Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Tömeges dróntámadást indítottak az orosz erők, videón a pusztító csapás
• Volodimir Zelenszkij vészjósló kijelentést tett: Vlagyimir Putyin hamarosan meghal, és akkor mindennek vége
• Oroszország egyszerre három ukrán várost bombázott éjjel
• Ukrajna „csendes inváziót” tervezhet Oroszország ellen
• Az Egyesült Államok elveszi Ukrajna két legerősebb ütőkártyáját a háborúban
• Emmanuel Macron: A Moszkva elleni szankciókat nem szabad feloldani

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is!

Boris Pistorius német és Hanno Pevkur észt védelmi miniszter tárgyalt egymással csütörtökön Berlinben, ahol előbbi elmondta, hogy „nem tudok elképzelni olyan helyzetet, amelyben Németország ne venne részt a tűzszünetről vagy akár a békéről szóló tárgyalásokon”. Megjegyezte, hogy az európai országok vezetőinek dönteniük kell, mennyi katonát hajlandóak küldeni békefenntartóként Ukrajnába, valamint hogy mely államok hajlandóak részt venni ebben a misszióban − írja a Politico.

Hanno Pevkur hangsúlyozta annak fontosságát, hogy tisztázzák a békefenntartók bevetésének időpontját. Hozzátette, hogy Ukrajna számára az ideális biztonsági garancia a NATO-tagság lenne. Ez azonban az Egyesült Államok és Oroszország között jelenleg zajló tárgyalások fényében valószínűtlennek tűnik − vélekedett Boris Pistorius. Szerinte Donald Trump levette Ukrajna NATO-tagságát az asztalról.

Mindkét védelmi miniszter amellett érvelt, hogy tartós béke csak akkor lehetséges Kijev számára, ha Ukrajna és európai szövetségesei részt vesznek a béketárgyalásokon. Viszont a német szaktárcavezető úgy gondolja, nem biztos, hogy Washington a tárgyalóasztalhoz engedi majd az európai államokat.

„Donald Trump amerikai elnök megpróbált jó diplomáciai kapcsolatokat kialakítani Oroszországgal, de az ilyen módszerek Vlagyimir Putyinnal nem működnek, és a szankciók enyhítése ellenkező hatást vált ki” – írta meg az Interfax Ukraine Volodimir Zelenszkij ukrán elnök véleményét.

Putyin nem az a fajta ember, aki hálás lesz

– mondta az ukrán elnök, hozzátéve: „Putyin a nap 24 órájában nyomás alatt él. Oroszországban nincs ellenzék, sem a Kremlben, sem azon kívül. Az orosz elnöknek 25 éve az a célja, hogy megőrizze és megerősítse hatalmát, amit úgy tett meg, hogy megölte ellenfeleit, elválasztotta Európát az Egyesült Államoktól és az európaiakat egymástól.”

Ugyanakkor megjegyezte, Putyin nem tud mindenkivel harcolni, ezért veszíteni fog, ha pedig veszít, akkor elveszíti a hatalmát.

Róma semmiféle békeszerződés megvédésére nem fog csapatokat küldeni Ukrajnába – adta hírül a France24.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök arra reagált, hogy Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, Franciaország és az Egyesült Királyság békefenntartó katonai csapatokat fog küldeni Ukrajnába a háború befejeztével.

Az olasz miniszterelnök elmondta:

Fontos a további együttműködés az Egyesült Államokkal a konfliktus megállítása és egy olyan béke elérése érdekében, amely biztosítja Ukrajna szuverenitását és biztonságát.

Mondta Giorgia Meloni azzal kapcsolatban, hogy szerinte a következő találkozóra az Egyesült Államokat is meg kellene hívni.

Az ukrán Szociális és Veteránpolitikai Minisztérium (KCSA) szerint nem igazak a kijevi városi közigazgatásnak okozott 60 millió hrivnyás kárról szóló információk – írja az Ekonomicsna Pravda .

A tárca szerint az Ukrán Biztonsági Szolgálat arról számolt be, hogy egy olyan rendszert leplezhettek le, amelyben 60 millió hrivnyát sikkasztottak el, az összeget súlyos betegek ellátására szánták volna.

