogalmazott, hogy ez a tűzszünet nem oldja meg a közel-keleti válságot, inkább csak elfedi a gázai konfliktust, amely mostanában kissé kicsúszott a média fókuszából. Az NKE tanára szerint egyértelműen az USA-nak tett gesztusként értékelhető, hiszen Joe Biden ezzel nem béna kacsának tűnik elnöksége utolsó két hónapjában, hanem egy olyan politikusnak, akinek sikerült tető alá hoznia ezt a fegyvernyugvást.

Az izraeli kormányfő egyáltalán nem szeretne kétállami megoldást az izraeli–palesztin válság megoldásában, így Netanjahuék részéről a legkönnyebb volt békét kötni, amivel egyébként lehetővé teszik, hogy mintegy 80 ezer elmenekült lakos térhessen vissza Izrael északi részébe. A hivatalos tel-avivi magyarázat szerint ők csak a libanoni–izraeli határon lévő pufferzónát akarták megtisztítani a Hezbollah fegyvereseitől, viszont közben félig rommá lőtték Bejrútot, amely a déli határtól messze fekszik.

Benjamin Netanjahu és kormánya most már minden figyelmét Iránra tudja fordítani, valószínűleg folytatódnak is a célzott likvidálások. Persze azért az is beszédes, hogy a napokban a teheráni vezetés ismét megkereste a briteket, a franciákat és a németeket, hogy mi lenne, ha ismét tárgyalnának az atomalku megújításáról – mondta a Világgazdasági Intézet tanácsadója.

Kis-Benedek József a fegyverszünetről azt mondta, mindkét fél levegőhöz jut vele, viszont az elmúlt hetek harcaiban gyakorlatilag megsemmisült a Hezbollah dél-libanoni központja és infrastruktúrája. Ezzel együtt leromboltak jelentős, Libanont Szíriával összekötő utakat, hogy megakadályozzák az iráni fegyverek eljuttatását a terrorista szervezethez. A biztonságpolitikai szakértő szerint a megállapodás fontos eleme, hogy bár sokáig erőltette, végül a Hezbollah elengedte, hogy a tűzszünetet a gázai helyzet rendezésével   is összekapcsolják .

A fegyvernyugvás most lehetőséget adna Izraelnek, hogy nekimenjen Iránnak, azonban ezt az amerikaiak nem engedik, ezért a szakértő szerint is folytatják majd iráni célpontok és vezetők célzott támadását. 

Tárik Meszár is fügefalevélnek tartja a megállapodást, amely semmit nem old meg a közel-keleti válságból, csak elodázza azt. Egyértelműen a távozó amerikai elnök megítélésén javít és Izrael eddig megosztott figyelmét most egyértelműen Irán felé terelheti. Ezt erősíti egyébként az is, hogy az izraeliek elkezdték módszeresen támadni az Irán által pénzelt és működtetett síita iraki miliciák táborait. A dolgot annyira komolyan vették a fegyveres csoportok vezetői, hogy közülük jó néhányan már Oroszországba menekültek.

Védelmük érdekében Irán nem megy bele   nyílt konfrontációba  Izraellel. A teheráni vezetésnek azt is át kell gondolnia, hogy mi lesz a másik támogatott csoporttal, a Hezbollahhal, hiszen az utóbbi hetek izraeli csapásaiban harci képességeit gyakorlatilag elvesztette, katonai erejét felmorzsolták – tette hozzá a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.

(Borítókép: Emberek ünnepelnek Bejrútban, Libanonban 2024. november 27-én. Fotó: Thaier Al-Sudani / Reuters)