Szíriára figyel a világ diplomáciája, nagyhatalmi harcok színtere lett a közel-keleti ország

Miközben feltételezések szerint az Egyesült Államok mintegy 900 katonát vonultat fel Szíriában, főként annak északkeleti részén, Oroszország – bár két legfőbb szíriai katonai támaszpontját, a tartuszi kikötőt és a hmejmimi légibázist egyelőre nem hagyja el – fokozatosan kivonul a közel-keleti ország északi területeiről. Irán és Oroszország több mint egy évtizede támogatja az Aszad-rezsimet, míg Törökország és az Egyesült Államok a kormány ellenőrzésén kívül eső területeken állomásoztatja csapatait, helyi meghatalmazottakat támogatva.

A Fehér Ház amerikai kongresszusnak írt levelében kijelentette, hogy „az Egyesült Államok fegyveres erőinek jelenléte továbbra is a stratégiailag fontos helyeken marad Szíriában, hogy a helyi, ellenőrzött szárazföldi erőkkel együttműködve hadműveleteket hajtsanak végre a Szíriából kiinduló folyamatos terrorfenyegetések kezelésére”.

A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsa közölte, hogy az Abu Mohammad al-Dzsuláni vezette Hajat Tahrír as-Sam (HTS) iszlamista szervezet és a Törökország által támogatott szíriai nemzeti hadsereg frakcióinak koalíciója gyorsan átvette az irányítást nagy területek felett, azonban hangsúlyozták, hogy az Egyesült Államoknak – amely a jelentések szerint korábban felfegyverzett és kiképzett szíriai lázadókat – „nincs köze ehhez az offenzívához”.

Az Egyesült Államok partnereivel és szövetségeseivel együtt az eszkaláció enyhítését, a civilek és a kisebbségi csoportok védelmét, valamint egy olyan komoly és hiteles politikai folyamatot sürget, amely egyszer és mindenkorra véget vethet ennek a polgárháborúnak a 2254-es ENSZ BT-határozattal összhangban álló politikai rendezés révén

– fogalmazott Sean Savett, a nemzetbiztonsági tanács szóvivője a The Intercept beszámolója szerint. „Továbbra is teljes mértékben védjük az amerikai személyzetet és az amerikai katonai pozíciókat, amelyek továbbra is elengedhetetlenek ahhoz, hogy az ISIS soha többé ne tudjon feltámadni Szíriában” – tették hozzá.

Egyes elemzők szerint azonban ennél többről van szó, a híradásokra és a közösségi médiában közzétett videókra hivatkozva arról beszélnek, hogy az amerikai légicsapások által támogatott lázadók most a szíriai kormányerők ellen harcolhatnak a kiújult keleti harcok részeként.

Ahogyan arról az Index is beszámolt, Antony Blinken amerikai külügyminiszter elmondta, hogy az Egyesült Államok közvetlen kapcsolatot létesített a szíriai HTS milíciával, amelyet továbbra is terrorszervezetként tartanak nyilván. A tárcavezető az Európai Unió, Törökország és számos arab ország képviselőjével tárgyalt Szíria jövőjéről Jordániában, azonban a találkozón Szíriát senki sem képviselte. Az arab országok aggódnak, nehogy egy „új Líbia” jöjjön létre Szíriában, miközben Izrael újabb légicsapásokat mért a közel-keleti államra.

Nagy-Britannia és az Európai Unió is nyit az új vezetés felé

David Lammy brit külügyminiszter vasárnap jelentette be, hogy London is diplomáciai érintkezésben áll az Aszad-rezsimet megbuktató szíriai lázadócsoporttal. Hangsúlyozta, hogy a HTS továbbra is a brit kormány tiltólistáján szerepel, de ez nem zárja ki, hogy London diplomáciai érintkezésbe lépjen a szerveződéssel, és ez meg is történt. A brit külügyi tárca vezetője kijelentette, hogy Nagy-Britannia reprezentatív, nem kirekesztő jellegű kormány létrejöttét szeretné Szíriában, mindemellett a szíriai vegyifegyver-készleteket is biztonságban akarja tudni, és biztosítani kívánja, hogy ezeket a fegyvereket senki ne vethesse be.

