Átformálják a világot a háttérben: a diplomácia nem harc, hanem művészet

Az egész világ közvéleményét megdöbbentette Donald Trump amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán kormányfő február 28-i washingtoni találkozójának kudarcos kimenetele. A két vezető eltérő kommunikációs stílusa, markánsan különböző politikai háttere, ezzel egyidejű kemény beleállása az adott helyzetbe egy finisben lévő stratégiai megállapodást is képes az utolsó pillanatban kisiklatni.

Az elmúlt évtizedekben számos sikeres példa mutatta meg, hogy ahol a legnagyobb hatalmú politikusok nem boldogultak egymással, a felkészült diplomaták képesek voltak váratlan sikereket elérni, és akár a korábbi ádáz ellenfelek között valódi párbeszédet indítani.

Pingponglabdák az ideológiai konfliktus ellen

Pacsay-Tomassich Orsolya több évtizedes külszolgálati pályája találkozott azzal a kormányzati igénnyel, hogy egy önálló diplomáciai képzőintézményt lenne érdemes felépíteni. Széles körű tapasztalatai miatt öt évvel ezelőtt őt kérték fel, hogy vezesse a Magyar Diplomáciai Akadémiát (MDA). Most az Indexnek arról beszélt, hogyan változott meg a diplomaták oktatása. A történetét egy történelmi példával vezette fel.

A hidegháború idején az Egyesült Államok és Kína évtizedeken keresztül nagyon ellenséges viszonyban állt egymással. Washington a második világháborút követően a nacionalista erőket, a mai Tajvan alapítóit támogatta Mao Ce-Tung forradalmi gárdájával szemben. Mao erőinek győzelmét követően gyakorlatilag megszűnt minden kapcsolat Kína és az Egyesült Államok között.

Csakhogy aztán Kína a hatvanas évektől kezdve egyre jobban elhidegült a Szovjetuniótól is, így Washington számára felmerülhetett az esélye annak, hogy leválasztja Pekinget Moszkváról, ám az ideológiai ellentétek miatt évekig semmilyen előrelépés nem történt. 1971-ben aztán a japán Nagojában rendeztek asztalitenisz-világbajnokságot, és az amerikai és a kínai csapat, a külvilág számára váratlanul, baráti gesztusokat tett egymás felé.

Egy amerikai játékos, Glenn Cowan – véletlen események sorozatát követően – végül kínai invitálásra felszállt a kínai válogatott buszára, ahol az egyik játékos, Csuang Ce-tung ajándékozott neki egy selyemhímzésű képet. Ez a kis gesztus, majd az amerikai válaszlépés gyorsan a figyelem középpontjába került, és Kína meghívta az amerikai csapatot egy történelmi pingpongmeccsre Pekingbe.

Az esemény óriási médiavisszhangot kapott, és ez volt az első alkalom 1949 óta, hogy amerikai állampolgárok hivatalos meghívást kaptak Kínába. Pacsay-Tomassich Orsolya az Indexnek arra hívta fel a figyelmet, hogy a spontán gesztusokat követően azonban a háttérben ezután valójában minden gondosan elő lett készítve.

Egy évvel később Richard Nixon amerikai elnök is ellátogatott Kínába, ami végül az amerikai–kínai kapcsolatok normalizálódásához vezetett. Ez valóban egy ikonikus példája annak, hogy a soft diplomácia – ebben az esetben a sport- és a kulturális kapcsolatok – hogyan tudják előmozdítani a nemzetközi párbeszédet és csökkenteni a feszültségeket. Nem véletlen, hogy ez a történet helyet kapott a Tom Hanks főszereplésével játszott és hat Oscar-díjat nyert Forrest Gump című filmben is.

„Ha volt pingpongdiplomácia, úgy valójában volt jazzdiplomácia is, amelyet az Egyesült Államok az 1950-es és 1960-as években alkalmazott a hidegháborús feszültségek enyhítésére, és amely képes volt egyfajta kulturális párbeszédet elindítani a két ellenséges szuperhatalom között” – összegezte Pacsay-Tomassich Orsolya.

