Nagy-Albánia nem téma

2008.01.19. 14:47
Sem Tiranában, sem pedig Pristinában nem szerepel a napirenden a térség albánságának egyesítése egy államban Koszovó függetlenségének kihirdetése után, hangoztatta Sali Berisha albán miniszterelnök. A politikus szerint az egy évszázaddal ezelőtti megoszlás két teljesen különböző albán valóságot teremtett - egyet Tiranában, mást Pristinában. A koszovói miniszterelnök közben Brüsszelben az ország esetleges függetlenségéről tárgyal.
(Forrás: Albánia és a környező albánok lakta területek stangemaps.worldpress.com)

A világ legnagyobb albán közösségei

Albánia 3,5 millió

Koszovó 2 millió

Szerbia (Koszovó nélkül) 100 ezer

Macedónia 509 ezer

Görögország 443 ezer

Montenegró 31 ezer

Olaszország 238 ezer

USA 114 ezer

Egyesült Királyság 200 ezer

Németország 100 ezer

Hollandia 105 ezer

Svájc 40 ezer

Svédország 35 ezer

(Forrás: wikipedia.org)

Ha Koszovó lakosságát referendumon kérdeznék meg, hogy a függetlenséget, vagy az Albániával való egyesülést választaná, biztos vagyok benne, hogy 98 százalék - ha nem 99 - a függetlenséget választaná, jelentette ki a tiranai vezető az APA osztrák hírügynökségnek adott, a Független Hírügynökség által idézett interjújában. A realitásokat tiszteletben kell tartani, tette hozzá.

Értékelése szerint a jelenlegi Albánia egészen más problémákkal szembesül, mint Koszovó. Tíz év múlva Albánia fejlett ország lesz, s tagja az EU-nak és a NATO-nak. Berisha ebben teljesen biztos.

Koszovó és Albánia egyesülése szinte senkinek sem felelne meg, legkevésbé Szerbiának, vélik a térség jó ismerői. Hiszen egy lélekszámra csaknem ugyanakkora - Belgrád szerint Szerbiával ellenséges - állam jönne létre a térségben.

Koszovónak kétmillió, Albániának 3,5 millió lakosa van, azzal, hogy a népszaporulat Koszovóban az egyik legnagyobb Európában. E két "albán állam" egyesülése felvethetné az albánság egyesítését egy állam kereteiben. (Mint ismeretes Macedóniában és Montenegróban is jelentős albán népesség él.) Mindezek a "balkáni reflexek" megelőzhetők a térség gyorsabb európai integrációjával.

Koszovó függetlenségéről egyeztet Hasim Thaqi

Koszovó függetlenségének kikiáltásáról kíván egyeztetni a jövő héten Brüsszelben az Európai Unió illetékeseivel Hasim Thaqi, a dél-szerbiai tartomány miniszterelnöke, jelentette szombaton a Koha Ditore című, a helyi albán vezetők által információkkal bőségesen ellátott s Koszovóban a legtekintélyesebbnek tekintett újság.

A lap brüsszeli - meg nem nevezett forrásokra hivatkozó - tudósítása szerint Thaqi az EU külpolitikáját felügyelő Javier Solanával, Olli Rehn bővítési biztossal és a NATO magas rangú képviselőivel azt fogja kitervelni január 23-án és 24-én, hogy mikor hirdessék ki Koszovó függetlenségét, Szerbiától való végleges különválását.

A függetlenséget a világ sok részén hevesen ellenzik, és az ENSZ Biztonsági Tanácsa, amely döntéshozatali joggal rendelkezik a kérdésben, máig nem adta hozzájárulását. Mivel azonban Szerbiában január 20-ától február 3-áig elnökválasztás van, a függetlenségről szóló pristinai döntés nagy valószínűséggel nem februárban, hanem csak márciusban fog megszületni - írta a Koha Ditore. Ám lehet, hogy mégis februárban: a lap szerint ugyanis a pristinai vezetők már megkapták az Egyesült Államok és néhány vezető európai ország beleegyezését ahhoz, hogy az év második hónapjában kikiáltsák Koszovó függetlenségét.

Egy biztos: február 6-án a pristinai parlament megkezdi tavaszi ülésszakát, s nagyon valószínű, hogy még annak lezárása előtt kikiáltja Koszovó függetlenségét - jósolta az általában igen jól értesült Koha Ditore.

(MTI)