Ruszlan Szvetli, a Szociális és Veteránpolitikai Főosztály igazgatója szerit az eljárás koholt, a visszaélésre nincs bizonyíték.

A Kijevi Városi Államigazgatásnál úgy vélik, létfontosságú szolgáltatások kerülhetnek veszélybe az érintettek körében. A testület büntetőeljárást kezdeményez a dezinformáció ügyében.

Az orosz erők befejezték a Kurszk régióban található szudzsai ellenőrző pont átvizsgálását. A hírt az orosz biztonsági szervek közölték a TASZSZ orosz hírügynökséggel.

A szervezet beszámolója szerint kitűzték az orosz zászlót az ellenőrző pont épületére, miután végét értek a műveletek.

Csütörtökön eddig 159 összecsapást regisztráltak a frontvonal mentén, a legtöbbet Kupjanszk régióban – írta meg az Ukrinform.

Az ukrán erők közlése szerint az oroszok több településre is csapást mértek Csernyihiv és Szumi régióban. A legjobban Kupjanszk régió érintett, ahol jelenleg is 19 összecsapás zajlik.

Története egyik legkeményebb ágyútámadását élte át Dnyipro városa március 26-án. A csapásban mintegy húsz épület sérült meg – írja az Ukrajinszka Pravda.

Borisz Filatov polgármester szerint a mostani volt az egyik legintenzívebb támadás, amit a város átélt a háború kezdete óta. A csapásban senki sem sérült meg, de a károk helyreállításán továbbra is dolgoznak, ezek kiszámítása folyamatban van. A település egyik iskolájában betörtek az ablakok – tette hozzá a városvezető.

Ukrajnában folytatják az óvóhelyek oktatási célú átalakítását, valamint föld alatti iskolák építését. Napjainkra csaknem 180 oktatási intézmény óvóhelyét sikerült modernizálni – közölte a Kárpáti Igaz Szó.

A föld alatti iskolák már minden szükséges elemmel rendelkeznek: tantermekkel, közösségi terekkel, mozgástérrel, étkezővel

– fogalmazott Okszen Liszovij oktatási miniszter, aki azt is kiemelte, hogy ezek az intézmények teljes értékű tanulási teret jelentenek. 

A tárcavezető elmondta: külön öröm számára, amikor látja, hogy az alsós diákok négy év után végre személyesen, és nem képernyőn keresztül találkozhatnak tanáraikkal.

Okszen Liszovij legfontosabb eredménynek azt tartja, hogy az oktatási rendszer kiállta a háború okozta nehézségeket. Jelenleg a minisztérium a gyermekek és tanárok biztonságát, valamint az oktatási reformok végrehajtását tekinti prioritásnak.

2023 áprilisában Harkivban adták át a világ első föld alatti iskoláját, amely a legmagasabb biztonsági normáknak felel meg. Az intézményben 20 tanterem van, és két váltásban összesen 900 diák tanulhat bennük.

Zaporizzsjában decemberben adtak át egy hasonló intézményt, amelyet mindössze hat hónap alatt építettek ki. Ez a 7 méter mélységben létesült iskola 1000 tanulónak, köztük speciális igényű gyermekeknek is biztonságos oktatási környezetet nyújt.

Zaporizzsjában további föld alatti iskolák építése is zajlik, köztük sugárzásvédett óvóhellyel ellátott intézményeké is.

Görögország a háború befejeztével részt vehet egy esetleges ukrajnai békefenntartó misszióban, azonban több feltétele is van annak, hogy egy ország beleegyezzen csapatai kiküldésébe – írja az Ekathimerini görög hírportál alapján az Unian ukrán hírügynökség.

Athén három feltételt támaszt békefenntartóinak Ukrajnába küldéséhez:

• Görögország csak az ukrajnai hivatalos tűzszünet után vesz részt a misszióban,
• a görög csapatok nem fognak orosz területen tevékenykedni,
• ha az Orosz Föderáció megsérti a tűzszünetet, a görög csapatok azonnal kivonulnak Ukrajnából.

A kiadvány hangsúlyozta, hogy Görögország fontolgatja csapatainak bevetését egy békefenntartó misszió részeként, ám azt nem az Európai Unió, hanem az ENSZ felügyelete alatt.

