Megszólaltak a katari közvetítők, közel a megegyezés a tűzszünetről

A Hamász elfogadta a Gázai övezetben a tűzszünetről és több tucat túsz szabadon bocsátásáról szóló megállapodástervezetet − közölte kedden két, a tárgyalásokban részt vevő tisztviselő. A közvetítő Katar szerint a tárgyalások a „legközelebbi ponton” vannak a megállapodás megkötéséhez. Egy izraeli tisztviselő szerint előrelépés történt, de a részleteket még véglegesítik. A tervet az izraeli kabinet elé kell terjeszteni végső jóváhagyásra − írta meg az AP News.

Az Egyesült Államok, Egyiptom és Katar az elmúlt évet azzal töltötte, hogy közvetítéssel próbált véget vetni a 15 hónapja tartó háborúnak, és biztosítani a Hamász által 2023. október 7-én elkövetett, a háborút kiváltó támadásban foglyul ejtett túszok tucatjainak szabadon bocsátását. Mintegy 100 izraeli van még mindig fogságban Gázában, és a hadsereg szerint legalább egyharmaduk meghalt.

A tisztviselők egyre nagyobb optimizmusuknak adtak hangot azt illetően, hogy még Donald Trump megválasztott amerikai elnök január 20-i beiktatása előtt sikerül megállapodást kötniük, akinek közel-keleti megbízottja csatlakozott a tárgyalásokhoz.

A katari külügyminisztérium szóvivője, Majed al-Ansari a keddi sajtótájékoztatón elmondta, hogy a folyamatban lévő tárgyalások pozitívak és eredményesek, ugyanakkor nem kívánt belemenni a részletekbe. „Ma vagyunk a legközelebb a megállapodáshoz” − nyilatkozta. A Hamász eközben azt közölte, hogy a folyamatban lévő tárgyalások „végső szakaszukba” értek.

Három szakaszból állna a megállapodás

A megegyezés − amely a Joe Biden amerikai elnök által meghatározott és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által jóváhagyott kereteken alapul − 33 túsz, köztük nők, gyermekek, idősek és sebesült civilek fokozatos szabadon bocsátásával kezdődne hat hét alatt, cserébe az Izrael által bebörtönzött több száz palesztin nőért és gyermekért.

A 33 túsz között lenne öt izraeli katonanő, akiket 50 palesztin fogolyért cserébe engednének szabadon, köztük 30 elítélt harcosért, akik életfogytiglani börtönbüntetésüket töltik. Az első szakasz végére az összes civil foglyot szabadon engednék.

Ebben az első, 42 napos szakaszban az izraeli erők kivonulnának a lakossági központokból, a palesztinok visszatérhetnének otthonaikba Gáza északi részén, és naponta mintegy 600 teherautónyi humanitárius segély érkezne.

A második fázis részleteit az első alatt tárgyalnák. Ezekre azonban nincsenek írásos garancia, vagyis hogy a tűzszünet addig tart, amíg nem születik megállapodás. Így fennáll a lehetősége annak, hogy Izrael az első szakasz lezárása után folytatja támadásait.

A három közvetítő azonban szóbeli garanciát adott a Hamásznak, hogy a tárgyalások a tervek szerint folytatódnak, és hogy az első szakasz vége előtt a második és a harmadik szakasz végrehajtásáról szóló megállapodásra fognak törekedni − közölte az egyik egyiptomi tisztviselő.

A megállapodás lehetővé tenné, hogy Izrael az első fázis során végig ellenőrzése alatt tartsa a Philadelphi-folyosót, a Gáza és Egyiptom határa mentén húzódó területsávot, ahonnan a Hamász eredetileg követelte Izrael kivonulását. Izrael azonban kivonulna a Netzarim-folyosóból, a Gáza középső részén húzódó sávból.

A második szakaszban a Hamász szabadon engedné a még élő foglyokat, főként férfi katonákat, cserébe további foglyokért és az izraeli erők „teljes kivonulásáért” a Gázai övezetből – áll a megállapodástervezetben. A Hamász azonban kijelentette, hogy a megmaradt túszokat csak a háború befejezése és a teljes izraeli kivonulás esetén engedi szabadon.

