The Insider: Moszkvában toboroztak harcosokat a tálibok terrortámadásokra

Az orosz katonai hírszerzés (GRU) éveken át fizetett afgán terrorista csoportoknak, hogy az Egyesült Államok és szövetségeseinek csapatai ellen támadásokat hajtsanak végre. A tálib harcosoknak és más csoportoknak történő pénzutaláshoz az orosz hírszerzés egy olyan, afgán futárok alkotta hálózatot tartott fenn, amelyet drágakövekkel kereskedő cégnek álcázott. Ezek a futárok, miután elvégezték a feladatukat, orosz okmányokat és menedékjogot kaptak Oroszországban. 

A The Insider és a Der Spiegel több éven át tartó oknyomozása nem feltételezésekre alapul, a lapok ugyanis bizonyítékokat találtak a „vérdíjprogram” létezésére, sikerült megszólaltatniuk több korábbi afgán kormánytisztviselőt és a témával foglalkozó amerikai titkosszolgálati ügynököt is.

„Abdul, ne csináld ezt még egyszer!”

Afganisztánban 2016 és 2020 között számos terrortámadást hajtottak végre amerikai és szövetséges katonák ellen, és ezek csak akkor értek véget, amikor Donald Trump akkori hivatalban lévő amerikai elnök megállapodást kötött a tálibokkal az Egyesült Államok csapatainak kivonásáról. Az, hogy az egyezség miként zajlott, nem tudni, de Donald Trump többször is elmesélt egy történetet a nyilvánosság előtt.

A tálibok sok katonánkat megölték. Ekkor azt mondtam: Abdul, ne csináld ezt még egyszer! Ha így folytatod, bajod lesz. Erre Abdul (a tálibok egyik vezetője) azt kérdezte, miért küldesz nekem képet a házamról? Én azt feleltem, ezt tudnod kellene magadtól is. Ezután kötöttünk egy megállapodást, 18 hónapig nem is öltek meg senkit

– fogalmazott a második elnöki ciklusára készülő republikánus politikus, aki a Kamala Haris elleni nyilvános vitában is megemlítette ezt a történetet. Azt nem lehet tudni, hogy a valósághoz mennyi köze van ennek a párbeszédnek, mindazonáltal Donald Trump kihagyott egy fontos részletet: az amerikai és az afgán hírszerzés is tudott a GRU műveletéről.

Szergej Szkripal megmérgezésétől az amerikai katonák elleni terrorakciókig

Egy 2020-ban nyilvánosságra került amerikai hírszerzési jelentésből lehetett hallani először arról, hogy az oroszok fejpénzt fizettek a tálib harcosoknak, miközben a béketárgyalások már javában folytak. Akkor a tálibok vezetői tagadták a vádakat, azt mondták, hogy támadásaik teljesen spontán eredetűek, azokat saját maguk finanszírozták. A Fehér Ház szintén tagadott, szerintük nem volt tudomásuk az orosz hírszerzés műveletéről. Joe Biden akkori elnökjelölt kampányában azzal vádolta a Trump-adminisztrációt, hogy bizonyítékokat rejtegetnek az oroszok akciójáról. Később azonban az elnöki széket elfoglaló Joe Biden és a kormányzata már arról beszélt, hogy a bizonyítékok alacsony szintűek, csupán „pénzügyi tranzakciókra és fogvatartottak beszámolóira” támaszkodnak.

A The Insider nyomozása most nemcsak a 2020-as hírszerzési jelentésben foglaltakat alátámasztó bizonyítékokat tárt fel, hanem megállapította azt is, hogy az afgán hírszerzés első kézből értesítette az amerikai hírszerzést a GRU tevékenységéről, és a „fejpénzprogram” több kulcsfontosságú szereplőjét is elfogta. Az afgán és az amerikai hírszerzés csak kevés információt tudott begyűjteni, az orosz közvetítők pedig csupán álnevekről és hívójelekről voltak ismertek.