Az újságírók hozzátették, hogy még mindig nem világos, milyen szerepet kíván vállalni  Görögország, tehát csapatok szárazföldi telepítését vagy haditengerészeti részvételt fontolgatják a Fekete-tengeren. 

Az oroszok öt ukrán régiót írtak bele az alkotmányukba, amivel arra kényszerítik az Orosz Föderáció bármely vezetőjét, hogy megpróbálja elfoglalni ezeket a régiókat – számolt be Roman Szvitan, az ukrán fegyveres erők tartalékos ezredese, pilótaoktató és katonai szakértő az Unian szerint.

Ez tulajdonképpen egy akcióterv az orosz hadsereg következő néhány évére. Lehetőségeiktől függően működési szünetet tarthatnak az erőforrások felhalmozása és az orosz alkotmány által előírt feladat végrehajtása érdekében. Lehetetlen eltávolítani régióinkat az orosz alkotmányból, amíg az Orosz Föderáció létezik

– mondta Roman Szvitan, aki úgy látja, hogy Ukrajna számára az egyetlen lehetséges mechanizmus ennek a problémának a megoldására az orosz alkotmány megváltoztatása, ami az Orosz Föderáció összeomlása után lehetséges.

A szakértő úgy véli, hogy Oroszország működésének leállásához gazdasági nyomás és szankciók szükségesek és csak ezután szűnnek meg Ukrajna és Európa problémái, valamint csak ezután lehet béke Európában.

Március 27-én az orosz hadsereg tüzérségi ágyúval támadta Herszon központját, aminek következtében két ember meghalt és négy másik megsebesült – közölte az Ukrajinszka Pravda.

Mentés közben egy mentőautó személyzete is megsérült, végül sikerült a támadás elszenvedőit kórházba vinni.

A városban részleges áramkimaradás is történt, a trolibuszok közlekedését ideiglenesen felfüggesztették.

Az orosz erők fegyveresei a polgári infrastruktúrát és járműveket is megrongáltak. A bűnüldöző szervek előzetes vizsgálatot indítottak háborús bűncselekmény elkövetése miatt.

Volodimir Zelenszkij Taurus cirkálórakéták szállítását kéri a várhatóan új német kancellártól, Friedrich Merztől – írja az Unian hírügynökség. 

Nekem úgy tűnik, hogy Merz egy határozott ember. És ha nem is [európai] csapatokból álló békefenntartó kontingens jelenlétét, de nagy hatótávolságú fegyvereket szeretnék tőle kérni. Taurusokat

– nyilatkozta az ukrán államfő.

Az ukrán elnök szerint Friedrich Merz tudja, hogy Kijev örömmel fogadna német rakétákat, mert „ez a csomag segíteni fog nekünk”. Arra a kérdésre, hogy szóba került-e annak lehetősége, hogy német csapatokat küldjenek Ukrajnába egy európai békefenntartó kontingens részeként, Volodimir Zelenszkij azt mondta, hogy Kijev „szívesen belemenne, de egyelőre nincs szó ilyenről”. 

Az Egyesült Államok úgy akarja birtokába venni Ukrajna ásványkincseit, hogy nem ad semmiféle biztonsági garanciát – írja az Unian.

Ukrajna számára rendkívül hátrányos az ásványkincsekről szóló megállapodási szerződés, mert a bevételt külföldre kell utalni, és az Egyesült Államok elsőként kap jogdíjat az alapból, miközben nem ad biztonsági garanciát – mondta Jaroszlav Zseleznyak ukrán parlamenti képviselő.

Zseleznyak szerint a dokumentum 58 oldalas, és még nem végleges. Az ukrán parlamenten belül és a két ország közt is tárgyalásokra van szükség a véglegesítéséhez. Hozzátette, hogy a kormány soha nem fogja megszavazni a ratifikációt ebben a formában.

Oroszország további két ukrán régió – Szumi és Harkiv – megtámadására készül, és erre próbál időt nyerni – írja az Unian.