A harmadik fázisban a megmaradt túszok holttestét adnák vissza, cserébe egy 3-5 éves újjáépítési tervért, amelyet nemzetközi felügyelet mellett hajtanának végre Gázában.

Növekvő nyomás Trump beiktatása előtt

Izraelt és a Hamászt azonban sürgeti az idő, hogy még Donald Trump január 20-i beiktatását megelőzően leállítsák a konfliktust. Trump Közel-keleti megbízottja, Steve Witkoff nemrég csatlakozott az amerikai, egyiptomi és katari közvetítőkhöz Dohában. Ugyanakkor a megválasztott amerikai elnök hétfőn este kijelentette, hogy a tűzszünet „nagyon közel van”. Szerinte akár a hét végére megszülethet a megállapodás.

A Hamász Izraelt hibáztatta a tárgyalások eddigi kudarcáért, mert szerintük a militáns csoport többször is elfogadta a közvetítők egy-egy javaslatát, de Izrael mindig leállította az egyeztetést, és újabb támadást indított. Ezzel szemben a zsidó állam és az Egyesült Államok a Hamászt okolták.

Az izraeli szaktárca vezetője akadályozta a megegyezést

Itamár Bengvír izraeli nemzetvédelmi miniszter, a Zsidó Erő radikális jobboldali párt elnöke elismerte egy keddi közleményében, hogy az utóbbi évben végig ő és pártja akadályozta a túszcsere-megállapodás megkötését a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezettel − tájékoztatott az MTI.

Politikai erőnket felhasználva újra és újra meg tudtuk akadályozni a túszalkut, de azóta újabb pártok kerültek a kormányba, amelyek most támogatják a megállapodást, így már nem mi vagyunk a mérleg nyelve

− írta Bengvir az X-en, utalva Gideon Szaár külügyminiszterre, az Új Remény párt delegáltjára, és vele együtt négy újabb parlamenti képviselőre, akik csatlakoztak a kormánytöbbségéhez a törvényhozásban. Írta ezt annak ellenére, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök mindig tagadta, hogy Bengvir akadályozná a megállapodást, és a Hamászra hárította a felelősséget a túszalku és a tűzszüneti tárgyalások sikertelenségéért.

Az izraeli nemzetvédelmi miniszter ugyancsak kedden felszólította Becalel Szmotricsot, a Vallásos Cionisták nevű jobboldali párt elnökét, pénzügyminisztert, hogy vele együtt mondjon le miniszteri tárcájáról, ha a kormány esetleg megkötné a túszalkut a Hamásszal, mert „ezzel el tudnák bátortalanítani Netanjahut, később pedig megbuktathatják a kormányt, de addig is megnehezíthetik a dolgát”.

Bengvír arra nem utalt, hogy Szmotrics nélkül is elhagyná-e a kormányt, de őrá bízta a kilépésről szóló döntést. Már korábban is kérte Szmotricsot, hogy csatlakozzon a túszalku elleni tiltakozásához, mert azt „a Hamásznak való behódolásnak” tartja, és hogy figyelmeztessék Netanjahut: kilépnek a kormányból, ha aláírja a megállapodást.

Miután az izraeli médiában megjelentek a várható túszalku részletei, a túszok családtagjainak szervezete átfogó, minden elraboltra kiterjedő megállapodást követelt, amely garantálja a Gázai övezetbe elhurcolt összes izraeli hazatérését, és az utolsóként érkezők hazatérésének időpontját is.

Jaír Lapíd, a parlamenti ellenzék és az ellenzéki Van Jövő centrista párt elnöke bejelentette, hogy hajlandó a parlamentben „védőhálót nyújtani” Netanjahunak a túszalku és a tűzszünet megszavazásához, vagyis azt abban az esetben is el tudják fogadni, ha a koalíciós pártok egy része ellene szavaz. Beni Ganz, az ellenzéki centrista Állami Tábor vezetője is kilátásba helyezte a támogatását, de egy másik koalíciós párt, a keleti ultraortodoxokat képviselő Sasz is.

(Borítókép: Palesztinok a Gázai övezet középső részén 2025. január 8-án. Fotó: Majdi Fathi / NurPhoto / Getty Images)