Olga, Liliána
20 °C
35 °C

Soros vs. Adelson: milliárdosok a Fehér Házért

2008.07.24. 11:55
Két milliárdos amerikai üzletember is megnyitotta pénztárcáját az idei elnökválasztási kampányra. A két, nagyjából egyidős, kelet-európai zsidó gyökerű üzletember egymással teljesen ellentétes célokra költ hatalmas összegeket, és komolyan befolyásolják a világ sorsának alakulását. A demokrata George Soros (Soros György) Kelet-Európára, a republikánus Sheldon Adelson a Közel-Keletre fordít hatalmas összegeket.

Sheldon Adelson és George Soros szinte semmiről sem gondolkodnak egyformán, mégis hasonlítanak. A két dúsgazdag üzletember pénzével érdemben akarja befolyásolni a világpolitikát, csak éppen teljesen ellenkező irányba. Adelson Las Vegas-i és makaói kaszinóiból, Soros pénzpiaci üzleteiből fedezi politikai kiadásait. Adelson elhitette a kínai kormánnyal, hogy ő intézte el a pekingi olimpiát, Sorosról az orosz kormány tartja azt, hogy ő szervezte a 2003-as grúziai forradalmat.

Soros évtizedek óta költ hatalmas összegeket a liberális értékek és a polgári demokrácia terjesztésére. Adelson az utóbbi néhány évben kezdett költeni az amerikai és az izraeli jobboldal támogatására.

Soros György

Adelson támogatja az alaszkai természetvédelmi területre tervezett olajfúrások népszerűsítését, támogatna egy Irán elleni háborút, továbbá lobbizik a palesztin állam létrejötte ellen, Kína támogatásáért, és sokat adományozott drogfüggők leszoktatására. Illetve sokat költ általában a republikánusokra. Soros a kelet-európai liberalizmusra, a könnyű drogok legalizálásra, az afrikai szegények segítésére és a demokratákra költ inkább.

Már nyolcmilliót raktak az elnökválasztási kampányba

A mostani amerikai elnökválasztási kampányra Adelson 3,3 millió, Soros 4,5 millió dollárt költött júniusig. Magánszemély legfeljebb negyedmillió dollárt adományozhat egy-egy jelöltnek, így mindketten olyan civil szervezeteknek juttatták a pénzt, amelyek konkrét jelöltek mellett nem kampányolhatnak, csak ügyeket karolhatnak fel, vagyis legfeljebb tematizálhatják a kampányt.

Soros már az előző elnökválasztáskor is a MoveOn nevű civil szervezetnek adta a legtöbb pénzt (akkor ötmillió dollárt), és további hárommillióval támogatott más szervezeteket. A MoveOn elvben arra alakult, hogy erősítse a szavazókedvet, de Bush-ellenes kampánnyal harcolt ezért a célért. Akkoriban Soros azt nyilatkozta, hogy neki élet-halál kérdés Bush megbuktatása. A MoveOn idén is aktív, és Soros sok pénzt ígért Obama támogatására.

Adelson az Obama ellen kampányoló Freedom's Watch fő szponzora. A szervezet tavaly rengeteget, 15 millió dollárt költött az iraki háború népszerűsítésére is. 2004-ben Adelson sok pénzt adott Bush kampányára is, és az elmúlt évtizedben számos republikánus kongresszusi és szenátusi jelölt kampányát segítette jelentős összegekkel. Adelson fontos támogatója a Republikánus Zsidó Koalíció nevű szervezetnek is, ami viszont lényegében a Freedom's Watch legfontosabb támogatója. Adelson először a volt New York-i polgármester, Rudy Giuliani mellé állt, de miután ő hamar kiesett a jelöltek közül, John McCain támogatója lett.

Sheldon Adelson

A Wall Street Journal szerint a Freedom's Watch lényegében Adelson válasza Soros MoveOnjára. A két pénzügyi zseni támogatási módszere között az a fő különbség, hogy Soros minden dollár adományról közleményt szokott kiadni, Adelson viszont kerüli a nyilvánosságot, a legutóbbi adományait is csak az adóhivatal nyomására közölte a Freedom's Watch. Adelson hívei szerint a Las Vegas-i üzletember imponálóan szerény, míg Soros barátai úgy tartják, hogy a New York-i spekuláns Adelsonnal szemben az átláthatóság és a számonkérhetőség híve.

