Donald Trump számos módon tönkreteheti a NATO-t, ki sem kell lépnie belőle

Európában olyan hangok keltek szárnyra, hogy az Egyesült Államok Donald Trump elnök vezetésével elhagyhatja a NATO-t. Trumpnak azonban, aki hírhedten szkeptikusa az Egyesült Államok vezette transzatlanti szövetségnek, nem kellene kivonulnia a NATO-ból ahhoz, hogy a szövetség felbomoljon – írta a Newsweek. 

A Fehér Háznak ugyanis valójában számos lehetősége van, ha alá akarja ásni a szövetséget. Szakértők szerint mindössze annyi kellene ahhoz, hogy a NATO-nak formális kilépés nélkül is ténylegesen véget vessen, hogy a Trump-kormányzat a szövetség létét megalapozó bizalmat csorbítsa.

Ahhoz, hogy az Egyesült Államok hivatalosan kivonuljon a NATO-ból, a Trump-kormányzatnak a szövetség 13. cikkelye szerint egyéves felmondási időt kellene kitöltenie. Az Egyesült Államok rendíthetetlen elkötelezettségébe vetett múltbeli bizalom jeleként a felmondást az amerikai kormánynak kell átadni, majd Washington tájékoztatja a többi államot a lépésről.

Trumpnak a szenátus külügyi bizottságával, valamint a képviselőház külügyi bizottságával is konzultálnia kellene – mondta Edward Hunter Christie, a NATO korábbi tisztviselője. A kongresszus ugyanis 2023 végén olyan törvényt is elfogadott, amely megakadályozza, hogy bármely amerikai elnök a szenátus kétharmadának jóváhagyása vagy a kongresszus által elfogadott külön intézkedés nélkül kivonja az Egyesült Államokat a NATO-ból.

Az intézkedést, amelyet a mostani külügyminiszter, Marco Rubio szorgalmazott, a 2024-es költségvetési évre vonatkozó nemzetvédelmi felhatalmazási törvény tartalmazta, amelyet a volt  elnök, Joe Biden írt alá.

A bűvös 5. cikkely

De ahelyett, hogy erre az útra lépne, Trump előtt számos olyan lehetőség van, amelyekkel de facto szétválaszthatná a szövetséget anélkül, hogy a NATO-ból való kilépés drámai formalitásait kellene elvégeznie. „Az informális folyamat még egyszerűbb lenne” – mondta David Blagden, a nemzetközi biztonság és stratégia docense a brit Exeteri Egyetemen. Egy pletyka a Trump-kormányzat részéről, hogy az Egyesült Államok nem teljesíti az 5. cikkelyben vállalt kötelezettségét, és a NATO hitelességének nagy része „gyakorlatilag halott lenne” – mondta a Newsweeknek.

Amerika nukleárisfegyver-arzenálja – amely Oroszország után a második helyen áll a világon – mindig is erős elrettentő erőt jelentett egy NATO-tagállam elleni esetleges támadással szemben. Bár Nagy-Britannia és Franciaország is rendelkezik kisebb nukleárisfegyver-készletekkel, nagy kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy London és Párizs milyen körülmények között vitatná meg e fegyverek használatát, és mély aggodalmak merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok hatalmas számú atomfegyvere nélkül elegendő elrettentő erővel bírnak-e.

Blagden szerint mindössze arra lenne szükség, hogy a NATO-országok kétségbe vonják Amerika elkötelezettségét az 5. cikkely mellett, és a szövetség ellenfelei is megkérdőjelezzék azt. 

Már most elkezdett erodálódni az a bizalom, amely a kapcsolat középpontjában állt

– tette hozzá Neil Melvin, a Royal United Services Institute (RUSI) agytröszt nemzetközi biztonságért felelős igazgatója. „Szerintem kevésbé a szövetségből való kilépés formális folyamatáról van szó” – mondta Melvin a portálnak –, „sokkal inkább a kételyekről, amelyek kezdenek eluralkodni azon, hogy az USA valóban ott lesz-e.”

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt hónapban azt mondta az európai vezetőknek, hogy „nem zárhatják ki annak a lehetőségét, hogy Amerika nemet mond Európának egy olyan kérdésben, amely fenyegeti őt”.

