EU-békéltetés a Benes-dekrétumok miatt
Az Európai Unió csütörtökön felszólította a cseh és német politikusokat, hogy mérsékeljék vitájukat az 1945-ös benesi dekrétumokról, amelynek következtében több millió német nemzetiségűt telepítettek ki az akkori Csehszlovákiából.
Mindkét fél tehet azért, hogy lecsillapítsa a vitát és tisztelje a másik érzelmeit - jelentette ki Günther Verheugen, az EU bővítési biztosa -, hiszen 2002 és nem 1945 hangnemét kell használnunk. Verheugen Brüsszelben Milos Zeman cseh kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatóján nyilatkozott az ügyről. Zeman ezúttal is úgy vélekedett, hogy a Benes-dekrétumok nem sértik az európai törvényeket, amelyek az európai állampolgárok szabad mozgásáról rendelkeznek, és nem akadályozhatják meg Csehország csatlakozási erőfeszítéseit az EU-hoz. "Mai nézőpontból nincsenek a dekrétumokban diszkriminatív elemek" - jelentette ki Zeman.
Az ötödik hadoszlop
A dekrétumokkal kapcsolatos vita az idén erősödött fel cseh és német politikusok között, ám abba Orbán Viktor magyar miniszterelnök is bekapcsolódott. Orbán akkor az uniós csatlakozást hozta összefüggésbe a dekrétumok sorsával. Zeman még januárban a kitelepített németeket "Hitler ötödik hadoszlopának" nevezte, mivel Csehszlovákia 1938-as német megszállását sokan támogatták közülük. Edmund Stoiber bajor miniszterelnök nemrégiben egy szudétanémet találkozón a dekrétumokat az Európai Unió számára elfogadhatatlannak nevezte. Az ügy miatt Gerhard Schröder német kancellár lemondott egy tervezett prágai látogatást - emlékeztet az AP.Átadni a múltat
Romano Prodi, az EU-bizottság elnöke kijelentette: ideje lenne ezt a kérdést átadni a múltnak. "Európa a megbocsátásra épül. A jövőnek kell dolgoznunk" - mondta az olasz politikus, aki megerősítette: Csehország továbbra is azon országok közé tartozik, amellyel még az idén be lehet fejezni a csatlakozási tárgyalásokat, hogy 2004. január 1-jén nyolc állammal, köztük Magyarországgal együtt, felvegyék az EU-ba.