Közeleg a harmadik világháború, vagy talán már el is kezdődött, csak az emberiség még nem jött rá. Az ukrajnai háború, a közel-keletei konfliktus és a növekvő feszültségek Kelet-Ázsiában a globális konfliktus jelzése vagy annak első szakasza – írja a The Wall Street Journal (WSJ) az Unian beszámolója szerint.
Ez a globális konfrontáció korszaka. A most világszerte zajló erőszak egy dolgot bizonyít: többé már nincsenek olyan konfliktusok, amelyek különállóak, és külön kezelhetők. Egyetlen közös kísérlet van a nemzetközi rend lerombolására, és mindent meg kell tennünk, hogy ezt megakadályozzuk
– idézte a lap Jan Lipavsky cseh külügyminisztert, aki az észak-koreai csapatok orosz–ukrán frontra érkezését kommentálta.
A WSJ megjegyzi, hogy egy évtizeddel ezelőtt Oroszország és Kína az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval együtt szankciókat vezetett be Irán és Észak-Korea ellen. Ma azonban Oroszország, Kína, Irán és Észak-Korea egy autokratikus tengelyt alkotott, amely együtt dolgozik a nyugati világ ellen.
A lap szerzői 2014-et tartják ennek fordulópontjának, amikor mind a négy autokrata rezsim hirtelen minimális nyugati reakciót látott a Krím orosz annektálására és a Donbász egyes részeinek megszállására. Irán és Oroszország már 2015-ben elkezdte közösen megmenteni Bassár el-Aszad rezsimjét Szíriában.
Ukrajna 2022-es teljes körű orosz inváziója végül Moszkva, Teherán, Peking és Phenjan négyes szövetségét hozta létre, és Oroszország gazdasági vagy katonai segítséget kap a másik háromtól, hogy folytathassa Ukrajna elpusztítására irányuló erőfeszítéseit. A Nyugat pedig nem hajlandó meghiúsítani ezt az együttműködést, hanem tovább ösztönzi azt.
A nagyhatalmi rivalizálás felgyorsul, és megosztja a világot. Valószínűleg a harmadik világháború küszöbén állunk. Ott vannak az orosz–ukrán háború utóhatásai, a gázai háború, és Szíria csak egy újabb dominó. Nagyon óvatosnak kell lennünk, hogy ne legyen egy nagyobb dominó
– mondta Wang Huiyao közgazdász, a kínai kormány korábbi tanácsadója.
Ez azt jelzi, hogy a közelmúltban számos, a hidegháború alatt és azt követően is fennálló tabu megszűnt. Például egy „globális hatalom” területét most egy másik „globális hatalom” által biztosított rakétákkal támadják – írja a WSJ, utalva az amerikai ATACMS rakétákra, amelyekkel az ukrán hadsereg orosz területet támad.
Oroszország azonban 2022 óta aktívan és nagyon sikeresen folyamodik nukleáris zsaroláshoz, hogy megpróbálja megfélemlíteni az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy vonják vissza az Ukrajnának nyújtott támogatásukat. Emellett az orosz ügynökök erőszakos kampányt indítottak Európa-szerte, olyan mértékű támadást intézve a hadiipar és a kommunikációs hálózat ellen, amelyet a nyugati kormányok példátlannak neveznek.
James Risch republikánus szenátor megjegyzi, hogy a jelenlegi világhelyzetet még nem lehet világháborúnak nevezni, de elismeri, hogy már elkezdődött egy „proxyháború”, azaz egy „közvetítőkön” keresztül zajló háború.
Az ukrán védelmi hírszerzés (DIU) szombaton a közösségi oldalán arról számolt be, hogy Oroszország észak-koreai katonákat vetett be a Kurszki területen végrehajtott támadó műveletekben, különösen a kombinált, tengeri és légi egységek részeként, de azok baráti tüzet nyitottak, és megöltek nyolc csecsen katonát.
Ahogyan a jelentésben megjegyzik, az észak-koreai csapatok az ukrán védelmi erők sikeres támadása következtében több katonát vesztettek, többen meghaltak vagy súlyos sérüléseket szenvedtek. Ukrajna az észak-koreai csapatokat FPV (first-person view) drónok segítségével hatékonyan vette célba a Kurszki területen – írják.
December 14-én az orosz és észak-koreai személyzettel ellátott egységek becsült veszteségei mintegy 200 katonára rúgtak.
Az észak-koreai csapatok harctérre telepítése során a nyelvi akadály továbbra is jelentős problémája a parancsnokságnak és a koordinációnak. E probléma miatt észak-koreai katonák baráti tüzet nyitottak az úgynevezett Akhmat zászlóalj járműveire. Az eredmény nyolc halott kadirovita [Ramzan Kadirov csecsen vezér után gúnynévvel ellátott csecsen katona – a szerk.] volt
– áll az ukrán hírszerzés jelentésében. A jelentés szerint az Oroszország területén állomásozó észak-koreai katonák száma eléri a 11 ezret.
„Azokon a helyeken, ahol állomásoznak, az agresszor különleges kémelhárítási rendszert vezetett be: ahhoz, hogy beléphessenek azokra a területekre, ahol észak-koreai egységek tartózkodnak, az orosz katonákat és tiszteket az FSZB ellenőrzi, telefonjaikat és más eszközeiket lefoglalják” – közölte az ukrán hírszerző szolgálat.
Ahogyan arról az Index is beszámolt, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton kijelentette, már vannak bizonyítékok arról, hogy Oroszország megkezdte az Észak-Koreából átvezényelt katonák bevetését az ukrán erők elleni támadásokban.
„Az oroszok egyesített egységekbe vonják be, és a kurszki térségben folytatott hadműveletekben használják őket. Eddig csak ott, de vannak információink arról, hogy a frontvonal más részein is bevethetik őket” – fogalmazott Ukrajna államfője.
A Kadirov család a második csecsen háború után került előnyös pozícióba. 1990-ben az akkori csecsen vezér, Ahmat Kadirov háborút vívott Oroszország ellen, ahol fia, Ramzan és harcostársai különösen brutálisak voltak. Kadirovék aztán a 2000-es évek környékén megegyeztek az ország új elnökével, Vlagyimir Putyinnal, cserébe megkapták Csecsenföldet. Arról, hogy milyen kapcsolat van a csecsen vezér és Oroszország elnöke között, itt írtunk részletesen.
Alekszej Csepa, az orosz Állami Duma nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottságának első elnökhelyettese szerint az Ukrán Fegyveres Erők nem tartanak ki a nyárig – adta hírül a KárpátHír.
Elaine McCusker, a Pentagon volt helyettes vezetője korábban azt mondta, a Kijevnek nyújtott amerikai támogatás nélkül az ukrajnai konfliktus 2026 végére fejeződik be.
Csepa azonban ezzel nem értett egyet, mert szerinte sokkal hamarabb véget ér a háború.
Azt látjuk, hogy egyre több új lépést tesznek, amelyek a NATO szerint késleltethetik a konfliktus végét, de súlyos veszteségek vannak. Semmiféle pénz, semmiféle fegyverszállítás nem tudja helyreállítani az emberi veszteségeket. A mozgósítás, amely szükséges volt Ukrajna harcképességének fenntartásához, nem sikerült, és ma már egyre kevesebb szakember van az hadseregben, aki képes dolgozni az új felszerelésekkel, amelyeket szállítanak
– mondta Alekszej Csepa.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!