Kis országok is merhetnek nagyot álmodni

A soft diplomácia eszköztára különösen fontos lehet azoknak a kisebb országoknak, amelyek elég erőt és késztetést éreznek magukban, hogy nagyobb szerepet vállaljanak a nemzetközi folyamatokban. Pacsay-Tomassich Orsolya szerint a magyar kulturális soft diplomácia sikertörténetének kiemelt példája a zenepedagógiában alkalmazott Kodály-módszer bevetése Magyarország nemzetközi kapcsolatainak szélesítése érdekében. 

Kodály Zoltán zenepedagógiai módszere a 20. század második felében világszerte elismertté vált, és noha maga a zeneszerző már nem élhette meg, az általa kidolgozott módszer az 1970-es, 1980-as években óriási hatással volt több ország, köztük Japán és az Egyesült Államok zeneoktatására is, és a japán–magyar kulturális kapcsolatok erősödésében különösen fontos szerepe volt.

Majd hozzátette, hogy a hasonlóan sikeres kezdeményezések megtervezése és megvalósítása elképzelhetetlen megfelelő tudásbázis, intézményi háttér és szisztematikus építkezés nélkül. Magyarországon az MDA igyekszik betölteni ezt a szerepet, hosszú távon is segítve a kormány külpolitikai és külgazdasági törekvéseit. Pacsay-Tomassich Orsolya elmondta, hogy még diákként az Egyesült Államokban volt alkalma először belekóstolni abba, hogy egy idegen kultúrában milyen magyarként jelen lenni, valamint hogy mennyire fontos egy nemzet hagyományainak tisztelete. Később a New York-i magyar külszolgálaton tanult bele a multilaterális diplomáciába, többek között az ENSZ-nél.

Bekerülni egy olyan világba, ahol ott van a világ majdnem összes államának képviselője, katartikus élmény volt. Ott szembesülsz azzal, hogy egyébként Európa csak a te gondolkodásmódodban a világ közepe

– mondta Pacsay-Tomassich Orsolya. Az MDA a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által felügyelt, 2020 óta működő oktatási intézmény. Az első olyan magyar diplomataképző, amely biztosítani tudja a jövő diplomatáinak egységes, magas szintű elméleti és gyakorlati képzését.

Ma már az MDA világszínvonalú hazai és külföldi oktatók bevonásával, nemzetközi szinten versenyképes képzést nyújt a külügyi szolgálat jelenlegi és leendő tagjai, valamint a gazdasági szféra nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó szakemberei számára. Az egyik legnépszerűbb képzés a Diplomataképző Program, amely kiváló belépő a KKM felé. A programba felvételt nyerő hallgatók két féléves képzési és szakmai gyakorlati ösztöndíjprogramban vehetnek részt, majd bekerülhetnek a KKM állományába, és elindíthatják diplomáciai karrierjüket. 

Kiből válhat jó diplomata? Erre nincs egyértelmű válasz. „Azt gondolom, hogy kell egy alapbeállítottság, szeresd az országodat szolgálni, tudnod kell azt, hogy a nemzeti érdeket mindig előrébb kell helyezned annál, amit te gondolsz egy adott ügyről. Nyitottnak kell lenni a világ dolgaira, érdeklődőnek, befogadónak és empatikusnak” – mondta Pacsay-Tomassich Orsolya.

Nem aprópénzre váltjuk a nagyvilágot

Az, hogy egy magyar nagyvállalat sikeres lehessen Törökországban vagy Azerbajdzsánban, legalább akkora munka, mint egy politikai tárgyalást jól előkészíteni. Ehhez a gondolathoz kapcsolódik az MDA másik úttörő képzése, az immár hatodik éve működő Corporate Diplomacy Program, amely a diplomácia és a vállalati szektor között épít kapcsolatot. 

A nemzetgazdasági szempontokat figyelembe véve a program segíti az abban résztvevő vállalatok külpiaci sikereit. Ehhez a kezdeményezéshez olyan elismert nagyvállalatok is csatlakoztak, mint a Richter Gedeon Nyrt., a Continental Autonomous Mobil, a 4iG, a Delta Technologies, a KÉSZ Csoport, a Magnus Aircraft, a Moshulu Enterprise Partners vagy az OTP Bank.