Megerősíthetem, hogy Putyin időt próbál nyerni, és tavaszi offenzívára készül. Látjuk, hogy készülnek erre a jövőbeli műveletre. Megosztottuk a hírszerzési információkat szövetségeseinkkel

– mondta Volodimir Zelenszkij. Hozzátette, hogy az orosz elnök „nyolc hónapja el akarta kezdeni a hadműveletet, de a Kurszk régióban történt beavatkozásnak köszönhetően megakadályoztuk ebben”.

Denis Popovich katonai szakértő azt jósolja, hogy az oroszok megpróbálják kiszorítani az ukrán fegyveres erőket a kurszki hídfő maradványaiból, és előrenyomulni a Szumi régióba.

A francia Dassault Rafale vadászgép olyan problémába ütközött, amelyet senki sem látott előre. Több évtizedes lassú gyártás és korlátozott export után a repülőgép reneszánszát éli az új nemzetközi megrendelések és a franciaországi modernizációs erőfeszítések hatására – írja az Unian.

A gyártási ráta körülbelül havi egy repülőgépről kettőre nőtt, és hamarosan eléri a havi három-négyet. Ez a termelési növekedés olyan kihívások elé állítja a gyártókat, mint a szakképzett munkaerő hiánya és az ellátási lánc szűk keresztmetszete.

Ha minden alkatrészt időben leszállítanak, havonta négy vagy akár öt darabot is meg tudunk építeni, de ezeknek az alkatrészeknek időben meg kell érkezniük a gyárba

– mondta Eric Trappier, a Dassault vezérigazgatója.

Amennyiben a repülőgép-eladások gyors ütemben folytatódnak, a cégnek muszáj lesz megoldást találnia a gyártási kapacitás növelésére.

2023 nyarán támadást indítottak a kahovkai vízerőmű gátja ellen. Ivan Szamoldjuk, Enerhodar alpolgármestere az Unian hírügynökségnek nyilatkozott arról, hogy milyen hatással volt a zaporizzsjai atomerőmű működésére a gát elleni támadás okozta katasztrófa.

Elmondása szerint a víztározó kulcsfontosságú vízforrás, amely szükséges az erőmű működéséhez, és a jelenlegi körülmények között a blokkok nem tudnak működni. „A szakemberek értékelése szerint jelenleg lehetetlen az erőművet a biztonságos működéshez szükséges vízmennyiséggel ellátni. Az atomerőmű nem termel áramot, fenntartja a »hidegleállás« üzemmódot” – magyarázta Szamoldjuk. Megjegyezte, hogy a biztonsági rendszerek állandó karbantartást igényelnek, függetlenül attól, hogy termelnek-e áramot, vagy sem. A rutinszerű biztonsági munkálatokat azonban három éve nem végezték el.

A vezető kifejtette, hogy a megfelelő vízminőség biztosításához speciális technológiai tisztítási folyamatokat kell végrehajtani, mivel a helyi talajok mangánt tartalmaznak. Ennek túlzott felhalmozódása a szervezetben negatívan befolyásolhatja az ideg- és a szív- és érrendszert, allergiás reakciókat és egyéb problémákat okozhat.

Az amerikai védelmi vállalatok hagyományosan nemzetközi partnerekre támaszkodnak a fegyvereladások fellendítése érdekében. A Trump-kormányzat NATO-val kapcsolatos álláspontja azonban arra késztetett néhány országot, hogy átgondolja az USA-ra való támaszkodását, ami aggodalmat keltett a védelmi iparban – írja az Unian.

Különös figyelmet fordítottak az F–35-ös vadászgépre, amely a Lockheed Martin cég fő bevételi forrása. Annak ellenére, hogy a gép kulcsfontosságú a nyugati légierők számára, aggodalomra ad okot, hogy az Egyesült Államok távolról letilthatja rendszereit.

Donald Trump fokozta a feszültséget azzal a javaslatával, hogy a szövetségeseknek „lágyított” repülőgépeket kell adni, mert „egyszer talán nem lesznek a szövetségeseink”. Ezzel az F–47-re utalt, amelynek bevezetése még várat magára.

Ukrán tisztviselők arra figyelmeztetnek, hogy Oroszország „gúnyt űz” a tűzszüneti tárgyalásokból – írja az Independent.

