Szíriaiak tömegei igyekeztek a létesítményekhez, hogy megkeressék szeretteiket, akik a 13 éves polgárháború alatt eltűntek a börtönrendszerben. Nincs hírhedtebb börtön, mint a fővárostól, Damaszkusztól északra fekvő Sednaya.

A Sednaya már a polgárháború előtt is hírhedt volt a széles körben alkalmazott kínzásokról és bántalmazásokról. A konfliktus alatt azonban valóban a romlottság és az erőszak példájává vált, ahol a legszörnyűbb atrocitásokat követték el Bassár el-Aszad elnöksége idején.

Emberi jogi csoportok szerint több tízezer embert tartottak fogva a Sednayában. Megkínozták, megverték őket, és nem kaptak élelmet, vizet és gyógyszereket. Koncepciós pereket követően tömeges akasztásokat rendeztek. Az egyik csoport becslése szerint több mint 30 ezer fogvatartottat öltek meg csak ebben a börtönben. A legtöbb esetben a családtagok nem kaptak tájékoztatást a foglyok sorsáról.

Kiket tartottak fogva a Sednayában?

A Damaszkusztól északra, egy dombon 1987-ben épült katonai börtönben politikai foglyok raboskodtak. Amint arról a The New York Times beszámolt, ez volt a leghírhedtebb börtön a brutális rendszerben. Az Amnesty International a Sednayát csak „emberi mészárszékként” jellemezte. A foglyokat képviselő csoport jelentése szerint a börtönt több száz őr, valamint katona védte, és aknamezők gyűrűje vette körül.

Még 2007-es becslések szerint a létesítményben 1500 embert tartottak fogva, de az Amnesty International 2017-es jelentése szerint a szíriai polgárháború kitörése után ez a létszám a 20 ezret is elérhette.

A börtön története

A polgárháború kitörése előtt a Sednaya foglyainak többsége iszlamista volt, akiket a szíriai kormány arra bátorított, hogy csatlakozzanak az Al-Kaida egyik szárnyához, amely Irakban harcolt az Egyesült Államok ellen. Miután hazatértek, Aszad börtönbe záratta őket, hogy megakadályozza, hogy veszélyeztessék az uralmát.

Amikor 2011 elején elszaporodtak a kormányellenes tüntetések, a kormány számos dzsihadistát szabadon engedett, és többek között tüntetőket, aktivistákat és újságírókat ezreit kezdte bebörtönözni.

Brutális körülmények

Az Amnesty International jelentése és az ENSZ vizsgálata megállapította, hogy a szíriai hatóságok szándékosan gyilkolták meg a fogvatartottakat, miután brutálisan megkínozták őket. Az ENSZ nyomozói megállapították, hogy

A fogvatartottakat szexuálisan is bántalmazták. Arra kényszerítették őket, hogy verjék, megerőszakolják vagy akár megöljék egymást – állítják jogvédő csoportok és a The New York Times. 2017-ben az Egyesült Államok azzal vádolta meg a szíriai kormányt, hogy egy krematóriumot működtetett, hogy leplezze a tömeggyilkosságokat.

Azon kevesek, akiket – leginkább családi kapcsolatok vagy kenőpénzek révén – szabadon engedtek, arról számoltak be, hogy a fogvatartottak gyakran elfertőződő sebek miatt haltak meg a túlzsúfolt cellákban. Csak másodperceket kaptak arra, hogy a mellékhelyiségeket használják, így gyakran arra kényszerültek, hogy a cellákban könnyítsenek magukon.

A rendszer számos börtönében hasonlóak voltak a körülmények, azonban a Sednayjában a volt rabok szerint a bánásmód különösen szadista lehetett.

A foglyok még kínzás közben sem nézhettek az őrökre, nem beszélhettek, és nem csaphattak zajt. Büntetésként megvonták tőlük a vizet, vagy arra kényszeríthették őket, hogy meztelenül, takaró nélkül aludjanak a fagyos hidegben.

Hihetetlenül kemény napirend

Az Amnesty jelentésében idézett korábbi tisztviselők szerint a Sednayában fogvatartottakat azért kínozták, hogy vallomást csikarjanak ki belőlük. Ezután katonai bíróságra vitték, és két-három percig tartó tárgyalásokon elítélték őket.

A jelentés szerint az őrök minden héten, de gyakran hetente kétszer is, akár 50 fős csoportokat rángattak ki a cellákból, és közölték velük, hogy civil börtönökbe szállítják őket. Ehelyett bekötötték a szemüket, súlyosan megverték őket a börtön alagsorában, majd éjszaka felakasztották őket – áll a jelentésben.

Az Amnesty szerint 2011 és 2015 között 5–13 ezer embert, – többségében civileket – végeztek ki ilyen módon. A csoportnak nem volt közvetlen bizonyítéka a 2015 utáni állapotokról, de mivel a fogvatartottakat még mindig a Sednayába szállították, és továbbra is tartottak kirakatpereket, valószínű, hogy a kivégzések ezután is folytatódtak.

Mi történik most a börtönben?

Fadel Abdul Ghani, a Szíriai Hálózat az Emberi Jogokért nevű szervezet igazgatója szerint vasárnap mintegy 2000 fogoly szabadult ki Sednayából. Azonban a többi, mintegy 11 ezer rabot, akiket szerinte a kormány megdöntésekor tartottak ott fogva, sehol sem találták. Ghani arról beszélt, hogy valószínűleg megölték őket.

Örülünk a város elfoglalásának. De az igazi győzelem az lesz, amikor megtalálom a családomat

– mondta az egyik lázadó harcos, Mohammad Bakir. Azóta nem hallott édesanyjáról, testvéréről és unokatestvéréről, hogy 2012-ben eltűntek, miután részt vettek egy kormányellenes tüntetésen.

(Borítókép: Egy megrongált jármű látható a Sednaya börtön bejáratánál, ahol állítólag több ezer embert tartott fogva és kínzott meg az Aszad-rezsim az elmúlt évtizedben, 2024. december 13-án. Fotó: Chris McGrath / Getty Images)