Hatalmas válság van kibontakozóban Európa szomszédságában
További Külföld cikkek
- Ismét vulkánkitörés volt Hawaiin, megindult a katasztrófaturizmus
- Az EU újabb szigorú lépést tett Kínával szemben
- Hat év börtönbüntetésre ítélték a sátánista tinédzsert, aki öngyilkosságra buzdított egy fiatal lányt
- Mérsékelték a vörös tűzriasztást Los Angelesben, de a veszély még nem múlt el
- Volodimir Zelenszkij: Oroszországnak több fegyvere és embere van, és kegyetlenebbek, mint az európaiak
Vasárnap fogják beiktatni Georgia új elnökét, az oroszbarát nézeteiről ismert egykori focistát, Micheli Kavalasvilit, akit még december 14-én választott meg a 300 tagú georgiai választási kollégium, aminek tagjai a 150 georgiai parlamenti képviselő, a de facto független Abházia, Adzsaria autonóm területek képviselői, valamint 109 önkormányzati képviselő.
Ez volt az első olyan elnökválasztás a függetlenségét 1991-ben visszanyerő országban, ahol nem közvetlenül, a választók döntötték el, ki legyen az ország legfőbb közjogi méltósága, hanem a 2017-es alkotmánykiegészítés szerint immáron a választási kollégium döntött a köztársasági elnök sorsáról.
Mivel a nyugati integrációt támogató ellenzéki pártok szerint az októberi parlamenti választást a 2012 óta hatalmon lévő, és kritikusai szerint autoriter hatalmat építő Georgiai Álom elcsalta, ezért az elnökválasztást bojkottálták a képviselőik, és kijelentették, hogy a 2018-ban megválasztott Szalome Zurabisvilit fogják továbbra is legitim elnöknek tartani, akinek az új elnök beiktatása miatt most vasárnap, december 29-én lejár hatéves mandátuma.
Ugyanakkor nemcsak az ellenzéki pártok gondolkodnak így, miközben Georgiában már november vége óta folyamatosak az EU-párti tüntetések, amiért a Georgiai Álom miniszterelnöke, Irakli Kobahidze bejelentette, hogy felfüggesztik az EU-val megkezdett csatlakozási tárgyalásokat.
A regnáló elnök, Zurabisvili is kijelentette, mivel a parlamenti választások szerinte nem voltak érvényesek, ezért az elnökválasztás sem az, így hiába jár le a mandátuma, nem fogja elhagyni az elnöki rezidenciáját, és addig lesz elnök, amíg nem tartanak egy új, ezúttal fair, tisztességes és érvényes választást.
Zurabisvili az Európai Parlament decemberi plenáris ülésén is felszólalt, ahol az EP-képviselők és az Európai Unió segítségét kérte, hogy a szerinte szabadságuktól és demokratikus eszközeiktől megfosztott georgiaiak visszakaphassák a hangjukat.
Az elnök szombaton csatlakozott a november 28-a óta folyamatosan tüntető tömeghez az ország fővárosában, Tibilisziben rendezett demonstráción, ahol a kormányellenes tüntetők kézen fogva alkottak egy, ígéretük szerint az egész országra kiterjedő élőláncot, miközben új parlamenti választásokat követeltek.
The President of #Georgia joined protest in Tbilisi#GeorgiaProtests 🇬🇪🇪🇺 pic.twitter.com/DplBi5ueYO
— Mtavari TV (@MtavariChannel) December 28, 2024
Azonban a kormányzó Georgiai Álom – amelynek egyébként Zurabisvili 2018-ban még a támogatását élvezte – nem így látja a helyzetet. A miniszterelnök bejelentette, hogy amennyiben a régi elnök nem távozik önszántából mandátuma lejárta után, akár börtönbe is zárhatják – még múlt héten arról beszélt Kobahidze miniszterelnök, hogy majd meglátják, hova kerül: a rácsok mögé vagy az elnöki palotán kívülre.
Az új, ellenzék által illegitimnek tartott elnök beiktatása így még tovább mélyítheti a már amúgy is súlyos politikai válságot a dél-kaukázusi államban.
Az ellenzéki pártok, a szimpatizánsaik, valamint több ország és az Európai Parlament már az október 26-i parlamenti választások eredményét is vitatja, az Európai Unió pedig szankciókat is kilátásba helyezett a Georgiai Álom vezetőivel szemben, arra azonban a magyar és a szlovák kormány ellenzése miatt eddig nem került sor.
Egyébként Donald Trump megválasztott amerikai elnök január 20-i beiktatására nem az elméletileg most vasárnap az elnöki posztot átvevő Kavalasvili kapott meghívást, hanem a 2018-ban megválasztott Zurabisvili.