A kormány azt ígérte, az EU élén ismét naggyá teszi Európát – de sikerült?

Idén nyáron teljesen eltérő helyzetben vette át Magyarország a soros elnöki tisztet Belgiumtól, mint 2011-ben. Míg 13 évvel ezelőtt hazánk egy jogalkotási ciklus közepén töltötte be a tagállamok között fél évente, rotációs elven változó elnökséget, addig idén az európai parlamenti választások után egy átmeneti időszakban, ráadásul egy teljesen eltérő geopolitikai helyzetben, jóval összetettebb problémákkal, ahol aztán csak december elején állt fel az új Európai Bizottság.

Emiatt a lehetőségek és a soros elnökként megörökölt jogalkotási dossziék is más jellegűek voltak, de Ódor Bálint, Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletének nagykövete szerint az ország egy sikeres elnökséget zár le december 31-én, és adja tovább a posztot Lengyelországnak.

Egy nehéz geopolitikai helyzetben vettük át és vittük végig a soros elnökséget, de fontos stratégiai politikai vitákat tudtunk konszenzussal, eredménnyel lezárni, több mint 50 tanácsi következtetés elfogadásával, a versenyképesség területétől kezdve a bel- és igazságügyi együttműködésen keresztül a közös agrárpolitikáig

– fogalmazott Ódor. A nagykövet szerint nehezítő körülmény volt a közvetlen környezetünkben folyó háborúk, miközben a migrációs kihívás, illetve az Európai Unió versenyképessége is olyan összetettebb problémák, amelyek komplexebb válaszokat igényelnek, ráadásul ezekben a témákban a tagállamok között korábban nem volt egyetértés sem.

A nagykövet szerint ezen időszak alatt Magyarország végig őszinte közvetítő szerepet töltött be az unió élén, és sikerült a minősített többség helyett olykor egy ennél is szélesebb támogatottságú álláspontot elfogadtatni a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsa (röviden: tanács) élén, ráadásul – mint arra a nagykövet felhívta a figyelmet – sokszor régóta konfliktusos, vagy akár megrekedt témákban.

Nem törte ketté a magyar soros elnökséget Orbán Viktor békemissziója

Magyarország július 1-jén Belgiumtól vette át a soros elnökséget, 2025. január 1-jén pedig Lengyelországnak adja tovább a stafétát a tanács elnökeként. A magyar kormány az unió élére hét fő prioritást jelölt meg – egy új versenyképességi megállapodás megkötése mellett többek között az európai védelmi ipar megerősítését, de a prioritások között volt a migráció kezelése is, ahogy a bővítéspolitika felgyorsítását is célul tűzte ki a magyar kormány.

Nagyon fontos célokat határoztunk meg, olyanokat, amelyek válaszolnak az uniót érintő kihívásokra, és a problémákra valós megoldásokat kínálnak

– véli Ódor, aki szerint ezt az elnökség során a tagállamok is visszaigazolták, és úgy látja, Magyarország teljesítette is ambiciózus céljait.

Pedig nem indult könnyű helyzetben a magyar soros elnökség. Az elnökséget megelőzően az Európai Parlament több képviselője azt szerette volna elérni, hogy a tagállamok halasszák el a magyar soros elnökséget. Ezen hangok Orbán Viktor magyar miniszterelnök békemissziónak nevezett moszkvai, valamint pekingi diplomáciai útjai után ismét felerősödtek.

A tagállamok, valamint az uniós intézmények vezetői elítélték a magyar kormányfő ilyen utazásait. Több tagállam válaszul bejelentette, hogy a magyar soros elnökség által Budapestre szervezett eseményeken nem miniszteri, hanem annál alacsonyabb szinten képviseltetik magukat, ahogy az Európai Bizottság biztosai sem mindig vettek részt azokon – a soros elnökségekre jellemző kihelyezett Külügyi Tanács informális találkozója Budapesten végül meg sem valósult, ellenkezésül Josep Borrell, az EU akkori külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azt Brüsszelben rendezte meg.

Sajtóhírek szerint emiatt az Európai Bizottság és más tagállamok is kritikusan viszonyultak a magyar soros elnökséghez, ugyanakkor a brüsszeli magyar állandó képviselet vezetője a soros elnökség fél éve alatt ezt kevésbé tapasztalta.