A Rubik-kocka 1980-as években aratott nemzetközi diadala, amely megmutatta, a magyar kreativitás a globális üzleti sikereknek is megágyazhat. A bűvös kocka nem csupán egy játék, kulturális ikon lett. A Rubik-kocka nemzetközi sikere gazdasági és kulturális előnyt hozott, mindemellett a kreatívipar és a mérnöki innováció terén is elismertté tette Magyarországot. 

Az MDA komplex képzései médiatréninget, tárgyalástechnikát, protokollképzést és olyan fókuszált készségszettet nyújtanak, amelyet valóban csak a külügyi szolgálatot végzők tudnak átadni – a karrierjük alatt összeszedett tapasztalattal és tudással. Az MDA elnöke azt is hangsúlyozta, ezt a tudást több nemzetközi vállalat is felismerte már. Így ültek le tárgyalni például a Boschsal, a Siemensszel vagy épp a GE-vel is.

Soha nem lehet elég korán elkezdeni a felkészülést, az MDA még 2022-ben elindított egy középiskolásoknak szóló képzési programot is. A Start Akadémia célja olyan tehetséges, Magyarország iránt elkötelezett diákok toborzása, akiket érdekelnek a nagyvilág hírei, de nincs lehetőségük önmagukat ebbe az irányba képezni, és szeretnék tudásukat és tehetségüket kibontakoztatni.

Ezek ingyenes képzések. A vidéki fiatalokat a képzés során több alkalommal Budapestre hozzuk, ahol ellátogatnak például nagykövetségekre, hogy közelebbről is megismerhessék a diplomaták mindennapjait. De elvisszük őket történelmi emlékhelyekre is, hogy meg tudják élni, erősítsék nemzeti identitásukat, magyarságukat, közben megismerkedjenek a jelenlegi nemzetközi viszonyokkal

– fejtette ki Pacsay-Tomassich Orsolya.

Az MDA a képzést követően sem engedi el a tanulók kezét, segít nekik akár a felvételiben, akár abban, hogy nemzetközi nagyvállalatoknál szerezzenek szakmai tapasztalatot. A fiatalok képzése mellett legalább ugyanilyen fontos Magyarország ismertségének és elismertségének növelése szempontjából annak ösztönzése is, hogy a világból minél többen végezzék el felsőfokú tanulmányaikat hazánkban. A nálunk végzett, hasznos tudással és pozitív tapasztalatokkal felvértezett diákok akarva-akaratlanul is Magyarország márkanagykövetei lesznek, bárhol is folytatják pályájukat.

Ezt a célt szolgálja a Stipendium Hungaricum program, amely az Európai Unión kívüli országokból vonzza ide a diákokat kiválósági ösztöndíjjal, miközben szintén fő küldetésként a magyar felsőoktatást nemzetköziesíti.

Ez egy hosszú távú befektetés a magyar állam részéről

– mondta Pacsay-Tomassich Orsolya. A több mint egy évtizede indult kezdeményezés mára robusztus programmá vált: 2023-ban már több mint 43 ezer külföldi hallgató tanult Magyarországon, akiknek 23 százaléka a Stipendium Hungaricum keretében érkezett hazánkba.

Mindez azonban csak akkor tud tartós eredményeket hozni, ha az eddigi sikerek megőrzését és továbbfejlesztését olyan szakemberek segítik, akik egyaránt képesek a nemzetközi üzleti, politikai és kulturális kapcsolatok mind összetettebb világában is magabiztosan navigálni. Az MDA programjai nemcsak a külügyi szolgálat utánpótlását biztosítják, hanem egy új, nyitott, a világ folyamatait értő és azok alakítására is képes generációt nevelnek ki.

Az itt szerzett tudás és kapcsolatrendszer hosszú távon erősítheti Magyarország nemzetközi befolyását, beszéljünk akár külpolitikai sikerekről, akár gazdasági előnyökről. A soft diplomácia eszközei – legyen az egy jól megtervezett oktatási program, kulturális kezdeményezés vagy egy váratlan sportdiplomáciai gesztus – továbbra is kulcsszerepet játszhatnak abban, hogy hazánk a nemzetközi színtéren is nagyot álmodhasson.

(Borítókép:  Donald Trump amerikai elnök találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel a washingtoni Fehér Házban az Egyesült Államokban 2025. február 28-án. Fotó: Brian Snyder / Reuters)