A NATO európai vezető személyiségei azonban igyekeztek csitítani az aggódó hangokat. Mark Rutte NATO-főtitkár az európai vezetők londoni csúcstalálkozóján e hónap elején – amelyen az Egyesült Államok nem vett részt – azt mondta a médiának, hogy Trump „teljes mértékben elkötelezett az 5. cikkely, a NATO mellett”. 

Egy másik lehetőség

Trump nyilvánosan arra is utalhatna, hogy az Egyesült Államok csak azokat a NATO-államokat fogja megvédeni, amelyek például a kormányzat által elegendőnek ítélt összeget költik a védelemre, ami szintén hátráltatná a szövetséget – mondta Blagden. Trump ugyanis már többször felvetette, hogy az Egyesült Államok nem fogja megvédeni a szövetség azon államait, amelyek „nem fizetik” az általa méltányosnak tartott részüket.

Ha nem fizetnek, nem fogom megvédeni őket. Nem, nem fogom megvédeni őket

– mondta Trump a közelmúltban az Ovális Irodában. 

A NATO-államoknak GDP-jük 2 százalékát kellene védelmi célokra fordítaniuk, amely céltól számos európai tagállam történelmileg messze elmaradt. Azonban a kontinentális NATO-tagok az elmúlt években növelték a védelmi kiadásokat, és a legtöbbjük mostanra elérte a 2 százalékos küszöbértéket.

Trump és magas rangú tisztviselői azonban azt követelték, hogy most már a GDP 5 százalékát is elérhetnék. Az európai tisztviselők elismerik, hogy a kiadásoknak jelentősen 2 százalék fölé kell emelkedniük, és hogy az Egyesült Államok túl sokáig cipelte Európa terheit is, de visszariadnak attól, hogy elkötelezzék magukat az 5 százalékos érték mellett, ami jelenleg sok ország számára egyszerűen irreális.

Nagyon félelmetes árulási forgatókönyvekbe lehet belemenni anélkül, hogy az Egyesült Államok formálisan kikerülne a NATO-ból, és ez az a félelmetes dolog, amivel az európai kormányoknak most szembe kell nézniük

– mondta Christie a Newsweeknek.

Katonai kivonulás Európából

Katonai szempontból Trump visszavonhatná az amerikai hadsereg évtizedek óta fenntartott nagyarányú jelenlétét Európában anélkül, hogy formális kijelentéseket tenne a NATO-val kapcsolatban. Az Egyesült Államok már elmondta, hogy figyelmét Kínára akarja összpontosítani, így kivonhatná az Európában állomásozó több tízezer aktív amerikai katonát, akik nagyrészt Közép-Európában állomásoznak.

De Trump választhatná a Sumantra Maitra konzervatív akadémikus által felvázolt stratégiát is, aki egy „alvó NATO-t” javasolt, ahol az amerikai katonákat és felszerelést kivonják Európából, de a kontinens megtartja az amerikai nukleáris ernyőt és a tengeri jelenlétet. Az Egyesült Államok a feltételezések szerint nagyjából 100 taktikai atombombát állomásoztat öt európai NATO-országban, köztük Németországban és Belgiumban. Az európai légierők által üzemeltetett csapásmérő repülőgépek alkalmasak e bombák hordozására.

Ennek a jelenlétnek a fenntartása a szárazföldi erők kivonása mellett egy olyan mód lehet az amerikaiak számára, amellyel úgy érezhetik, arra kényszerítik Európát, hogy a szárazföldi védekezésről maga gondoskodjon, de mégis megpróbálják megtartani az amerikai légi- és haditengerészeti erők elrettentő erejét – mondta Blagden.

Az NBC News kedden két védelmi tisztviselőre és az általuk látott Pentagon-dokumentumra hivatkozva arról számolt be, hogy a Trump-kormányzat azt fontolgatja, hogy feladja Amerika a NATO európai legfőbb szövetséges parancsnokának szerepét. A köznyelvben SACEUR-ként ismert szerepkör átadását „Európában a szövetségtől való eltávolodás jelentős jeleként értékelnék” – mondta a hírügynökségnek James Stavridis nyugalmazott tengernagy, aki 2009 és 2013 között töltötte be a SACEUR tisztségét.

Az amerikai hadsereg 11 hadműveleti parancsnoksága közül ötöt összevonnának egy új terv alapján – mondta a két védelmi tisztviselő a hírügynökségnek. A jelentés szerint az amerikai Európai Parancsnokság és az amerikai Afrikai Parancsnokság egy németországi székhelyen olvadhatna össze, ahogy a floridai székhelyű Déli Parancsnokság is az Északi Parancsnoksággal.