Számunkra az volt fontos, hogy végrehajtsuk az elnökségi programunkat, és őszinte közvetítőként működtessük az elnökséget, és azt gondolom, hogy ennek teljes mértékben megfeleltünk. Én magam konstruktív együttműködést érzékeltem végig az Európai Bizottságtól

– fogalmazott Ódor, aki a tanácsban és részben a másik jogalkotó intézményben, az Európai Parlamentben is konstruktív hozzáállást tapasztalt.

Arra a kérdésünkre, hogy szerinte a magyar soros elnökséggel szemben nagyobb elvárásokat állítottak volna, amiért a magyar kormány és az uniós intézmények között az elmúlt időszakban konfliktusos volt a kapcsolat, Ódor diplomatikusan arról beszélt, hogy minden soros elnökséggel szemben nagyok az elvárások, és ha Magyarországgal szemben valóban magasabb elvárásokat fogalmaztak meg, az elnökségi stáb munkájának nem ez volt a fontos.

Az igaz, hogy egy elnökségnek általában félmaratont kell teljesíteni, ez viszont a mi esetünkben inkább egy maraton volt, de én nem a velünk szemben vélt elvárásokkal foglalkoztam, hanem azzal, hogy mi az, amit el tudunk érni az adott helyzetben. Az elnökségi stábnak az volt a célja, hogy megtaláljuk a módját annak, hogyan tudjuk napi szinten megvalósítani azokat a célokat, amelyeket az elnökségi prioritásokban meghatároztunk. Azt gondolom, hogy ebből a szempontból sikeresek voltunk, a kitűzött célokat teljesítettük

– mondta Ódor, aki szerint nem is az elvárásokat, hanem az eredményeket érdemesebb vizsgálni.

Fordulatok a versenyképességben, a migrációban és a bővítéspolitikában

Ódor szerint ugyan volt egy rövidebb időszak, amikor az intézményi átmenet miatt fennállt egy olyan sajátos helyzet, hogy a kimenő bizottság új ügyekkel már nem foglalkozott, míg az új biztosi testület még nem állt fel, ahogy a választások után az Európai Parlamenttel is csak október végén kezdődtek meg az ún. trialógustárgyalások, ám mindezek ellenére Magyarország ekkor is aktív szerepet töltött be a tanács élén.

A tanácson belüli munka és tárgyalások nem álltak meg, több fontos jogalkotási dossziéban is sikerült kialakítani a tagállamok közötti közös tanácsi álláspontot.

Mint átmeneti elnökség arra törekedtünk, hogy ahol csak tudunk, lépjünk előre az Európai Parlamenttel, valamint a tanácsban azokban a dossziékban, amelyeket a korábbi elnökségek nem zártak le, sikerüljön áttörést elérni, és megoldásig elvinni az adott ügyet

– összegezte az első hónapokat Ódor. Ennek során sikerült például a már két éve tárgyalt ViDA-csomagot (VAT in the Digital Age, azaz áfa a digitális korban) elfogadni a Gazdasági és Pénzügyi Tanácsban (Ecofin), de az európai védelmi ipar megerősítését célzó EDIP (Európai Védelmi Ipari Program) csomagban is sikerült áttörést elérni – igaz, ezekben végül tanácsi álláspontig a tagállamok nem jutottak el, de Ódor szerint nagyon közel kerültek a lezáráshoz, amely így végül a magyart követő lengyel soros elnökségre marad.

Ódor szerint több jelentős dossziéban – például a gyógyszerészeti vagy a szabadalmi csomag esetén – ugyan nem zárták le a tárgyalásokat, de érdemi előrelépést értek el a nehéz fejezetek kapcsán.

„A versenyképesség átfogó horizontális célkitűzés. Itt elértük azt, amit szerettünk volna. Egy fordulatot, hogy komolyabb figyelem irányuljon az unió versenyképessé tételére” – emelte ki Ódor, aki szerint önmagáért beszél, hogy a tagállamok vezetői, valamint az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen épp Budapesten, az informális EU-csúcson állapodtak meg a versenyképesség kapcsán egy paktumról, amely e tekintetben feladatokat határoz meg, és konkrét lépésekre tesz javaslatot a jövőben.

Másik nagy eredményként a nagykövet a migrációt nevezte meg, amiben szerinte – csakúgy, mint a versenyképességnél – szintén fordulat állt be. Az Európában 2015 óta változó intenzitással jelen lévő illegális migráció politikailag kényes és megosztó ügy, amelyben eddig a tagállamok álláspontjai távol álltak egymástól.

