Bajor-cseh szóváltás a Benes-dekrétumokról

"A Benes-dekrétumok érinthetetlenek. Az a követelés, hogy nyilvánítsuk őket semmissé nem más, mint a történelem átírására és a status quo megváltoztatására irányuló törekvés" - reagált Stoibernek, a szudétanémetek hagyományos püskösdi összejövetelén vasárnap Nürnbergben elhangzott szavaira Klaus. A cseh államfő szerint egyenlőségjelet tenni a II. világháború borzalmai és a szudétanémetek háború utáni kitelepítése közé "elfogadhatatlan".

"Mindnyájan tudjuk, milyen történelmi pillanatban születtek a Benes-dekrétumok, s minek voltak a következményei: egy tébolyult, megrázó, tragikus háborúnak, amelyet nem Csehszlovákia robbantott ki" - szögezte le Klaus, s megjegyezte, hogy a dekrétumok alapján ma már senkit sem ítélnek el, de azok történelmi szempontból a cseh jogrend szerves részét képezik.

A kérdés le van zárva

A cseh államfő kijelentette: ő a dialógus híve, s június 22-én Münchenbe utazik egy nemzetközi konferenciára. "Hasznosnak tartom, hogy párbeszédet folytassunk ezekkel az emberekkel" - mondta Klaus.

Vladimír Spidla, miniszterelnök a cseh közszolgálati televízióban kijelentette, hogy a dekrétumokról nem hajlandó semmiféle tárgyalásokat folytatni. "Az Európai Unió már foglalkozott a Benes-dekrétumokkal. A kérdés le van zárva, s én semmiféle vitát nem kívánok erről megnyitni" - hangsúlyozta a kormányfö.

Most kezdődik igazán

Stoiber nürnbergi beszédében azt állította: Prága téved, ha azt hiszi, hogy vége a vitának, a kérdés le van zárva. A vita csak most kezdődik igazán, s ő (Stoiber) mindent megtesz azért, hogy a szudétanémetek elégtételt kapjanak a sérelmekért.

Prága a II. világháború után kollektív bűnösnek nyilvánította a német és a magyar kisebbséget, s mintegy három millió németet kitelepítettek az országból. A magyarok csak azért kerülték el a kitelepítést, mert azt a potsdami nagyhatalmi konferencia nem hagyta jóvá.