Az ukrán hatóságok elhalasztották az Egyesült Államokkal a ritkaföldfémásványok feldolgozásáról és kitermeléséről szóló megállapodás aláírását, hogy a megválasztott amerikai elnök, Donald Trump hivatalba lépésekor magáénak tudhassa az üzletet – jelentette a The New York Times december 14-én a tárgyalások mindkét oldalán részt vevő tisztviselőkre hivatkozva.
Donald Trump 2025. január 20-án kezdi meg második elnöki ciklusát. A leendő amerikai államfő már korábban ígéretet tett arra, hogy választási győzelme esetén gyorsan véget vet Oroszország Ukrajna elleni háborújának, azonban Kijevben jelentős félelmet keltett, hogy Washington akár meg is vonhatja a katonai támogatást a visszatérésével.
Információk szerint az ukrán kormány a beiktatás előtt Trump támogatásának megszerzése érdekében a leendő elnök egójára és üzletemberként szerzett hírnevére apellál. Az egyik próbálkozás egy jelentős, ásványi anyagokkal kapcsolatos üzlet elhalasztására irányul.
Ukrajna, amelynek területén kritikus ásványkincsek, köztük kobalt, grafit és lítium jelentős lelőhelyei találhatók, azt tervezte, hogy Joe Biden amerikai elnökkel írja alá a szerződést. Lindsey Graham és Richard Blumenthal amerikai szenátorok kijevi látogatásuk után jelentették be a még 2024 augusztusára tervezett üzletet. Az ukrán hatóságok ezután kétszer is elhalasztották a megállapodás aláírását, így a késedelmek lehetőséget kínálnak a Trump-kormányzatnak, hogy hivatali idejének kezdetén korai győzelmet arasson.
„Ez a háború a pénzről szól” – fogalmazott egy interjúban Lindsey Graham republikánus szenátor novemberben.
„Donald Trump tehát egyezséget fog kötni, hogy visszakapjuk a pénzünket, hogy ritkaföldfémásványokkal gazdagodjunk. Egy jó üzlet Ukrajnának és nekünk, és békét fog hozni” – tette hozzá az amerikai politikus.
Donald Trump már többször bírálta a Biden-kormányzat által Ukrajnának nyújtott támogatás mértékét, és jelezte, hogy Kijevnek fel kell készülnie a támogatás csökkentésére, amint az ő hivatali ideje megkezdődik. A Time magazinnak adott interjújában azonban a megválasztott elnök kijelentette, hogy nem fogja „magára hagyni” Ukrajnát.
Megállapodást akarok elérni, és az egyetlen módja annak, hogy megállapodásra jussunk, az, hogy nem hagyjuk cserben Ukrajnát
– mondta az Egyesült Államok leendő államfője.
Az ukrán védelmi hírszerzés (DIU) szombaton a közösségi oldalán arról számolt be, hogy Oroszország észak-koreai katonákat vetett be a Kurszki területen végrehajtott támadó műveletekben, különösen a kombinált, tengeri és légi egységek részeként, de azok baráti tüzet nyitottak, és megöltek nyolc csecsen katonát.
Ahogyan a jelentésben megjegyzik, az észak-koreai csapatok az ukrán védelmi erők sikeres támadása következtében több katonát vesztettek, többen meghaltak vagy súlyos sérüléseket szenvedtek. Ukrajna az észak-koreai csapatokat FPV (first-person view) drónok segítségével hatékonyan vette célba a Kurszki területen – írják.
December 14-én az orosz és észak-koreai személyzettel ellátott egységek becsült veszteségei mintegy 200 katonára rúgtak.
Az észak-koreai csapatok harctérre telepítése során a nyelvi akadály továbbra is jelentős problémája a parancsnokságnak és a koordinációnak. E probléma miatt észak-koreai katonák baráti tüzet nyitottak az úgynevezett Akhmat zászlóalj járműveire. Az eredmény nyolc halott kadirovita [Ramzan Kadirov csecsen vezér után gúnynévvel ellátott csecsen katona – a szerk.] volt
– áll az ukrán hírszerzés jelentésében. A jelentés szerint az Oroszország területén állomásozó észak-koreai katonák száma eléri a 11 ezret.
„Azokon a helyeken, ahol állomásoznak, az agresszor különleges kémelhárítási rendszert vezetett be: ahhoz, hogy beléphessenek azokra a területekre, ahol észak-koreai egységek tartózkodnak, az orosz katonákat és tiszteket az FSZB ellenőrzi, telefonjaikat és más eszközeiket lefoglalják” – közölte az ukrán hírszerző szolgálat.
Ahogyan arról az Index is beszámolt, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton kijelentette, már vannak bizonyítékok arról, hogy Oroszország megkezdte az Észak-Koreából átvezényelt katonák bevetését az ukrán erők elleni támadásokban.
„Az oroszok egyesített egységekbe vonják be, és a kurszki térségben folytatott hadműveletekben használják őket. Eddig csak ott, de vannak információink arról, hogy a frontvonal más részein is bevethetik őket” – fogalmazott Ukrajna államfője.
A Kadirov család a második csecsen háború után került előnyös pozícióba. 1990-ben az akkori csecsen vezér, Ahmat Kadirov háborút vívott Oroszország ellen, ahol fia, Ramzan és harcostársai különösen brutálisak voltak. Kadirovék aztán a 2000-es évek környékén megegyeztek az ország új elnökével, Vlagyimir Putyinnal, cserébe megkapták Csecsenföldet. Arról, hogy milyen kapcsolat van a csecsen vezér és Oroszország elnöke között, itt írtunk részletesen.
Alekszej Csepa, az orosz Állami Duma nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottságának első elnökhelyettese szerint az Ukrán Fegyveres Erők nem tartanak ki a nyárig – adta hírül a KárpátHír.
Elaine McCusker, a Pentagon volt helyettes vezetője korábban azt mondta, a Kijevnek nyújtott amerikai támogatás nélkül az ukrajnai konfliktus 2026 végére fejeződik be.
Csepa azonban ezzel nem értett egyet, mert szerinte sokkal hamarabb véget ér a háború.
Azt látjuk, hogy egyre több új lépést tesznek, amelyek a NATO szerint késleltethetik a konfliktus végét, de súlyos veszteségek vannak. Semmiféle pénz, semmiféle fegyverszállítás nem tudja helyreállítani az emberi veszteségeket. A mozgósítás, amely szükséges volt Ukrajna harcképességének fenntartásához, nem sikerült, és ma már egyre kevesebb szakember van az hadseregben, aki képes dolgozni az új felszerelésekkel, amelyeket szállítanak
– mondta Alekszej Csepa.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!