Az orosz elnökkel kötött alkukban nem lehet bízni, és amint Donald Trump ezt átlátja, talán megváltoztatja a hozzáállását – mondta Olekszandr Merezsko.

Illúzió azt hinni, hogy lehet Putyinnal olyan alkut kötni, amelyet lelkiismeretesen követni fog

– közölte a tisztviselő, majd hozzátette, hogy Trumpnak meg kellene értenie, hogy Putyin részéről az egész tárgyalási folyamat gúnyolódás. Ha az amerikai elnök ezt felismeri, talán megváltoztatja az Oroszországgal szembeni hozzáállását.

Az ukrán parlamenti képviselő szerint Volodimir Zelenszkij megosztotta az orosz fegyveres erők legújabb dróntámadását tartalmazó felvételeket, amelyekből tisztán látszik, hogy Moszkva nem törekszik valódi békére.

A dél-koreai hadsereg csütörtökön bejelentett számításai szerint Észak-Korea idén már 3000 újabb katonát küldött Oroszországba, hogy támogassa Moszkvát az Ukrajna ellen indított háborúban, emellett rakétákat, tüzérségi eszközöket és lőszereket is szállít az orosz erőknek – közölte az MTI. A dél-koreai haderőnemek egyesített vezérkari bizottsága közölte, hogy információi szerint az újabb erők január eleje és február vége között érkeztek meg Oroszországba.

A vezérkari bizottság szerint Phenjan „jelentős mennyiségű” rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát (SRBM), valamint tüzérségi eszközöket is küldött az orosz félnek.

Oroszország és Észak-Korea 2024-ben átfogó stratégiai partnerségi megállapodást írt alá, Kim Dzsongun észak-koreai vezető pedig a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott júniusi egyeztetésén teljes támogatást ígért Oroszországnak az ukrajnai háborúhoz. Az észak-koreai katonáknak az ukrajnai harctéren való részvételéről szóló közléseket sem Moszkva, sem Phenjan nem kommentálta.

Európa az Elon Musk tulajdonában álló Starlink műholdas kommunikációs rendszer helyett más alternatívát javasol Ukrajnának. Az opció azután merült fel, hogy az Egyesült Államok többször azzal fenyegetőzött, hogy kikapcsolja a szolgáltatást Ukrajnában – írja az Unian.

Az Európai Bizottság jelezte, hogy Brüsszelnek „finanszíroznia kellene az ukrán katonai erők hozzáférését azokhoz a szolgáltatásokhoz, amelyeket uniós székhelyű kereskedelmi szolgáltatók tudnának nyújtani″.

A Starlink 40 ezer terminált szolgál ki Ukrajnában, melyeket a hétköznapi felhasználók, a kormány és a frontvonalon tartózkodó katonák használnak. Szakértők szerint jelenleg egyetlen európai hálózat sem képes helyettesíteni egy ilyen rendszert.

Az Országos Rendőr-főkapitányság jelentése szerint 2025. március 26-án 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 4840 fő lépett be Magyarország területére – írja az MTI.

A beléptetettek közül a rendőrség 12 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az észt miniszterelnök, Kristen Michal a lépést „mindenki győzelmének” nevezte, és az X-en azt írta:

A helyi életünk döntéseit nem az agresszor államok polgárai hozzák meg, hanem mi magunk döntünk.

A korlátozások, ha törvényszintűre emelkednek, megtiltanák az orosz és az EU-n kívüli állampolgároknak a szavazást – írta meg a Sky News.

Közel 80 ezer orosz állampolgár rendelkezik tartózkodási engedéllyel Észtországban, amely egykori szovjet köztársaságként 1991-ben nyerte vissza függetlenségét.

Volodimir Zelenszkij megköszönte Emmanuel Macronnak a közös párizsi sajtótájékoztatójukon, hogy Franciaország több Mirage vadászgépeket biztosít Ukrajnának a védelmük megerősítése érdekében, számolt be róla az RBK Ukraine.

Az ukrán elnök ezen kívül reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok elég erős lesz Vlagyimir Putyint rábírni egy feltételek nélküli tűzszünet elfogadására.