Kaja Kallas, az Európai Unió diplomáciai vezetője hétfőn az unió országainak külügyminisztereinek találkozója előtt elárulta, hogy az EU diplomáciai képviselete Damaszkuszba látogat, hogy kapcsolatot létesítsen Szíria új vezetésével. Szerinte az elkövetkező hetek, hónapok megmutatják, hogy jó irányba haladnak-e Szíriában a hatalomra került csoportok. Amennyiben igen, akkor készen állnak a további lépésekről szóló egyeztetésekre is.

Oroszország fokozatosan kivonul Szíriából

Oroszország a csapatok kivonását elsősorban az észak-szíriai frontvonalakból, valamint az Alavita-hegységben található állásaiból kezdte kivonni, azonban a két fő bázison tartózkodó erők a helyükön maradnak. A The Financial Times vasárnapi jelentése szerint Oroszország az elmúlt napokban legalább 400 katonát evakuált a damaszkuszi térségből, valamint csaknem száz katonai járműből álló oszlop hagyhatta el a szír főváros területét, köztük páncélozott járművek, traktorok, üzemanyagtartály-kocsik, valamint mobil egészségügyi egységek.

A TASZSZ orosz állami hírügynökség hétfőn arról írt, hogy Oroszország külügyminisztériuma elrendelte az orosz, valamint a belorusz, az észak-koreai és az abháziai külképviseleti személyzet egy részének evakuálását a városból, azonban hangsúlyozták, hogy Alekszandr Efimov szíriai orosz nagykövet Damaszkuszban marad, valamint az orosz nagykövetség munkája folytatódik.

Bassár el-Aszad rezsimjének bukását követően Szíriában az orosz külügyminisztérium kijelentette, hogy Moszkva közvetlen kapcsolatot létesített a Hajat Tahrír as-Sam (HTS) iszlamista szervezettel, információk szerint orosz diplomaták találkoztak is a csoport képviselőivel, hogy megvitassák a nagykövetség és a szíriai orosz állampolgárok biztonságát. A Bloomberg meg nem nevezett forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Oroszország közel áll ahhoz, hogy megállapodjon az új szíriai hatóságokkal, hogy megtartsa két katonai bázisát az országban.

Izrael megkétszerezi a Golán-fennsíkon élők számát

Az izraeli kormány vasárnap jóváhagyta a Golán-fennsíkon lévő izraeli települések bővítésének tervét, amelynek célja a Golán-fennsíkon élő izraeli lakosság megduplázása.

A Golán-fennsík megerősítése Izraelt erősíti, és ez jelenleg különösen fontos. Továbbra is ragaszkodunk hozzá, hogy felvirágoztassuk és megtelepedjünk rajta

– közölte Benjamin Netanjahu miniszterelnök a döntésről.

Jelenleg mintegy ötvenezren élnek a fennsík Szíriától 1967-ben elfoglalt nyugati felén, a lakosság közel fele négy drúz faluban található. Bassár al-Aszad bukása után Izrael elfoglalta a demarkációs vonalon kialakított ütközőzóna térségét, amely az 1974-es tűzszüneti megállapodás értelmében az ENSZ felügyelete alatt állt. A mintegy hatvan kilométer hosszú és huszonöt kilométer széles terület stratégiai jelentőségű, mert elfoglalásáig, 1967-ig erről a magasabban fekvő vidékről rendszeresen lőtték a szíriai erők az alacsonyabban fekvő izraeli falvakat, kibucokat és mosávokat.

(Borítókép: Az amerikai hadsereg katonái egy helikopterre szállnak 2021. május 25-én a török határ közelében, Északkelet-Szíriában. Fotó: John Moore / Getty Images)