Valószínűnek tűnik azonban, hogy az Egyesült Államok csökkenteni fogja európai katonai jelenlétét, és a megmaradó katonai személyzet „kevésbé erősen elkötelezett lenne Európa védelme iránt” – mondta Christie. Az Egyesült Államok megtarthatja a bázisokat és az ott állomásozó személyzetet, hogy erőt vetítsen ki a Közel-Keletre, és fenntartsa a rakétákat jelző rendszereit, mondta Christie, de nem azért, hogy elrettentse Oroszországot Európa megtámadásától.

Annak a valószínűsége, hogy az Egyesült Államok nagyon jelentős mértékben kivonul, vagy akár magára hagyja Európát Oroszországgal szemben, most már elég valószínű ahhoz, hogy egyetlen felelős európai kormány se engedhesse meg magának felelősségteljesen, hogy ne készítsen olyan védelmi terveket, amelyek feltételezik, hogy nem kapnak segítséget az Egyesült Államoktól

– mondta Christie.

Amerika abbahagyhatná a NATO-gyakorlatokon való részvételt is, kiderítve, hogy a szövetséges országok hogyan reagálnának az európai válságokra. Pár hónapja a NATO például az év legnagyobb hadgyakorlatát tartotta, amelyen egyetlen amerikai katona sem volt jelen.

Hírszerzés és diplomácia

A hiány máshol is érezhető. Egy nyilvánvaló kísérletként arra, hogy Kijevet az amerikai tűzszüneti javaslatok elfogadására kényszerítse, Trump a hónap elején megszakította a háború sújtotta országba tartó katonai segélyeket, és gyorsan fokozta a Kijevre gyakorolt nyomást azzal, hogy megszakította Ukrajna hozzáférését az amerikai hírszerzéshez. Mostantól kezdve az európai tervezésnek figyelembe kell vennie azt is, hogy az Egyesült Államok hogyan viselkedett Ukrajnával szemben, és ezt potenciális mintaként kell tekinteni arra, hogy Washington miként léphet fel valamelyik európai szövetségesével szemben – mondta Christie.

Még ha az Egyesült Államoknak nem is áll szándékában elárulni a szerződéses szövetségeseket, a háborúban álló partnerországnak, Ukrajnának nyújtott segítség és hírszerzés leállítását soha nem fogják elfelejteni

– mondta Christie. Az Egyesült Államoknak változatos hírszerzési kapcsolatai vannak a különböző európai országokkal, de – mint maga a NATO – a hírszerzés megosztása is a bizalmon múlik, tette hozzá Melvin.

Az Egyesült Államok az egyike a Five Eyes (Öt Szem) nevű, öt nemzetet tömörítő hírszerzési hálózatnak, amelyet rajta kívül Kanada, Nagy-Britannia, Ausztrália és Új-Zéland alkot. Három tagja a NATO-nak is, és már most vannak arra utaló jelek, hogy az Öt Szem volt és jelenlegi hírszerzői aggódnak amiatt, hogy a szövetség hogyan kerülhet veszélybe Trump vezetésével.

Van egy olyan forgatókönyv is, mely szerint az amerikai tisztviselők megtagadhatják a részvételt bizonyos NATO-üléseken is, különösen azokon, amelyek az erők lekötésére vagy Európa támogatására összpontosítanak – tette hozzá Melvin. Ez erőteljes üzenetet küldene a NATO-tagoknak, hogy az Egyesült Államok nem fog Európa védelmére kelni egy esetleges konfliktusban – mondta.

A Reuters szerdán arról számolt be, hogy több nemzetbiztonsági ügynökség leállította az európai szövetségesekkel való együttműködést az előző kormányzat által létrehozott munkacsoportokban, amelyek célja az orosz szabotázs- és szürke zónás támadások felderítése és meghiúsítása volt.

(Borítókép: Donald Trump amerikai elnök reagál, miközben Mark Rutte NATO-főtitkárral találkozik, mellette J. D. Vance amerikai alelnök, Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter és Mike Waltz amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó ül az Ovális Irodában a washingtoni Fehér Házban 2025. március 13-án. Fotó: Evelyn Hockstein / Reuters)