A dél-koreai elnök elfogadja az alkotmánybíróság ítéletét, akárhogyan döntenek is

A dél-koreai elnök, Jun Szogjol elfogadja az ellene folyó parlamenti vádemelési eljárást tárgyaló alkotmánybíróság döntését, még akkor is, ha az a felfüggesztett vezető hivatalából való eltávolítása mellett dönt − közölte csütörtökön ügyvédje, ugyanis a legfelsőbb bíróság döntése ellen nem fellebbez.

Jun Szogjol eddig figyelmen kívül hagyta az alkotmánybíróság kérését, hogy nyújtson be jogi beadványokat, mielőtt a bíróság december 27-én megkezdte volna a tárgyalást, de ügyvédei közölték, hogy hajlandó személyesen tanúskodni ügyében − írja a Reuters.

Ennek ellenére a felfüggesztett elnök többször sem tett eleget az idézésnek a büntetőeljárás alatt, amelynek tárgya a december 3-i hadiállapot elrendelése, melynek következtében először adtak ki elfogatóparancsot hivatalban lévő elnök ellen.

Jun Szogjol ügyvédje az elnök egészségi állapotáról is nyilatkozott, valamint elmondta, hogy az államfő jelenleg szöuli rezidenciáján tartózkodik. Az első letartóztatási kísérletet az elnök hivatalának biztonsági őrei akadályozták meg.

Az elnök tanácsadója, Szok Donghjon azt nyilatkozta, hogy Jun Szogjol a letartóztatási kísérleteket politikai indíttatásúnak tartja, és szerinte az a cél, hogy megalázzák azzal, hogy nyilvánosan bilincsben állítsák bíróság elé, valamint ideológiai háborúnak gondolja a kialakult helyzetet a szabad demokrácia és ellenzői között.

Ha valami rosszul sül el, akkor ez akár polgárháborúvá is fajulhat

− mondta az államfő tanácsadója. Jun Szogjol elmondása szerint azért hirdette ki a hadiállapotot, hogy kiiktassa az „államellenes” erőket, amelyek megbénítják a kormányzati funkciókat és veszélyeztetik a demokráciát.

Kedden a vizsgálatot vezető, kormánytisztviselők korrupcióját vizsgáló hivatal (CIO) vezetője bocsánatot kért, amiért nem sikerült letartóztatni az elnököt, miután az Elnöki Biztonsági Szolgálat megakadályozta a kísérletet.

Jun Szogjol ügyvédje szerint a megbízott elnök letartóztatási parancsa törvénytelen, mert nem a megfelelő joghatóság adta ki, a CIO-nak pedig nem volt felhatalmazása arra, hogy egy hivatalban lévő elnök ellen nyomozást folytasson. Az ügyészségnek kellett volna vádat emelnie és letartóztatási parancsot kérnie, amennyiben rendelkeznek bizonyítékkal.

Eközben folyamatosan zajlottak tüntetések az elnök mellett és ellen egyaránt, amelyeket az államfői rezidencia elé szerveztek.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!