Nem vált be a mainstream pártok terve, a szélsőjobboldali Herbert Kickl próbálhat kormányt alakítani Ausztriában

GettyImages-2192632376
2025.01.06. 13:59
Miután felbomlottak a kereszténydemokrata ÖVP, a szociáldemokrata SPÖ és a liberális NEOS közötti koalíciós tárgyalások, Alexander Van der Bellen szövetségi elnök a szeptemberi választások győztesét, az eddig politikai karanténban lévő szélsőjobboldali FPÖ-elnök Herbert Kicklt kérte fel kormányalakításra. Kickl nem lesz könnyű helyzetben, hiszen a parlamenti többséghez az ÖVP-t vagy az SPÖ-t is meg kell győznie a kormányzáshoz – e két forgatókönyvből mindössze az elsőnek lehet reális esélye.

Miután Ausztriában kudarcba fulladtak a kereszténydemokrata ÖVP, a szociáldemokrata SPÖ, valamint a liberális NEOS közötti koalíciós tárgyalások még január 3-án, pénteken, először az ÖVP-s Karl Nehammer kancellár megpróbálta menteni a menthetőt, ugyanakkor szombaton már bejelentette, hogy visszaadja a kormányalakításra kapott mandátumát, ezenkívül pedig az ország, valamint a párt éléről is lemondott.

Ezzel biztossá vált, hogy az ÖVP és az SPÖ nem tud létrehozni egy balközéptől jobbközépig terjedő centrista kormányt, hogy távol tartsák a hatalomtól a választásokat egyébként megnyerő szélsőjobboldali FPÖ-t és annak elnökét, Herbert Kicklt.

Emiatt Alexander Van der Bellen az elnöki palotába hívta a szélsőjobboldali párt elnökét, ahol egy négyszemközti beszélgetés után meg is bízta kormányalakítással.

Van der Bellen a valamennyivel délután egy óra után tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, elnökként a fő feladata, hogy biztosítsa az ország folyamatos működését egy működő szövetségi kormánnyal, és alkotmányos kötelessége kipróbálni minden lehetőséget egy parlamenti többséggel rendelkező kormány felállítására – miután az ÖVP és az SPÖ ezen kísérlete megbukott, így az FPÖ és Kickl kapja meg az esélyt, hogy a szeptemberi választások után kormányt alakítsanak.

Az elnök arról beszélt, hogy a mindenkori szövetségi kormánynak mindenképpen tiszteletben kell tartania bizonyos alappilléreket: a jogállamiságot, a hatalmi ágak szétválasztását, az emberi és kisebbségi jogokat, a szabad és független médiát és az EU-tagságot. Ám hozzátette: „Lehetnek bizonyos kívánságaim, de a választók tisztelete megköveteli, hogy elfogadjam ezt a többséget."

Van der Bellen hozzátette, Kickl magabiztos abban, hogy megoldást talál a kormányalakításra, és elfogadta ezt a feladatot.

„Nem tettem meg könnyedén ezt a lépést. Gondoskodni fogok arról, hogy az alkotmány alapelveit és szabályait megfelelően betartsák” – zárta gondolatát a szövetségi elnök.

Kicklnek az ÖVP jóindulatára van szüksége

A négyszemközti tárgyalásuk után távozó Kickl eddig nem adott ki közleményt; az elnöki palotából való távozása után röviden csak arról beszélt az újságíróknak, hogy mindig jó beszélgetni az elnökkel, aki ma még bejelentést fog tenni. Ezenkívül közösségi oldalára töltött fel egy rövid videót, ahogy megérkezik a találkozóra.

Kickl egyébként nincs könnyű helyzetben a kormányalakítást illetően, ugyanakkor nem lehetetlen feladat.

A választást megnyerő FPÖ-vel való együttműködést a másik két nagy párt, az ÖVP és az SPÖ vezetői, a hétvégén lemondott Karl Nehammer, valamint az SPÖ bécsi pártelitjével nem túl jó kapcsolatot ápoló Andreas Babler még a választás estéjén kizárták – a kormányalakításra ezért is Nehammer kapott először felkérést az elnöktől, mivel a kancellárnak akkor valódi esélye volt a kormányalakításra.

Azonban az ÖVP, az SPÖ és a NEOS közötti koalíciós tárgyalások felbomlottak, mivel a pártok nem tudtak megegyezni a költségvetésben – ez már egy hónapok óta húzódó vita a pártok között, ennek okairól korábban az alábbi cikkünkben írtunk –, és mivel Nehammernek nem sikerült megmentenie a kormányalakítási kísérletét, így lemondott.

Ahhoz, hogy Ausztriában kormány alakulhasson, a három nagy párt közül legalább kettőnek össze kellene állnia,

így Kicklből csak abban az esetben lehet kancellár, ha ezt az ÖVP vagy az SPÖ pártirodájában is így akarják.

A pártok közötti nagy ideológiai különbségek miatt az SPÖ-t élből kizárhatjuk – elvégre sem Kickl, sem Babler nem kér a másikból –, így az egyetlen reális esélye egy FPÖ–ÖVP-koalíciónak lehet.

Az ÖVP-ben egyébként voltak olyan hangok, akik kritizálták Nehammert, amiért már az első pillanattól kizárta a pártok színei miatt türkiz–sötétfekete koalíció ötletét. A két párt már két ízben, 2000-ben és 2017-ben is kormányzott rövid ideig együtt, ugyanakkor Nehammer ezen opciót rögtön elutasította, amikor a kampány során arról beszélt, az általa szélsőségesnek tartott Kickllel és Bablerrel nem hajlandó kormányozni – ennek ellenére Bablerrel mégis leült egy tárgyalóasztalhoz.

Így a legnagyobb kérdés, hogy az 1986 óta folyamatosan kormányzó ÖVP és annak leendő elnöke – jelenleg ideiglenesen Christian Stocker tölti be a pozíciót – képes-e megegyezni Kickllel a közös kormányzás alapjairól.

Az ÖVP korábban azt ígérte, Kicklből nem lesz kancellár, miközben Kickl arról beszélt, az FPÖ csak úgy lép kormányra, ha annak vezetője ő lesz. Így kérdéses, melyik fél lesz hajlandó engedni az álláspontjából.

Amennyiben ez nem valósulna meg, akkor előrehozott választásokra kerülhet sor, amivel egyébként az FPÖ járna jól – a szeptemberi választások óta a párt erősödött, amiért a mainstream pártok élből kizárták a Kickllel való együttműködést, így egy előrehozott választás esetén az FPÖ csak tovább növelné mandátumainak számát, ezáltal a befolyását – azaz minisztereinek számát – is egy következő szövetségi kormányban.

(Borítókép: Herbert Kickl 2025. január 6-án Bécsben, Ausztriában. Fotó: Thomas Kronsteiner / Getty Images)