A The Insider és a Der Spiegel azonban újabb bizonyítékokhoz jutott, amelyek alapján több tiszt nevét is sikerült megszerezniük. Azt már korábban is lehetett tudni, hogy a különleges műveletet Ivan Kaszjanenko felügyelte, aki annak a 29155-ös egységnek a parancsnokhelyettese volt, amelyik 

Kaszjanenko 2008-tól katonai attaséként szolgált Teheránban, ahonnan 2015-ben helyezték át Kabulba. A most feltárt adatok – mint a lapok írják – arra is rámutatnak, hogy a nyugati csapatokkal szembeni orosz program sokkal ambiciózusabb volt, és sokkal tovább tartott, mint azt a 2020-as jelentésből tudni lehetett.

Nem emlékszem, hogy akkor már üvöltöttek-e a szirénák, vagy sem, de mindenki felvette a felszerelését, felkapta a fegyverét

– mesélte a lapnak egy neve elhallgatását kérő amerikai tiszt, aki Bagramban, a legnagyobb afganisztáni amerikai katonai bázison állomásozott. Ahogy emlékszik, a támadás 2019 decemberében történt, a hajnali órákban. Mint mondja, azonnal rájött, hogy nem közönséges aknavetőtűzre ébredtek. Valóban nem, ugyanis egy robbanóanyaggal telepakolt teherautó csapódott neki egy falnak, amely egy elhagyatott kórház köré volt felhúzva a katonai bázis főkapuja előtt. Az elsőt követte a második, de az újabb teherautó nem bombát szállított, hanem öngyilkos merénylőket. A tiszt visszaemlékezései szerint egy csapat géppisztolyos terrorista szállt le az autóról, többük „öngyilkosmellényt” viselt.

Az amerikai csapat elbarikádozta magát a kórházban, bízva benne, hogy a bagrami védelmi erőket is bevetik, ehelyett az Afgán Nemzeti Biztonsági Erők katonái tüzet nyitottak rájuk, még helikopterről is lőtték őket. A harcnak akkor lett vége, amikor egy F–16-os vadászrepülőgép bombát dobott az épületre, amelyről azt mondta a tiszt, hogy „a saját bázisunkat bombáztuk”. Hozzátette, az egyik támadó túlélte a csapást, megpróbált elmenekülni a helyszínről, de egy mesterlövész lelőtte. A tiszt elmondása szerint közülük nem halt meg senki, de négyen megsebesültek, viszont egy másik támadásban meghalt két afgán civil, és nyolcvanan megsérültek, amikor felrobbant egy autó a szomszédos lakónegyedben.

Szövetséges katonáknak öltöztek be az öngyilkos merénylők

Volt azonban egy ezeknél is súlyosabb támadás, egy Helmond tartományban található bázis területe ellen.

A fenti két példához hasonló támadások rendszeresek voltak azokban az időkben, ezeket a The Insidernek nyilatkozó négy korábbi afgán kormánytisztviselő is megerősítette, akik egymástól függetlenül arról is beszéltek, hogy

Elmondásuk szerint Moszkva 2001-ben, az ideiglenesen felállított afgán kormányzat idején próbált beavatkozni az ország ügyeibe.

A Kreml eleinte szabotálta az országban az Egyesült Államok vezette beavatkozást, főként az Afganisztánban a szovjet megszállás idején létrehozott hadseregen keresztül, azonban a hálózat idővel kezdett haszontalanná válni az amerikai reformok és az Afgán Nemzeti Védelmi és Biztonsági Erők szigorúbb átvilágítása miatt. A tisztviselők szerint ezután Irán ajánlotta fel közvetítői szolgálatát az oroszoknak a tálib parancsnokokkal való kapcsolattartáshoz, hogy Moszkva könnyebben tudja őket ellátni fegyverekkel és pénzzel.

Ezt követően a GRU már közvetlen kapcsolatot alakított ki a tálibokkal: eleinte fegyvereseket toboroztak, majd Tádzsikisztánon keresztül történő fegyver- és lőszerszállítást finanszíroztak nekik, végül a korábban már említett terrortámadások pénzelését látták el. A tisztviselők arról is beszéltek a The Insidernek, hogy ezek az akciók nyílt titokként szerepeltek biztonsági körökben, még a CIA is tudott róluk, de senki nem gondolta, hogy Oroszország hajlandó közvetlenül finanszírozni terrortámadásokat.