Mindkét üzletember közeli jó viszonyt ápol az általuk támogatott pártok vezető politikusaival. Az Adelson házaspár bejáratos a Fehér Házba is, a New Yorker forrásai szerint Adelson azzal szokott kérkedni az elnöknek, hogy a ő a leggazdagabb zsidó a világon.

Párhuzamos életrajzok

Mindkét dúsgazdag ember a 30-as évek elején született, és mindketten saját erejükből, a nulláról váltak gazdaggá és befolyásossá.

Van miből

Sheldon Adelson a Forbes szerint az USA harmadik leggazdagabb embere, vagyonát 28 milliárd dollárra becsülik.

George Soros 8,8 milliárd dolláros vagyonával csupán a 33. a leggazdagabb amerikaiak listáján. A Times becslése szerint közel ugyanennyit, legalább 7 milliárdot költött alapítványaira az elmúlt húsz évben.

Sheldon Adelson 1933-ban született Dorchesterben, Boston közelében. Apja Litvániából, anyja Ukrajnából kivándorolt zsidó családból származott. Apja taxisofőr volt, az anyja egy kötödét vezetett, és nagy szegénységben, egy szobában éltek a három gyerekükkel. Sheldon tizenkét évesen újságot árult az utcán. Járt ugyan néhány évet főiskolára, de sohasem diplomázott, inkább különböző üzletekbe fogott, első komoly vállalkozása az volt, hogy piperecikkeket árult szállodáknak.

George Soros 1930-ban született Budapesten, Schwarz György néven. Apja eszperantóul írt könyveket, a család 1936-ban vette fel a Soros nevet. Soros György 1947-ben emigrált Londonba, itt munka mellett végezte el a London School of Economies nevű híres közgazdasági egyetemet, többek között a híres filozófus, Karl Popper tanítványa volt. 1956-ban költözött Amerikába, és különböző befektetési cégeknél dolgozott sokáig.

Soros a 70-es években alapozta meg vagyonát, amikor saját cégeket alapított, és pénzpiaci spekulációkba kezdett. Adelson többször is csődbe ment, majd 1979-ben a Comdex nevű Las Vegas-i számítástechnikai kiállítás kitalálásával hirtelen beütött neki is a nagy üzlet. A vásárt később eladta egy japán cégnek, de előbb saját kiállítótermet, majd szállodákat és kaszinókat vett Las Vegasban. Leghíresebb tulajdona a Venetian nevű hotel és kaszinó, amit a velencei Szent Márk tér mintájára építtetett fel, kertjének csatornáin gondolák ringanak a sóhajok hídjának mása alatt.

Adelson intézte Pekingnek az olimpiát?

Sheldon Adelson

Adelson üzleti haszonért szállt be a politikába. Állítása szerint az idősebb Bush győzte meg 1988-ban, hogy demokrata szavazóból váljon republikánussá, mert a republikánusok csökkentik, míg a demokraták emelik az adókat. Első világpolitikai kavarása is összefonódott személyes érdekeivel: a New Yorker róla készült portréja azt sejteti, hogy ő segítette hozzá Pekinget a 2008-as olimpiához, hogy csrébe kaszinót építhessen Makaón.

2001-ben Adelson a kínai miniszterelnök-helyettessel és Peking polgármesterével tárgyalt arról, hogy első nyugati befektetőként szállodát és kaszinót építhetne Makaón, a Kínai Népköztársasághoz visszacsatolt volt portugál gyarmaton. A tárgyalás után néhány nappal döntött a NOB a 2008-as olimpia helyszínéről. A pekingi polgármester arra kérte Adelsont, hogy járjon közben: az USA ne akadályozza a kínai pályázatot.

