Politikai sakktáblává válik a segélyezés: Izrael szigorítja a palesztin humanitárius munka feltételeit

Az új izraeli szabályok jelentősen kibővítik a hatóságok jogkörét a palesztinokat segítő nem kormányzati szervezetek (NGO-k) működésének korlátozására. A szabályozás alapján elutasíthatják azon szervezetek regisztrációját, amelyek:

• Valaha Izrael bojkottjára szólítottak fel;
• Tagadták Izrael „zsidó és demokratikus államként való létezését";
• Támogattak izraeli állampolgárok elleni nemzetközi jogi eljárásokat katonai vagy biztonsági szolgálatuk során elkövetett cselekményekért.

Különös aggodalmat kelt a segélyszervezetek körében az az új előírás, miszerint kötelesek benyújtani palesztin munkatársaik nevét és személyes adatait az izraeli hatóságoknak. Ezt a konfliktusban résztvevő egyik fél részére történő adatszolgáltatást rendkívül problémásnak tartják, különösen annak fényében, hogy a gázai konfliktusban már több mint 300 humanitárius dolgozó vesztette életét, többségük palesztin.

Márpedig az izraeli regisztráció mostantól kötelező minden olyan nemzetközi humanitárius szervezet számára, amely a palesztin területeken kíván működni. Ez az intézkedés egy szélesebb stratégia részének tűnik, amelynek célja a Gázába irányuló segélyek korlátozása.

Szélesebb kontextus: a segélyek korlátozása egész Gázában

Bár az NGO-k évtizedek óta működnek Izraelben, a tevékenységük korlátozására irányuló mostani lépés egy szélesebb izraeli erőfeszítés része, amely a gázai segélyek kiszállításának korlátozására és a humanitárius szervezetek működési terének szűkítésére irányul – állítják a segélymunkások.

Izrael szerint a fokozott felügyelet biztosítja, hogy a segélymunka „összhangban legyen Izrael nemzeti érdekeivel”. A COGAT, az izraeli védelmi minisztérium megszállt területek polgári ügyeinek koordinálásáért felelős egysége azt is hangsúlyozta, hogy az új szabályok előnyösek az NGO-k számára, mivel észszerűsítik a régebbi regisztrációs eljárásokat, amelyeket a világjárvány, majd a háború akadályozott.

Eközben Izrael továbbra is – bizonyíték nélkül – ismételgeti régóta hangoztatott vádjait, hogy a Gázába érkező segélyeket a Hamász palesztin militáns csoport eltéríti. Ezeket az állításokat a segélyszervezetek tagadják.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a hónap elején elrendelte, hogy minden élelmiszer, üzemanyag és egyéb ellátmány Gázába való belépését állítsák le, mondván, hogy a döntés szükséges a Hamász nyomás alatt tartásához a fennmaradó izraeli túszok szabadon bocsátása érdekében, miután március 1-jén lejárt az ideiglenes tűzszünet.

Jogi kötelezettségek és politikai motivációk

„Az új szabályozás drámai változást jelent Izrael azon külföldi entitásokkal szembeni politikájában, amelyek a humanitárius munka leple alatt az állam aláásására törekszenek”– idézi a The Washington Postnak Amichai Chiklit, a diaszpóraügyekért felelős minisztert, aki az új bizottságot is vezeti Izraelben. 

A nemzetközi jog szerint Izrael megszálló hatalom Ciszjordániában és Gázában – olyan területeken, amelyeket 1967-ben foglalt el Jordániától, illetve Egyiptomtól –, és köteles elősegíteni a humanitárius segítségnyújtást. Tavaly a Nemzetközi Bíróság elrendelte, hogy Izrael hozzon „azonnali és hatékony intézkedéseket” a gázai palesztinok védelme érdekében, elegendő humanitárius segítség biztosításával.

A Diaszpóraügyi Minisztérium közölte, hogy az Izraelben regisztrált mintegy 170 nemzetközi NGO-nak mindössze hat hónapja van arra, hogy az új rendszer szerint újra jelentkezzenek, különben visszavonják regisztrációjukat. Chikli minisztériuma felügyeli a folyamatot és vezeti az új bizottságot, amely a kérelmek jóváhagyásáért vagy elutasításáért felelős. A bizottság a kormány különböző képviselőiből áll, beleértve a hírszerző és biztonsági ügynökségeket is, amelyek közül sok nem foglalkozik közvetlenül humanitárius csoportokkal vagy segélyezési erőfeszítésekkel. 

Ez nem olyan bizottság, amely akár csak kicsit is ért bármit Izrael nemzetközi jog szerinti humanitárius kötelezettségeihez

– mondta Michael Sfard, tel-avivi emberi jogi ügyvéd.

Az intézkedés precedenst teremthet

„Ez arra kényszeríthet néhány, vagy akár minden szervezetet, hogy azt mondják: 'nem tudunk működni ilyen feltételek mellett” – mondta Sean Carroll, az American Near East Refugee Aid elnöke, amely több mint 55 éve dolgozik a térségben.

Az egyik kulcskérdés, hogy a humanitárius szolgáltatásokat kell-e előnyben részesíteniük – különösen Gázában, ahol hatalmasak a szükségletek – potenciálisan érdekvédelmi munkájuk rovására, amely magában foglalja a civilek szenvedését és az emberi jogi jogsértések tudatosítását.

Ez a veszélyes időszak nemcsak Gáza, hanem az egész világ számára is precedenst teremthet

– figyelmeztetett egy magas rangú humanitárius munkás.