A Kreml azt akarta, hogy a tálibok több időt töltsenek az amerikaiak, és kevesebb időt az afgánok meggyilkolásával. Pénzbeli jutalmakat ajánlottak fel, hogy nagyobb kockázatvállalásra ösztönözzék a fegyvereseket az amerikai célpontok megtámadásával Afganisztánban

– erről Douglas London beszélt, aki 2016 és 2018 között a CIA dél- és délnyugat-ázsiai terrorelhárításáért volt felelős.

A tálibok legalább 30 millió dollárt kerestek az akciókkal

Az afgán nemzetbiztonságiak később letartóztattak tíz embert, akik az oroszok futárjaiként dolgoztak, ők szállították a pénzt egy Rahmatullah Azizi nevű csempész vezetésével. Azizi hivatalosan egy drágakő-kereskedelmi vállalatot vezetett Afganisztánban, a hírszerzés szerint ezen a cégen keresztül juttatták el a jutalmakat csempészett drágakőként a táliboknak.

Egy korábbi afgán tisztviselő szerint Oroszország összesen legalább 30 millió dollárt fizetett a táliboknak.

A The Insider bizonyítékai szerint nem az Azizi-féle csoport volt az egyetlen sejt, amelyet a GRU használt. Egy másik csoportot egy bizonyos Zafar Khan Par Gul irányított, aki Oroszországban élt, és a 29155-ös egység egyik tagja, Alekszej Arhipov közvetlen felügyelete alatt dolgozott. A lap bizonyítékokat szerzett arról, hogy Zafar Moszkvában toborzott harcosokat a terrortámadások kiszolgálására: Afganisztánba és a szomszédos országokba kellett utazniuk, hogy futárként dolgozzanak. A Zafar-sejt két tagja úgy bukott le, hogy fényképeket tettek közzé Afganisztánban egy születésnapi buliról, majd a fotó egy másik szereplője dollárkötegeket tett közzé a közösségi médiában. A buliban részt vevő futárok bizonyítottan köthetők voltak a programhoz, útleveleiket és vízummeghívóikat ugyanis megtalálták Arhipov levelezésében.

Mint kiderült, a fő összekötő a GRU és a tálibok között Alekszej Arhipov ezredes volt, aki egy Alekszej Titov névre kiállított útlevelet használt. A The Insider által megszerzett meta- és hívási adatokból kiderült, hogy Arhipov jelentős szerepet játszott egy tálib küldöttség moszkvai útjának megszervezésében. Ő és a műveletért felelős Kaszjanenko szervezték később a tálibok és az oroszok közötti konferenciákat, ahol rendszeresen megjelentek afgán politikusok is, akik nem voltak az Egyesült Államok által támogatott kormány tagjai. A „fejpénzprogram” harmadik kulcsszereplője Artem Rubcov volt, aki szintén a 29155-ös egységnek volt a tagja. Rubcov 2018-ban iratkozott be a Moszkvai Állami Egyetemre, hogy nyersgyémánt-értékelést tanuljon. A programra való regisztrálásakor munkáltatójaként az Azizi család cégét jelölte meg.

Oroszország részvételét a terrorizmus finanszírozásában több ügynökség is megerősítette különböző információforrások alapján, így a program bizonyítékai egyértelműek voltak

– fogalmazott a The Insidernek egy amerikai titkosszolgálati tiszt, aki szorosan részt vett a téma elemzésében, és aki azt is elárulta, hogy azért nem vádolták meg Oroszországot terrorizmus finanszírozásával, mert „nem az volt az elsőbbség, és a bátorság is hiányzott”.

Az oroszok által támogatott terrortámadások fő célja az volt, hogy nyomást gyakoroljanak a nyugati országokra, hogy csapataikat kivonják Afganisztánból. Ezt végül el is érték az amerikaiak 2020-as kivonulásával.

(Borítókép: Afgán tálibok 2024. augusztus 14-én. Fotó: Bilal Guler / Anadolu / Getty Images)