Adelson Pekingből rögtön felhívta Tom DeLayt, a republikánus frakció kongresszusi vezetőjét, akinek a kampányára sok pénzt áldozott korábban. DeLay azt mondta, hogy a demokrata Tom Lantos valóban beadott egy határozattervezetet, ami szerint a kongresszus felszólítaná a NOB-ot, hogy ne adja Pekingnek az olimpiát, mert Kínában lábbal tiporják az emberi jogokat. DeLay azt mondta, hogy a republikánusok is megszavaznák a beadványt. Adelson kérte, hogy ha lehet, ezt mégse tegyék meg. Három óra múlva DeLay visszahívta Adelsont, hogy nem kell aggódnia, mert egy katonai kiadásokról szóló vita elveszi majd az időt, nem tudják a NOB döntése előtt tárgyalni Lantos beadványát. Így is történt, és másfél hét múlva a NOB Pekingnek adta az olimpiát.

Nincs rá egyértelmű bizonyíték, hogy Peking Adelsonnak köszönhette-e a az olimpiát, de vélhetően sikerült ezt elhitetnie kínai partnereivel, mert 2004-ben megnyithatta első kaszinóját Makaón. 250 milliós befektetése egy év alatt megtérült, és sokáig ő volt az egyetlen külföldi befektető, aki kaszinót építhetett arrafelé, sőt hamarosan ott is felépül egy második Venetian. Makaói befektetése többet hoz Adelsonnak, mint Las Vegas-i kaszinói. Amikor cégei egy részét tőzsdére vitte, volt, hogy óránként keresett egymillió dollárt.

Sheldon Adelson kaszinója, a Venetian

Izraeltől Grúziáig

Adelson az elmúlt évek hatalmas bevételeit részben politikai célokra költi. Busht személyesen győzködte, hogy ne támogassa a palesztin állam megalakítását az izraeli–palesztin béketárgyalásokon. Jeruzsálem megosztása ellen küzdő szervezeteket pénzel, és republikánus képviselők tucatjainak szervezett már izraeli tanulmányutat. Cionista alapítványokat támogat, évente húszezer amerikai zsidó fiatal szentföldi útját finanszírozza.

Izrael belpolitikájába is aktívan beleszól, és a jobboldali erőket támogatja. Tavaly egy ingyenes napilapot indított Izraelben, amely Benjamin Netanjahu mellett kampányolt, a mostani miniszterelnökkel, Ehud Olmerttel szemben. Az izraeli baloldalon sokan úgy tartják, hogy befolyása kezd a Rotschildok 19. századi szerepéhez hasonlítani (Európából Jeruzsálembe kivándorló zsidók ezreit tartotta el a Rotschild család annak idején.)

Soros az izraeli belpolitikába nem szól bele, bár már kifejtette, hogy ő megbékéléspárti, sőt arról is írt már, hogy Bush és Saron keménykedő politikája a 2000-es évek elején kifejezetten erősítették az antiszemitizmust.

George Soros

Soros már a 70-es években támogatta a dél-afrikai fekete diákokat és a vasfüggöny mögötti ellenzékieket, többek között a cseh Charta '77 aláíróit, a lengyel Szolidaritást vagy később a magyar demokratikus ellenzéket. Nyílt Társadalom Intézet nevű alapítványán keresztül a rendszerváltás után dollármilliárdokat költött civil szervezetek és sajtótermékek támogatására, és alapított egy közép-európai egyetemet. Az elmúlt években szervezetét összefüggésbe hozták a belgrádi, a kijevi és a tbiliszi forradalommal is.

Soros a tipikus értelmiségi, keleti parti, liberális amerikai értékek közvetítője a világban, programszerűen, évtizedek alatt bejáratott intézményrendszeren keresztül osztja támogatásait. Adelson csak az elmúlt néhány évben kezdett sokat költeni a politikára, támogatásai inkább ad hoc jellegűek, és konkrétabb célokhoz kötődnek. Legfontosabb politikai szövetségesei a republikánusok keresztény szárnyából kerülnek ki, mert adóellenes és Izrael-párti programjában természetes szövetségest talált bennük.