A dél-koreai elnök túlélte a bizalmatlansági szavazást, de jövője továbbra is bizonytalan

Jun Szogjol elnök szombaton túlélte a rövid ideig tartó hadiállapot kihirdetése miatti bizalmatlansági szavazást, de politikai jövője továbbra is bizonytalan, mivel egyre nagyobb nyomás nehezedik rá, már saját pártja is a lemondását követeli, valamint további vizsgálatok indulnak ellene − írta meg a Yonhap dél-koreai hírügynökség.

A nemzetgyűlés szavazott az ellenzék által benyújtott indítványról, amely az elnök ellen vádemelést javasolt a hadiállapotról szóló rendelete miatt, de a kormányzó Népi Erő Pártjának (PPP) szinte valamennyi törvényhozója bojkottálta a szavazást, annak ellenére, hogy a parlamenten kívül nagyszabású tüntetések zajlottak.

A szavazás eredménye órákkal az után született meg, hogy Jun Szogjol nyilvánosan bocsánatot kért a hadiállapot kihirdetéséért, mondván, hogy a kormánypártra bízza a hivatali idejével és az államügyek stabilizálásával kapcsolatos döntéseket.

A PPP törvényhozói többnyire a párt álláspontja mellé álltak, hogy elkerüljék a Pak Kunhje akkori elnök 2016-os felelősségre vonását követő válság megismétlődését, amely a konzervatív párt megosztottságához és a 2017-es előrehozott elnökválasztáson a liberálisok győzelméhez vezetett.

Az elnök keddi tette az utolsó csepp lehet a pohárban

Bár az elnök elkerülte a bukást, a hadiállapot kihirdetésére vonatkozó szerencsétlen döntése komoly kérdéseket vetett fel azzal kapcsolatban, hogy képes-e kormányozni ciklusának hátralévő felében.

Jun Szogjol jogi kockázatokkal és a hivatalából való kiszorítására irányuló újabb kísérletekkel néz szembe, mivel az ellenzéki Demokratikus Összefogás Pártja (DÖP) közölte,

Emellett szombaton több százezer ember gyűlt össze a nemzetgyűlés épülete előtt, és követelte leváltását.

Az ügyészek, a rendőrség és a kormánytisztviselők korrupcióját vizsgáló hivatal mind vizsgálatot indítottak Jun Szogjol és a hadiállapot bevezetéséhez kapcsolódó rendeletben részt vevő magas rangú tisztviselők ellen, többek között lázadás és hatalommal való visszaélés vádjával.

A DÖP vezetője, I Dzsemjong azzal vádolta az elnököt, hogy ő „a lázadás mögött álló lángelme”, és felszólította a hatóságokat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a gyors vizsgálat érdekében. A törvény szerint a lázadással kapcsolatos bűncselekmények kivételt képeznek az elnöki mentelmi jog alól.

Röviddel Jun Szogjol beszéde után Han Donghun, a PPP vezetője azt mondta, hogy elkerülhetetlenné vált az elnök lemondása, hozzátéve, hogy már nincs abban a helyzetben, hogy hatékonyan ellássa feladatait, ezért tárgyal Han Dokszu miniszterelnökkel.

Több javaslat átalakítaná az elnök jogköreit

Mivel a kísérlet kudarcot vallott, a kormánypárt várhatóan különböző intézkedéseket fontolgat majd a politikai helyzet stabilizálása érdekében, lazítva az elnök hatalmi befolyásán.

A PPP képviselői alkotmánymódosítást javasoltak Jun Szogjol elnöki ciklusának lerövidítésére és a miniszterelnök hatáskörének növelésére. Többen koalíciós kormány kinevezését szorgalmazták, ahol a kabinet posztjait a rivális pártok között osztanák el, ezzel biztosítva a politikai stabilitást és a parlament együttműködését.

A távol-keleti ország a belpolitikai gondjai mellett külpolitikai problémákkal is küzd, Észak-Korea csapatokat küldött az orosz–ukrán háborúba, ezért az Egyesült Államokkal való szövetség megerősítésén dolgozik. Emellett az instabilitás a gazdasági bizonytalanságot is növeli Dél-Koreában.

(Borítókép: A Jun Szogjol elleni parlamenti szavazás 2024. december 7-én. Fotó: Jeon Heon-Kyun / Reuters)