Ódor szerint a migráció kapcsán egy nagyon intenzív előkészítő munkát követően, az októberi EU-csúcson a tagállamok állam- és kormányfői egy új megközelítésben állapodtak meg: a belső helyett a külső dimenzió került előtérbe, azaz a hangsúly afelé mozdult el, hogy miként lehetne innovatív eszközöket alkalmazni a migrációs politika és a menekültügy területén, csökkenteni az Európába irányuló illegális bevándorlást, emellett pedig a visszaküldésekkel is elkezdtek foglalkozni uniós szinten.

A nagykövet szerint a migrációban bekövetkező változás egy olyan fordulat, amely a következő években is folytatódhat, és a tagállamoknak most sikerült egy olyan irányba elmozdulni, ami közelebb áll a magyar kormány álláspontjához.

A bővítés kapcsán Ódor arról beszélt, hogy egy megrekedt folyamatnak kellett újra lendületet adni. Miközben Ukrajna és Moldova kapcsán már tavaly úgy döntöttek a tagállamok, hogy megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat, a Nyugat-Balkán kapcsán már rég volt előrelépés.

A nyugat-balkáni bővítési tárgyalások újraélesztése egy nagyon nagy eredmény. Fontos volt számunkra, hogy a térségnek az integrációs és csatlakozási folyamatát felgyorsítsuk. Ebben nem csak néhány ország esetében, hanem szerintem az egész régió vonatkozásában konkrét áttörést értünk el

– fogalmazott Ódor, aki konkrét példaként felsorolta, hogy három év után sikerült megnyitni Albániával az első tárgyalási klasztert, amelyet decemberben még egy klaszternyitás követett, míg Montenegró kapcsán már nem fejezetek és klaszterek megnyitására, hanem három fejezet lezárása került sor. Szerbia esetében három év stagnálást követően a magyar elnökségnek sikerült elérnie az első lépést a harmadik klaszter megnyitásához.

valamint kézzelfogható, hiszen a két ország január 1-jén teljes jogú taggá válik az övezetben. A két ország már tizenhárom éve próbál tagjává válni az Európai Unióban a szabad mozgást biztosító egyezménynek, és szerinte nagy eredmény, hogy a magyar soros elnökségnek végül sikerült az évek óta holtponton lévő ügyet lezárni.

Összesen kilenc jogalkotási dossziét fejeztek be a soros elnökség alatt

Ódor Bálint a soros elnökség kezdetén az Indexnek arról beszélt, Magyarország 120 megkezdett jogalkotási folyamatot örökölt az előző soros elnököktől, amikből 30–35 esetén megkezdhetik a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel, vagy pedig a tagállamok között sikerülhet kialakítani a közös álláspontot.

Ettől a magyar soros elnökség végül elmaradt: mint azt Ódor elárulta, a tanácson belül 19 jogalkotási javaslatban sikerült közös tanácsi álláspontot kialakítani, míg az Európai Parlamenttel folytatott intézményközi tárgyalások során a rendelkezésre álló csupán másfél hónap alatt összesen 17 ügyben kezdték el az ún. trialógusokat az Európai Parlamenttel, és ezek közül 9 ügyet sikerült is lezárni.

A lezárt dossziék között az első az Európai Unió 2025. évi költségvetése volt, de sikerült megegyezni az Ukrajnának szánt új hitelkonstrukcióban, a RESTORE rendeletben – amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok a kohéziós alapokat természeti katasztrófák által előidézett károk kezelésére könnyebben felhasználhassák –, valamint például a referenciamutatókról (benchmarking) és a jelentéstételi kötelezettségekről szóló rendeletben is sikerült megállapodni, amelyek a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentését célozzák.

Ódor elégedett a soros elnökség eredményéveivel, és szerinte egy sikeres elnökséget zárnak majd le, ami során több mint 1200 munkacsoportot hoztak létre, és 50 nagyköveti ülést rendeztek.

Azt gondolom, hogy sikerült őszinte közvetítőként végigvinnünk a magyar elnökséget. Odafigyeltünk minden tagállam érzékenységére, ezeket figyelembe vettük, és megpróbáltunk olyan megoldásokat kialakítani, amelyek nemcsak egy minősített többséget tudnak maguk mögött bírni, hanem szélesebb támogatottságot is

– összegezte Ódor Bálint, Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletének nagykövete.

(Borítókép: Ódor Bálint Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletének vezetője beszédet mond a Magyar Nemzeti Bank kortárs gyűjteményéből válogatott kiállítás megnyitóján az Európai Parlament épületében, Brüsszelben 2024. október 3-án. Fotó: Bodnár Boglárka / MTI)